Belföld

Elveszett hit, Molotov-koktél és digitalizálás – Így megy a közmédia élére pályázók meghallgatása

A 13-ból 8 jelölt kerül sorra csütörtökön, a meghallgatásokat élőben közvetíti az FKT.

Elveszett hit, Molotov-koktél és digitalizálás – Így megy a közmédia élére pályázók meghallgatása
Fotó: Soós Lajos / MTI

Cikkünk nemsokára frissül.

 

A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. (MRTV) vezérigazgatói tisztségére pályázók meghallgatása csütörtök reggel kezdődött. A vállalat tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT) a 14 pályázót két napon keresztül, sorsolással kialakított sorrendben hallgatja meg. Mint az MTI írja, 13 jelentkező pályázatát már korábban elutasították.

Az FKT csütörtöki sorrendje ez lesz: Herman Péter Dániel, Bakonyi Péter, Dávid-Joó Zsanett, Kert Attila, Malcsiner Maximilian Péter, Kertész György, Horváth Dori Gábor és Papp Réka Kinga.

A meghallgatásokat élőben közvetíti az FKT. A pályázóknak tíz perc áll rendelkezésükre vezetői koncepciójuk bemutatására, ezt követően pedig a testület tagjainak kérdéseire válaszolnak.

 

Herman Péter Dániel odamenne, ahová a nézők

 

Herman Pétert hallgatták meg elsőként. Hermant a meghallgatásokat közvetítő hvg úgy mutatja be: a médiapiacon Pierre-ként ismert pályázó 25 éven át dolgozott az RTL-nél, kreatív producerként a nevéhez köthető a Mónika-show, de 2023-as elbocsátásáig a csatorna szinte összes saját gyártású produkciójához köze volt.

„Egy romhalmaz felett állunk” – mondta Herman a jelenlegi közmédiáról. Vezérigazgatóként három dolgot biztosan vállalna: átlátható, felelős, korrupciómentes gazdálkodás; hiteles hírszolgáltatás; és hiteles tartalmak, amelyekkel visszaszerzik a nézők bizalmát. Már a prezentáció során, de később kérdésekre válaszolva is hangsúlyozta a szórakoztató tartalmak jelentőségét, példaként hozva Az Árulók vagy a Legyen Ön is milliomos! című műsort, melyek szerinte a közmédiánál is elférnének.A források 10-15 százalékát szánná saját gyártású sorozatokra és filmekre.

Sokat beszélt a digitalizálásról, amivel több embert lehet elérni, mivel „oda kell menni, ahová a nézők mennek”. Így például a Duna World helyett is online felületre gyártana tartalmat.

Amikor a bérekről kérdezték, „racionalizálásról” beszélt, és a kereskedelmi tévéknél alacsonyabb fizetésekről. Arra épít, hogy a magasabb fizetés helyett a légkör és a tartalmak miatt akarnak majd a közmédiánál dolgozni a szakemberek.

 

Bakonyi Péter egész életében erre készült

 

Bakonyi Péter a második meghallgatott jelölt. Ő az önéletrajza szerint 2005-2010 között a HírTV-nél, majd 4 évet a Duna TV-nél, ezután az Orbán-kormány külügyi tárcájának kötelékében az ausztráliai Melbourne konzuli hivatalát vezette. Sajtófőnök volt az MCC-nél, jelenleg pedig a Magyarságkutató Intézetnél tölti be ezt a pozíciót.

Bakonyi azzal kezdte, hogy egész életében ennek az intézménynek a vezetésére készült. A jelölt a közmédia hiányosságai közt említette az innováció hiányát és a technikai lemaradást, szerinte a streaming és a podcastok felé kell elmozdulni, ráadásul költséghatékonyan, mert „fele pénzből kétszer ilyen jó közmédiát lehetne csinálni”.

Együttműködésről beszélt az online játékok gyártóival is, amivel a történelemoktatást is feldobná. Szerinte a Don-kanyarban, a Corvin közben vagy az egri vár védelmében a játékosok „a jó oldalon állnának”, ami a magyaroké.

Kapott kérdést pályázatának hiányosságairól, de az FKT-t főleg a NER-es múltja és a közmédia függetlensége között feszülő ellentmondás érdekelte. Válaszában azt mondta, nem tudja magát elfogultként elképzelni. A NER idején végzett munkái miatt nem érzi kényelmetlenül magát, mert állítása szerint nem szolgált pártcélokat.

 

Dávid-Joó Zsanett elvesztette a hitét

 

Dávid-Joó Zsanett azzal kezdte a meghallgatását, hogy bejelentette: visszalép. Az M1 Híradójának korábbi műsorvezetője elmondta, anyaga benyújtása után a cég vezetése jelezte, hogy munkaviszonya megszüntetését tervezi, ő pedig elvesztette a hitét abban, hogy fel lehet építeni egy olyan közmédiát, amelyben független döntések születnek. Később a közmédia erre egy közleményben reagált, szerintük máshogy volt az események sorrendje.

A visszalépés meglepte az FKT tagjait. Bayer Judit többször vissza is kérdezett, hogy tisztázza ennek okát. Dávid-Joó magyarázatként azt mondta: teljesen felesleges volt pályáznia, mivel a munkáltatója meghozta ezt a döntést. Erre a testület elnöke azzal próbálkozott, hogy a munkáltatónak irreleváns a döntése, ha éppen annak helyére pályázik, de Dávid-Joó elveszett hitét ez nem hozta vissza.

 

Kert Attilát 20 ezer Molotov-koktélos ember sem tudja eltántorítani

 

Kert Attila 1992-1997 között a Magyar Rádió munkatársa volt, ezután 5 évig a TV2 Tények szerkesztője, majd főszerkesztője, de megfordult az ATV-nél is. 2006–2009 között volt az MTV hírigazgatója, ahonnan a Fidesz kormányra kerülésekor küldték el. 2013 óta a magyar Euronews-t vezeti.

Szerinte sosem volt még akkora szükség közszolgálati médiára, mint most, a közösségi média és a dezinformáció világában. Tartalomgyárként, multiplatform szemléletben képzeli el a közmédiát. Kert szerint a fenntarthatóan működő közmédiára elég az a 80 milliárd forint, ami a 2027-es költségvetés tervezetében szerepel. A pályázatában egyébként 25 százalékos létszámleépítésről írt.

Kert azt ígérte, ha megválasztják, 100 nap után egy konszolidált költségvetést készít, hogy a korábbinál kevesebb pénzből miként lehet kihozni a rendszert. Az első 100 napra vállalta a hírműsorok látható javítását, újraindítják a közmédia híroldalát, új streaming app, új szervezeti struktúra lesz ez idő alatt, pályázatot írnak ki a tudósítói posztokra, a közmédia ombudsmani feladataira, és kivizsgálnák „az orosz állami propaganda behatolását” a közmédia tartalmaiba.

Mint Kert mondta, tapasztalt már meg politikai és társadalmi nyomást is – mondta erre Kert, megemlítve 2006 őszét, amikor az MTV hírigazgatója volt és „20 ezer ember Molotov-koktélokkal követelte a műsorstruktúra megváltoztatását, de nem tettük”.

 

Malcsiner Maximilián Péter kreatív HR-megoldásokra készül

 

Malcsiner Maximilián Péter színész, médiaproducer, vezető- és szervezetfejlesztési tanácsadó, akit sokan a ’90-es évek Kisváros című sorozatából is ismerhetnek. Vezette az RTL beszállítójaként működő IKO Mediát is.

Szerinte nagy probléma, hogy a magyar közmédia elvesztette a karakterét. A politikai függetlenséggel kapcsolatban leszögezte, hogy neki ez „a genetikai szövetanyagában” is benne van.

Malcsiner négy tévécsatornával tervez, ezek a hír, az életmód, a sport és a kultúra területeket fednék le. Később több kérdést is kapott az önálló sportcsatorna fontosságáról, amire a hvg.hu szerint végül úgy válaszolt, „azt hiszem erről beszélnünk kell”. Beszélt műsorötletekről, például „kiszavazós” jellegű műsorokról, sport-podcastekről és „beszélgetős műsorokról”. 

Az első évet az átvilágításra és az új felállás kialakítására szánná. Nem tervezi lecserélni a teljes vezetői gárdát, először felmérné, kivel tud együtt dolgozni. Az állomány 50 százalékos csökkentése is pályázatának része, „kreatív HR-megoldásokkal” vinné véghez az átszervezést. A reklámokat megszüntetné a közmédiában, az így kieső 5 milliárdot ugyancsak „kreatív HR-megoldásokkal” pótolná.

 

Kertész György ébren műtene

 

Kertész György újságíróként és szerkesztőként dolgozott többek között a Népszavánál és a Figyelőnél, ő indította el a német Manager Magazin magyar kiadását, alapítója és vezetője az Eurolex kommunikációs tanácsadó cégnek.

„Ébren műtünk valamit, ami már tetszhalott – a súlyosan, személyében és koncepciójában is kompromitálódott intézményt alapjaiban kell megváltoztatni” – kezdett koncepciója bemutatásába Kertész. Drasztikus változásokra készül.

Kertész – aki amúgy dicsérte a Partizánt és a Klubrádiót, sőt bevonná ezeket a közmédiás tartalomgyártásba is – arról beszélt, hogy csak három rádiót és két televíziót tartana meg a 21 közmédia-csatornából. 5-15 milliárd forint közötti költségigényű digitális fejlesztések szükségességéről is beszélt.

A testület tagjai ezután többek között arról kérdezték Kertészt, a pályázatában miként értette, hogy „belülről robbantaná fel” a közmédiát. Kertész ezt úgy magyarázta: ha már nem lehet nulláról újrakezdeni, ezt belülről kell megtenni. A mostani 2200 fős helyett 1000 vagy akár csak 700 fős szervezetet képzel el, a munkáért piaci bért adna. 

Nyilvánosságra hozták a névsort, 27-en akarnak a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lenni

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás