Hat MRTV-vezérigazgató-aspiránst hallgatott meg pénteken a Független Közmédia Testület
A pályázaton 27-en indultak, közülük 14 jelentkező dokumentációját nyilvánította érvényesnek az FKT.
Folytatódott a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók meghallgatása, pénteken a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT) hat szakembert hallgatott meg. A pályázaton 27-en indultak, közülük 14 jelentkező dokumentációját nyilvánította érvényesnek az FKT, amely korábbi közlés szerint az esti órákban, a meghallgatást követően sajtótájékoztatót tart.
Fischer András: A közmédiának élharcosnak kell lennie
Fischer András, aki a korábbi Magyar Televízió menedzsmentjének tagjaként, majd a Danubius Rádió és az Origo vezérigazgatójaként is szerzett szakmai tapasztalatot, úgy értékelt, Magyarország egy megismételhetetlen történelmi pillanatban van, hiszen a múltban súlyos traumákat átélő és azokat fel nem dolgozó társadalom lehetőséget teremtett magának arra, hogy megszabaduljon ettől a csomagtól és egy, az emberek számára kívánatos irányba induljon el. Egy ilyen folyamatban a közmédiának élharcosnak kell lennie – jelentette ki. Alapvetőnek nevezte az intézmény iránti bizalom visszaszerzését, a függetlenség felmutatását és bizonyítását, az ehhez szükséges szervezeti kultúra és eszközrendszer megteremtését és fenntartását.
Fischer András az élenjáró szempontok között említette a fenntarthatóságot és a jövőképességet; utóbbit úgy határozta meg, mint annak előre látását, hogy a közönség néhány év múlva milyen tartalmat és milyen platformon akar elérni. Célnak azt nevezte, hogy a közönségigény fölé lőve egyre színvonalasabb választásokhoz segítsék a publikumot. Megemlítette, hogy a legfiatalabbak jelentős hányada nem szerkesztett felületekről tájékozódik. Hozzátette, meg kell tanítani az embereket arra, hogy döntéseik meghozatalakor ne csak ezekből a forrásokból, hanem szerkesztett anyagokból is merítsenek.
A pályázat nem vállalati költségvetés, nem vállalati stratégia – jelentette ki, megemlítve, hogy nem áll rendelkezésére a céges információk teljes köre. Ugyanezzel az indokkal hárította el az általa tervezett leépítés mértékével kapcsolatos kérdéseket is. Mint mondta, decemberben el kell kezdeni a létszám átalakítását, ha az a cél, hogy ennek hatása már a 2027-es gazdálkodásban jelentkezzen. Úgy nyilatkozott, megválasztása esetén száz napot kér a vállalat erőforrásainak teljes áttekintéséhez. Fischer András közölte, hogy a jövő évre alapvetően konszolidációt tervez. Elmondta, van terv a mozgástér tágítására, de nem biztos, hogy az sikerülni fog. Ha sikerül, 2028-ban már rendelkezésre áll majd a vállalat növekedéséhez szükséges eszközrendszer.
Szabó Stein Imre szerint a tartalomgyártás lényege a műsorgyártási piac megnyitása
Szabó Stein Imre, aki pályája elején a közrádió riportere, majd az MTV műsorvezetője, később az RTL kommunikációs vezetője is volt, prezentációjában elmondta, az új közmédia egy beszélgetőtér lesz, ami nem tulajdonolható, de egymással megosztható könyvtárként is funkcionál majd. Pályázatában a tartalomgyártás lényegeként a műsorgyártási piac megnyitását jelölte meg, a műsorok pártatlansági és hitelességi gyakorlatát a BBC-től venné át, növelné az online részlegen dolgozók létszámát, valamint központi hírfőszerkesztőséget és egy tényellenőrző csoportot hozna létre. Egy multiplatform tartalomgyártó vállat leszünk – fogalmazott. Elmondta, csökkentené a közmédia csatornáinak számát, azonban mindegyiknek önálló profilja lenne, illetve célként jelölte meg az európai közszolgálati közösségbe történő visszatérést.
Szabó Stein Imre kifejtette, a működésben 2027 átmeneti, alapozó év lenne, megújulnának a hírműsorok, fölépítenék a digitális platformot, újracsomagolnák a közéleti műsorokat – erre a feladatokra hatmilliárd forintot fordítanának -, 2027 késő őszén pedig megjelennének az első, nagyobb költségvetésű műsorok nagy százalékban magyar gyártással. Ez az év szűkös lesz – jegyezte meg, hozzátéve, 2027-ben 104,8 milliárd forintból gazdálkodna a közmédia, 2028-ra ez az összeg a prognózisok szerint 120 milliárdra emelkedne.
Pályázatában sikeres példaként hozta fel a piacvezető cseh közszolgálati televíziót, de a BBC Studios vagy az ORF-Enterprise mintájára egy saját, tartalomformátum értékesítő- és fejlesztő leányvállalat létrehozását is elképzelhetőnek tartja. A létszámleépítést érintő kérdésre azt mondta, elkerülhetetlen a szervezet karcsúsítása, amely a jelenlegi mintegy kétharmada lehetne.
A szakember elmondta, a bevételszerzési források kibővítését egyaránt megvizsgálná. Az eddiginél nagyobb potenciált lát a digitális reklámértékesítésben és elképzelése szerint további bevételt jelentene, ha a közmédia archívuma szerkesztett verzióban egy kábelcsatorna formájában jelenne meg, egyes műsorokat pedig kifejezetten a digitális platformra gyártanának majd.
Elveszett hit, Molotov-koktél és digitalizálás – Így megy a közmédia élére pályázók meghallgatása
Amin Zoltán: elsődleges feladat a közmédia hitelességének visszaállítása
Amin Zoltán, aki korábban a Duna Televízió vezérigazgató-helyettesi, majd az MTVA programigazgatói posztját töltötte be, úgy nyilatkozott, elsődleges feladatnak tartja a közmédia hitelességének visszaállítását. Megválasztása esetére tisztességes elszámolást, jó műsorokat, a gyermekeknek szóló produkciók közelében reklámmentes sávot, színvonalas kulturális és szórakoztató produkciókat és a szerkesztői függetlenséget biztosító belső rendszert ígért. Közölte, három televíziós főadót tartana meg, és ezek között nem kapna helyet hírcsatorna, az esti híradót ugyanakkor a műsorrend alapjaként határozta meg.
Amin Zoltán elképzelése szerint az egyes csatorna általános, a kettes nappal gyermek- és családi, este tudományos és kulturális műsorokat kínálna. Emellett sportcsatorna tartozna a televíziós portfolióba. Közölte, tovább erősítené a Kossuth, a Petőfi, a Bartók és a Dankó rádió karakterét. Mint mondta, a költségvetési források 40 százalékos csökkenése mellett nem lehet érintetlenül hagyni az alkalmazotti létszámot, de arra fog törekedni, hogy minél kisebb legyen a lefaragás.
Tóth Zoltán András: A közmédiának az a dolga, hogy mindenki számára közös kincseket és értékeket találjon
A közmédiában csaknem egy évtizedet dolgozó, korábban a programirodát vezető Tóth Zoltán András elmondta, a közmédiának az a dolga, hogy mindenki számára közös kincseket és értékeket találjon, majd a jövőállóság fontosságát hangsúlyozta. Pályázatának szlogenjét kifejtve arról beszélt, a rólunk, velünk, nekünk elv teljesítéséhez a közmédiának csapatokra van szüksége és vissza kell hozni a megbízhatóságot annak érdekében, hogy kiépüljön a bizalom.
Tóth Zoltán András az MTVA-ban korábban betöltött vezetői tisztségével összefüggésben feltett kérdésekre úgy válaszolt: ő nem programigazgató volt, hanem a televíziós és rádiós csatornák műsorstruktúrájának felügyelete volt a feladata, a tartalmak kontrollálásához nem volt köze. A pályázó a meghallgatáson nehezményezte, hogy nem került elő a Kunigunda úti székház ötödik emeletéhez tartozók felelőssége, ugyanakkor elismerte, ahogyan minden köztévében dolgozó, úgy ő is felelős azért, ami ott történt és történik.
A közmédia jövőbeli feladataként jelölte meg a szórakoztató és fikciós tartalmú műsorok, dokumentumfilmek készítését, a külső, független alkotók tartalomgyártási megbízásának támogatását, egy kulturális eseménynaptár létrehozását, valamint önálló, kis létszámú nemzetiségi szerkesztőségek felállítását.
Pusztai Ferenc erős közösségimédia-megjelenéssel vonzaná a közönséget a társaság egyes platformjaihoz
Pusztai Ferenc filmproducer is a gyökeres változtatás szükségességéről beszélt, nemcsak azt említve kihívásként, hogy elképesztően rossz a magyar közmédia közönségaránya, hanem főleg azt, hogy paradigmaváltás előtt áll a világ, vele együtt pedig a közszolgálatiság, hiszen az írott szó helyét a mozgókép veszi át.
A közmédia működésének gerinceként egy saját streaming- és hírfelületet említett, jelezve, vezérigazgatósága első száz napjában auditot hajtana végre, és az eredmény ismeretében döntené el, hogy a Médiaklikk továbbfejlesztésével vagy új rendszerrel alakítanák ezt ki. Mint közölte, erős közösségimédia-megjelenéssel vonzaná a közönséget a társaság egyes platformjaihoz.
Pusztai Ferenc három közszolgálati televíziós adóról beszélt, amelyek között a Duna főcsatornaként, az M4 sportadóként, míg a Duna World a világ magyarságát megszólító médiumként szerepelt. Hozzátette, a közszolgálati rádióknál strukturális változást nem, csak tartalmi átalakítást hajtana végre. Kérdésre válaszolva legalább 20, legfeljebb 40-50 százalékos létszámcsökkenést valószínűsített a jövő év végéig terjedő időszakban, modernebb és rugalmasabb szervezet kialakítását említve célként. Pusztai Ferenc bemutatkozó prezentációjában egyfajta közszolgálatiságként említette, hogy producerként fiatal filmeseknek, pályakezdőknek és az aktuális kultúrafinanszírozás által nem támogatott témák feldolgozóinak nyújt segítséget.
Bakó Lajos a közmédia jelenlegi állományából mindenkit megtartana, elbocsátások helyett átképezné a dolgozókat
Bakó Lajos, aki az egykori Magyar Televízió Közalapítvány MDF által delegált kuratóriumi elnökeként, majd tagjaként tevékenykedett, expozéjában a megbízhatóság és felelősség fontosságát hangsúlyozta. Ígérete szerint amennyiben megválasztják a közmédia vezérigazgatójának, mandátuma első napjaiban biztonsági, pénzügyi és műszaki rendszereket érintő auditokat indítana el a közszolgálati televízióban. Létszámkérdésekről szólva elmondta, a közmédia jelenlegi állományából mindenkit megtartana, elbocsátások helyett átképeznék a dolgozókat, és egy, az MTI-vel közös digitális hitelesítési rendszert hozna létre.
A médiatörvény idén nyári módosításával a parlament beolvasztotta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be. Az új cég Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven látja el a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaihoz kapcsolódó tevékenységeket. Az önállóvá váló MTI közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként működik a jövőben.
A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. egyszemélyes, zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság, amelynek egyetlen tulajdonosa a magyar állam. A cég egyetlen, 230 millió forintos névértékű, forgalomképtelen részvénnyel rendelkezik. A pályázati eljárás keretében megválasztott vezérigazgató munkaviszonya határozatlan idejű, és legkésőbb a megválasztását követő 30. napon lép hatályba.
Elbocsátási hullám a közmédiánál – A propagandistáktól szabadulnának, mégis ők diktálhatják, ki kerüljön utcára
Ezt is ajánljuk
Szabó Stein Imre vagy Kert Attila lesz a közmédia új vezérigazgatója
Vitézy Dávid: Véget vetünk a Balaton-part további beépítésének
Adományokból nyílt meg az Oltalom kórház fogorvosi rendelője hajléktalanoknak, Szabó Bence is megjelent
A MÚOSZ kiáll Ónody-Molnár Dóra és Lukácsi Katalin mellett
Magyar Péter bejelentette, adventkor sem áll le a törvénygyár









