Belföld

Szabó Stein Imre vagy Kert Attila lesz a közmédia új vezérigazgatója

Holnap ismét meghallgatja őket a Független Közmédia Testület.

Szabó Stein Imre vagy Kert Attila lesz a közmédia új vezérigazgatója
Bayer Judit, a Független Közmédia Testület (FKT) elnöke Fotó: MTI / Hegedüs Róbert

Szabó Stein Imre és Kert Attila kapta a legnagyobb támogatottságot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók közül a Független Közmédia Testület (FKT) péntek esti szavazásán, őket szombaton ismét meghallgatja a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló grémium.

Bayer Judit, a testület elnöke a két és fél órával a meghallgatások lezárása után tartott tájékoztatón azt közölte, a legjobban szerepelt három pályázó között alig egy százaléknyi volt a pontszámbeli különbség, a két éllovas között ennél is kisebb volt az eltérés, ezért úgy döntöttek, hogy szombaton délután kettő és négy óra között ismét meghallgatják kettejüket. Elmondása szerint a vártnál is szorosabban alakult a verseny, amelynek során valódi, értékes interjúkat folytattak az aspiránsokkal, nagyon jó koncepciókat, vezetői egyéniségeket láttak, tartalmas, ötletteli pályázati anyagokat kaptak.

Egy dream-team gondolatát megemlítve Bayer Judit kijelentette, „itt egy olyan tudáskoncentráció jött össze, hogy ők akár együtt is működhetnének”, az MTI kérdésére játékos felvetésnek nevezve a gondolatot. Kérdésre válaszolva azt közölte, a törvény a vezérigazgató megválasztása után ad lehetőséget arra, hogy közöljék, ki volt a harmadik éllovas.

Hat MRTV-vezérigazgató-aspiránst hallgatott meg pénteken a Független Közmédia Testület

Szabó Stein Imre péntek reggel bemutatott prezentációjában elmondta, az új közmédia egy „beszélgetőtér” lesz, ami nem tulajdonolható, de egymással megosztható „könyvtárként” is funkcionál majd. Pályázatában a tartalomgyártás lényegeként a műsorgyártási piac megnyitását jelölte meg, a műsorok pártatlansági és hitelességi gyakorlatát a BBC-től venné át, növelné az online részlegen dolgozók létszámát, valamint központi hírfőszerkesztőséget és egy tényellenőrző csoportot hozna létre.

Egy multiplatform tartalomgyártó vállalat leszünk – fogalmazott. Elmondta, csökkentené a közmédia csatornáinak számát, azonban mindegyiknek önálló profilja lenne, illetve célként jelölte meg az európai közszolgálati közösségbe történő visszatérést. Szabó Stein Imre kifejtette: a működésben 2027 átmeneti, alapozó év lenne, megújulnának a hírműsorok, fölépítenék a digitális platformot, újracsomagolnák a közéleti műsorokat – ezekre a feladatokra hatmilliárd forintot fordítanának -, 2027 késő őszén pedig megjelennének az első, nagyobb költségvetésű műsorok nagy százalékban magyar gyártással.

Ez az év szűkös lesz – jegyezte meg, hozzátéve, 2027-ben 104,8 milliárd forintból gazdálkodna a közmédia, 2028-ra ez az összeg a prognózisok szerint 120 milliárdra emelkedne. Pályázatában sikeres példaként hozta fel a piacvezető cseh közszolgálati televíziót, de a BBC Studios vagy az ORF-Enterprise mintájára egy saját, tartalomformátum-értékesítő és -fejlesztő leányvállalat létrehozását is elképzelhetőnek tartja.

A létszámleépítést érintő kérdésre azt mondta, elkerülhetetlen a szervezet karcsúsítása, amely a jelenlegi mintegy kétharmada lehetne. A szakember elmondta, a bevételszerzési források kibővítését egyaránt megvizsgálná. Az eddiginél nagyobb potenciált lát a digitális reklámértékesítésben és elképzelése szerint további bevételt jelentene, ha a közmédia archívuma szerkesztett verzióban egy kábelcsatorna formájában jelenne meg, egyes műsorokat pedig kifejezetten a digitális platformra gyártanának majd.

Elveszett hit, Molotov-koktél és digitalizálás – Így megy a közmédia élére pályázók meghallgatása

Pályázata csütörtöki bemutatásakor Kert Attila annak a véleményének adott hangot, hogy sosem volt még akkora szükség közszolgálati médiára, mint ma, a mesterséges intelligencia, az algoritmusok vezérelte közösségi média és a dezinformáció korában. Olyan intézmény képét vázolta fel, amelyik minőségi, független tartalomszolgáltatásával meg tud felelni a kor követelményeinek, kiszolgálva azokat is, akik nem szerepelnek a kereskedelmi média célcsoportjában. Multiplatform-szemléletet ígért, amely az egyes platformok sajátosságaihoz igazodva többféle hosszban és feldolgozásmódban állítaná elő tartalmait.

A közszolgálati médiának segítenie kell megvitatni dolgainkat – vetett fel újabb szempontot, érvényesnek nevezve ezt a múlt traumáiról és a jövő kihívásairól folyó beszélgetésekre egyaránt. Kert Attila közölte, megválasztása után száz nappal bemutatja a cég gazdálkodásának alapját jelentő konszolidált költségvetést, ekkorra látványosan emelkedne a hírműsorok színvonala, kidolgoznák a hírszolgáltatási és etikai kódexet, újraindítanák a közmédia hírportálját, amit egy év alatt a tíz, három után az öt legolvasottabb oldal közé emelnének. Streamingapplikáció bevezetését, minden nagy értékű szerződés újratárgyalását, új szervezeti struktúra kialakítását, közmédia-ombudsmani intézmény megteremtését, az archívum oktatási-kutatási célra történő megnyitását, saját filmek és sorozatok gyártását ígérte. Átlátható és tisztességes kereskedelmi és értékesítési szabályok bevezetését vetítette előre, valamint azt, hogy száz napon belül kivizsgálják a hírszolgáltatásban tapasztalt visszásságokat, különös tekintettel az orosz háborús propaganda megjelenésére.

A pályázatában szereplő 25 százalékos leépítésre vonatkozó kérdésre úgy reagált, a költségvetési források jövőre 47 százalékkal csökkennek, amit nem lehet kimozogni, ez a létszám fenntarthatatlan. A megtakarítás lehetséges forrásaként említette a sportközvetítési jogokra fordított évi mintegy 20 milliárd forint csökkentését, valamint a hasonló mértékű, földfelszíni sugárzásra költött összeg mérséklését.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás