Nem enged Giorgia Meloninak az Európai Unió, de ez nem jó hír a magyar költségvetésnek sem

Giorgia Meloni olasz és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök nagyobb költségvetési mozgásteret kért az Európai Bizottságtól az energiaárak emelkedése miatt. Valdis Dombrovskis gazdasági biztos csütörtökön közölte: az EU nem változtathatja meg újra és újra a pénzügyi szabályokat. A kezdeményezéseket még vizsgálják, de a bizottság nem akar újabb általános kivételeket. Róma a vártnál gyorsabb inflációt szeretné figyelembe vetetni a költségvetési célok értékelésekor, és az áremelkedésből keletkező adótöbbletből enyhítené az energiaszámlákat. Athén azt kérte, hogy az átmeneti lakossági és vállalati támogatások ne számítsanak bele teljes egészében az uniós kiadási korlátba. Mindketten a drágulás társadalmi hatásaira hivatkoznak.  

Brüsszel szerint visszaüthet a jószívűség

Dombrovskis szerint a jelenlegi rendszer már figyelembe veszi az inflációt és a rendkívüli körülményeket. A biztos attól tart, hogy az új engedmények gyengítenék a költségvetési fegyelem hitelességét. Bizonyos védelmi és energiafüggetlenségi kiadásokra az EU már biztosított rugalmasságot. Az olasz számokból látszik, mekkora kiigazításon van túl a Meloni-kormány. A hiány 2022-ben a GDP 8,1, 2023-ban 7,2 százaléka volt, 2024-re 3,4, 2025-re pedig az Eurostat adatai szerint 2,9 százalékra csökkent. A korábbi óriási deficithez hozzájárultak a járvány idején indított támogatások és a lakásfelújításokra adott, bőkezű adókedvezmények. A Superbonus program költségei jóval meghaladták az eredeti terveket. Meloni tehát jelentős hiánycsökkentést hajtott végre, de ennek eredményét új energiaár-sokk veszélyezteti. Róma fő gondja ma már az óriási felhalmozott adósság: az államadósság 2025 végén a GDP mintegy 137 százalékát tette ki. A kamatfizetés sok pénzt köt le, a gyenge gazdasági növekedés pedig nehezíti az adósságráta tartós mérséklését. A 2027-es hiány ismét a háromszázalékos határ fölé kerülhet, miközben a kormány az energiaköltségeket is enyhítené és adócsökkentést is ígér. Ez magyarázza, miért ragaszkodik Giorgia Meloni némi mozgástérhez, noha az elmúlt évek mérlege a deficit alapján javult.  

Más a gondja Athénnak

Görögország egészen más helyzetből érkezett a vitába. A korábbi adósságválság és a megszorítások után a költségvetés 2024-ben a GDP 1,3 százalékának megfelelő többlettel zárt, 2025-ben pedig 1,7 százalékos többletet ért el. Az adóbeszedés javulása, az erős turizmus és a kiadások kordában tartása is segítette a fordulatot. Az államadósság GDP-arányos szintje 2025 végére 146,1 százalékra csökkent: még mindig kiugróan magas, de a pálya évek óta kedvezőbb. Athén tehát nem egy elszabadult hiányra kér felmentést, hanem a drága energia miatt akar célzott segítséget adni anélkül, hogy felborítaná a kiadási tervét. Görögország helyzetének változását jelzi, hogy míg az euróövezeti válság idején a német sajtó és közvélemény lekicsinylően írt a balkáni Athénról, mostanra jelentősen megváltozott az államról alkotott kép. Sőt, többen úgy vélik, Németország tanulhatna a görögöktől gazdasági téren. Más kérdés, mi a véleménye erről az átlagembernek. A felmérések tanúsága szerint a görög lakosság életszínvonala vajmi keveset javult az elmúlt években.  

Nem azonnali megszorítást ír elő Brüsszel

Magyarország számára sem mellékes a vita, hiszen Magyar Péter kormánya rendkívül rossz állapotban lévő költségvetést örökölt, amelynek idei hiánya elérheti a bruttó hazai termék 7,5 százalékát. Ez jóval magasabb az uniós szerződésekben meghatározott háromszázalékos referenciaértéknél. Fontos különbség azonban, hogy Meloni és Micotákisz most az euróövezet pénzügyminisztereinek egyeztetéseihez kapcsolódva fordult Brüsszelhez. Magyarország ugyan nem tagja az euróövezetnek, de az uniós gazdasági kormányzás költségvetési előírásai rá is vonatkoznak. A 2024-ben átalakított rendszerben a tagállamok többéves tervet vállalnak, az Európai  Bizottság pedig elsősorban a nettó állami kiadások növekedésének ütemét ellenőrzi. Ennek az a célja, hogy az adósság fenntartható pályára kerüljön, a hiány pedig idővel három százalék alá csökkenjen.

Zavarba ejtő költségvetési adatokat közölt a Pénzügyminisztérium

Az általános szabály szerint a korrekciós időszak négy év, megfelelő reformok és beruházási vállalások esetén pedig hét évre nyújtható. A tényleges magyar kiadási pálya a jóváhagyott tervtől, a gazdasági előrejelzésektől és az uniós eljárások keretében hozott döntésektől függ. Brüsszel nem készít tételes magyar megszorítási listát: nem írja elő, melyik minisztérium mennyivel költsön kevesebbet. A kormánynak kell megmutatnia, milyen bevételekkel, kiadási döntésekkel és reformokkal képes teljesíteni a vállalt pályát.