Csak nyerünk azzal, ha nem lesz olcsóbb a koncertjegy
Oltári közhely, de tényleg mindenkire szükség lesz, ha szeretnénk megmenteni a magyar szórakoztatóipart. Várhatnak az államra, amíg a programokkal és a növekvő költségekkel zsonglőrködve próbálnak az igényeknek megfelelni a szervezők, de a kupac tetején ott van a közönség is, amely lehet, hogy jobban teszi, ha lemond az olcsóbb jegyekről.
„Úgy indulunk, hogy mínuszba kerülünk: befektetünk abba, hogy egyáltalán az emberek eljöjjenek.” – írta le a helyzetet Temesi Bertalan zenész, a Music Hungary Szövetség elnökségi tagja: tapasztalata szerint mára szinte annyira rossz a helyzet, hogy egy-egy klubkoncertre sok esetben nem is bevételi forrásként, hanem közönségépítési lehetőségként érdemes tekinteni. Egy lépés előre, kettő hátra: körülbelül ilyen jelenleg az iparág helyzete, amelyben csak a költségek növekedése tűnik biztosnak. Ilyen bizonytalan környezetben esett szó a Musich Hungary Konferencián arról a 27 százalékos áfáról, amely a koncertjegyeket terheli Magyarországon (kiemelkedve nemhogy a régióban, egész Európában is).
Nem biztos, hogy jó, ha olcsóbb a jegy
Bár a fogyasztó először a jegyárak növekedését érzi meg, Temesi Bertalan szerint viszont igazságtalan a klubkoncertek értékét kizárólag a jegyeladások alapján megítélni. Már csak azért sem, mert egy produkció megszervezésében a jegyértékesítés csak egy dolog: a pénzt már azelőtt viszi a járműbérlés, az üzemanyag, a technikai személyzet vagy épp a jogdíj, hogy az előadó egyáltalán színpadra lépne. A helyzetet ráadásul nehezíti, hogy országosan rengeteg olyan hely van, ahol nincs megfelelő méretű és felszereltségű koncerthelyszín, így kialakul egy tyúk vagy tojás helyzet: ideális helyszín hiányában a népszerűbb előadókat nem lehet elhívni, így a klub olyan bevételtől esik el, amelyet épp arra fordíthatna, hogy önmagát fejlessze és a közönség, fellépők szemében is vonzóbb legyen.
A beszélgetők abban egyetértettek, hogy az ágazat egymásra utalt szereplők hálózatából áll: zenészek, tecnikusok, szervezők és a helyszínen dolgozók gyakran egy-egy produkció erejéig működnek együtt. Ha ebből a csapatból akár csak egy is nehéz helyzetbe kerül, azt mindannyian megérzik. Az alacsonyabb áfa nem feltétlenül jelentene olcsóbb jegyeket, csak abban lenne mozgolódás, hogy kinek, mekkora szelet jusson a nagy egészből. Ez pedig a következő lépés, amelyről érdemes vitázni: mert lehetne úgy is, hogy az új felállás a jegyvásárló pénztárcájának kedvez az olcsóbb jegyekkel, ami talán fellendítené a keresletet. Ugyanakkor hosszabb távon kedvezőbb helyzetet teremtene, ha a klubok, előadók profitálnának belőle, a piac és a körülmények fejlődésével ugyanis vonzóbb lesz a helyzet a koncertszervezőknek is: magyarul egy olyan nemzetközi előadó is hajlandóbb lesz eljönni, aki korábban nem lépte át a magyar határt.
Ez pedig nem csupán spekuláció, a KPMG zeneipari kutatásában megkérdezett koncert- és fesztiválszervezők, klubok üzemeltetői az infláció és a fizetőképes kereslet csökkenése mellett a magas áfát nevezték meg a növekedés egyik legnagyobb akadályaként. „Ez a 27 százalékos áfa tartalom az, ami mondjuk úgy, hogy kevésbé teszi reziliensé a vállalkozásokat: nehezíti az értékesítést és nyilván így az egész biznisz működését” – erősítette meg Sándor Roland a KPMG nemzetközi cég adótanácsadója.
„Teljesen őszintén mondtuk mindig, hogy nem az a cél, hogy az áfa csökkenésével csökkenjenek a jegyárak is. Az egyik terv ugyanis az, hogy ne legyenek veszteségesek például a fesztiválok, mert ez nem fenntartható sokáig ebben a formában”
– fogalmazott Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke. A beszélgetés résztvevői szerint a kedvezőbb áfakulcs bevezetése nem elsősorban a koncertjegyeken látszódna meg, hanem a vállalkozások megerősítését szolgálná: ennek egyik oka, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar klubkoncertek ára kifejezetten alacsony (még úgy is, hogy tény, a koronavírus-járvány után látványosan emelkedtek meg az árak többek között az infláció és a dráguló működési költségek miatt).
A KPMG felmérés szerint a megkérdezettek többsége is érthető okokból inkább a vállalkozás fejlesztésére fordítaná az összeget, ami hosszú távon a fogyasztóknak kedvez: ez több koncertet, jobb technikai feltételeket jelent és nem utolsó sorban azt, hogy nem szűnnek meg a kedvenc helyeink.
Bor, cirkusz, konkurencia
A megszólalók időről időre visszakanyarodtak az önkormányzati finanszírozású ingyenes rendezvények piactorzító hatására. Abban nem volt vita, hogy ez a lehetőség egy olyan közönséghez is eljuttatja a zenét, amely amúgy nem feltétlenül engedhetné meg magának a belépő árát: ugyanakkor komoly versenyhátrányt jelentenek a piaci alapon működő helyeknek. „Ha már az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy ingyen menjenek szórakozni és ugyanúgy megnéznek egy zenekart, akkor miért adnának egy klubkoncertért bármennyi pénzt is?” – fogalmazott Temesi.
Mennyi jut a zenészeknek?
A beszélgetésen a szereplők a foglalkoztatásra is kitértek, mondván, hogy a hagyományos munkaviszonyra épülő szabályozás nehezen alkalmazható egy olyan ágazatban, ahol rendszertelenül érkeznek a bevételek és a fellépés csak az egyik láb, amelyen állhatnak a szereplők. „Kreatív ipari megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a zeneiparban érintett több ezer ember megélhetése biztosított legyen” – hangsúlyozta Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. A szakember figyelmeztetett, hogy a kedvezőbb adózás önmagában nem elegendő: olyan megoldásra lenne szükség, amely a projektalapú munkavégzést is figyelembe veszi. A sok órás gyakorlásért vagy a próbákért Temesi Bertalan szerint sok esetben nem jár külön díjazás, a jelenlegi foglalkoztatási rendszer pedig ezt a problémát nem oldja meg. A végén mindennek a tetejébe még ott a nyugdíjkérdés is, ami ebben a szektorban hosszú ideje – mondhatni – kérdőjeles.
Ezt is ajánljuk
Rálőhettek a FreeSZFE épületére a Labrisz rendezvénye alatt
A kultúra lehet az új kata egyik nagy vesztese, 15 filmes szervezet kéri a szabályok újragondolását
Jól van, kicsi, mondjad – Így nyomják le a tévés rutinrókák az új generációt az X-Faktorban
2027 végén megszűnik a SkyShowtime, de a nyomában létrejön egy új mamutszolgáltató
„Nem kell tudni, meg kell próbálni” – Zeneóra, ahol minden gyereknek jut hely









