Emlékművek már vannak, de felelősei máig nincsenek az újságírógyilkosságoknak

Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát 2018. február 21.én otthonukban gyilkolták meg maffia módszerrel. „Bekopogtam, Kuciak nyitott ajtót. Őt mellbe lőttem. Kušnírová beszaladt a konyhába, én utána mentem és meglőttem őt is. Láttam, hol találta el a golyó, tudom, hogy azonnal meghalt. Amikor távoztam, egyszer még belelőttem Ján Kuciakba, aki a lépcsőn feküdt“- mondta el két évvel később, a Speciális Büntetőbíróságon zajlott perben a gyilkos fegyvert elsütő Miroslav Marček bérgyilkos. A korábbi hivatásos katonát a szlovák Legfelsőbb Bíróság 25 év börtönbüntetésre ítélte. Bűntársát, az őt sofőrként a helyszínre szállító és a bűncselekmény megszervezésében segítő Tomáš Szabót szintén 25 év börtönbüntetésre ítélték. A megrendelő és a végrehajtó között közvetítő Andruskó Zoltán együttműködött a hatóságokkal, vallomást tett társai, egyben a megrendelők ellen, vádalku keretében enyhébb, 15 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

Bár Andruskó vallomása után kétség sem fér a megrendelők kilétéhez, a főbűnös elleni eljárás mindmáig húzódik. A közvetlen megrendelő Alena Zsuzsová volt, őt a bíróság ugyancsak 25 év szabadságvesztésre ítélte, miután bűnösnek találta abban, hogy közvetlenül ő adta ki a parancsot és fizetett Andruskónak Kuciak meggyilkolásáért. Zsuzsová azonban közismerten egy hírhedt szlovák oligarcha, Marián Kočner jobbkeze volt, az ő utasításait hajotta végre és az ő pénzéből fizetett, ezt azonban az újságíró gyilkosság esetében még nem sikerült bizonyítani. Kočnert a Speciális Büntetőbíróság bizonyítottság hiányában felmentette a gyilkosság vádja alól, az ellene folyó eljárást a Legfelsőbb Bíróság többször is újratárgyaltatta, jelenleg is folyamatban van, de az ő közvetlen felelősségének jogi tisztázása továbbra is várat magára. Kočner ettől függetle, ő is banánhéjon csúszott el: egy korábbi, váltóhamisítási ügyben kapott 19 éves börtönbüntetését tölti éppen.

A gyilkosság következményei 

A Kuciak-gyilkosság annak idején alapjaiban rázta meg a szlovák államapparátust és politikát, miután kiderült, hogy a maffiaszálak egészen a kormányig, sőt a miniszterelnöki hivatalig nyúlnak. Robert Fico lemondása kényszerült, pártja elveszítette a 2020-as választást. A szlovák társadalom egy részének memóriája azonban rövidnek bizonyult, 2023 őszén újra Fico és a Smer alakíthatott kormányt. A politikai korrupciós eljárások leálltak, Fico kormánya „igazságszolgáltatási reformmal” indított, alapjaiban alakította át a szlovák igazságszolgáltatási rendszert, ellehetetlenítette a korrupciógyanús esetek felgöngyölítését. Ezzel önmagát és eljárás alatt álló több vezető Smer politikust mentett meg a felelősségre vonástól.

A Kuciak-emlékmű szombati felavatásán Nagymácsédon a családtagok, a szlovák sajtó és civil társadalom képviselői mellett a diplomáciai testületek képviselői, jelenlegi és volt politikusok is szép számban vettek részt, a negyedik Fico-kormány képviselőinek jelenlétét azonban nem említik a helyszíni beszámolók.

Máltán is ugyanaz történt 

A Kuciak gyilkosság utóélete ugyanazon jegyeket mutatja, mint a 2017. október 16-án a máltai Bidnijában meggyilkolt Daphne Caruana Galizia merényleté. A máltai tényfeltáró újságírót egy, az autójába rejtett pokolgép ölte meg otthona előtt, amikor reggel munkába indult. Galizia magas szintű máltai korrupciós ügyeket és a Panama-iratokat kutatta, leleplező riportok sorát közölte többek között Yorgen Fenech befolyásos máltai üzletember ügyeiről. A gyilkosság végrehajtóit Máltában is elítélték, a Degiorgio testvéreket) 2022-ben egyenként 40 év börtönre ítélték, de Fenecht idén szeptember 2-án esküdtszék felmentette az újságíró meggyilkolása megrendelésének vádja alól, annak ellenére, hogy akciófilmbe illő hajós üldözés után kapták el 2019-ben, miközben luxus jachtján próbált elmenekülni a szigetországból. Máltán tiltakozások sora övezte az oligarcha felmentését.

Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto via AFP

Daphne Caruana Galizia emlékére hivatalosan 2022. március 12-én Sliemában egy civil csoport szervezésében a Fond Għadir sétányon egy emléktáblát és egy babérfát helyeztek el, amely az újságírónő erejét és bátorságát szimbolizálja. De már ezt megelőzően, közvetlenül a gyilkosság után 2017. októberében, Valettában, a fővárosban az aktivisták a Nagy Ostrom Emlékmű lábát alakították át egy állandó, virágokkal és fényképekkel borított rögtönzött emlékhellyé. A hatóságok ezt évekig rendszeresen elbontották, de a tiltakozók másnap mindig visszaállították. Mindmáig látogatható Valettában.

A két újságíró gyilkosság egész Európát megrázta, példátlannak számított az Európai Unióban. 2023. szeptemberében civil szervezetek egy olyan művészeti installációt és szobrot mutattak be Máltán, amely a két meggyilkolt újságírónak állít közös emléket. Ez később az Európai Parlament épületébe került.

Az igazságot nem lehet elhallgattatni

Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak emlékére, valamint a munkájuk folytatására több jelentős nemzetközi újságírói projekt és kezdeményezés is született. Ilyen a Daphne Project, a korrupciós ügyekben nyomozó újságírók nemzetközi együttműködése- 15 ország 45 újságírója hozta létre.

Ján Kuciak halála után az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) a szlovák oknyomozó médiumokkal közösen egy zárt, biztonságos digitális archívumot alapított a rendőrségi nyomozásból kiszivárgott adatok feldolgozására. Többek között ez segített számos olyan projektet, amely a szlovák politikai elit és a maffia összefonódását. leplezte le.

Mindkét projekt arra az alapelvre épült, hogy nem lehet elhallgattatni az igazságot, ha egy újságírót megölnek, a kollégái folytatni fogják a munkáját, és nyilvánosságra hozzák az igazságot.

Az Európai Parlament 2020-ban megalapította a Daphne Caruana Galizia újságírói díjat, A 20 000 eurós elismerést minden évben olyan kiemelkedő oknyomozó munkáknak ítélik oda, amelyek az európai alapértékeket, a jogállamiságot és a sajtószabadságot védik