Vlagyimir Putyin Sencsenben megtorlást ígért a Krími híd elleni csapásra válaszul
A Krími hídra mért ukrán csapás után Oroszország sem energetikai, sem a fekete-tengeri hajózást érintő tűzszünetről nem fog tárgyalni – szögezte le Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön Sencsenben, úgy téve, mintha a erre eddig nyitott lett volna. A kínai-amerikai-orosz csúcs után tartott tájékoztatóján „fájdalmas” válaszcsapással fenyegette meg Ukrajnát, és kifejtette, hogy Európával csak egy ottani „elitváltás” lehet majd tárgyalni.
Sencseni tájékoztatóján az orosz elnök első ízben kommentálta a Krími hídra mért ukrán csapásokat, amelyek következtében a híd közúti oldalának fő eleme leomlott.
A Krím 2014-es orosz megszállása után megépített híd szerepéről azt állította, hogy az ő utasítására „ azon már nagyon régóta” nem szállítanak haditechnikát és lőszereket, de „még olajat vagy olajtermékeket” sem. Az Oroszországot a fekete-tengeri félszigettel összekötő hidat kizárólag polgári célú létesítménynek nevezte, és lerombolásáért súlyos megtorlást ígért. Egyúttal leszögezte, hogy a történtek után nem fognak tárgyalni a tengerjáró hajók és energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról, hiába intéznek hozzá „mindenfelől” ilyen követeléseket.
Szavai szerint ezt a kérdést ugyan megvitatták az orosz Biztonsági Tanácsban egy energetikai tűzszünet reményében, de „a Krími hídra mért csapások után nem fogunk tárgyalni” – szögezte le.
„Válaszolni fogunk ezekre a támadásokra. Azt akarom, hogy ezt mindenki tudja” – tette hozzá. „Úgy vélem, hogy a megtorló akcióink sokkalta fájdalmasabbak lesznek. (…) És természetesen helyreállítjuk a hidat” – jelentette ki az orosz elnök a BBC orosz adásának tudósítása szerint.
Az ukrajnai háború rendezése kapcsán Putyin a legfontosabbnak azt tartotta, hogy „Trump elnök őszintén törekszik” a konfliktusok, köztük az ukrán konfliktus „gyorsabb és hatékonyabb” megoldására. Az Egyesült Államok jelenlegi belpolitikai helyzetét ugyanakkor „nehéznek” – „sőt, bonyolultnak” nevezte.
A nukleáris lefegyverzésért küzdő Trump, Putyin és Hszi közös nyilatkozatban ment neki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak
Putyin ismét hosszas előadást tartott az ukrán válság 2014 óta tartó történetéről, majd felidézte, hogy az Egyesült Államok „kompromisszumokat” javasolt Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére. „Ezeket a kompromisszumokat (…) mi elfogadtuk eredeti formájukban, többek között Anchorage-ban is” – jelentette ki az orosz elnök, hozzátéve, hogy Ukrajna és európai szövetségesei azonban nem akarják ezt. „Talán ők is rájönnek majd, hogy jobb kompromisszumokat kötni, mint szembenézni a valósággal.”
Az orosz elnök ismét azt sugalta, hogy az ukrán hatóságok azért nem hajlanak harcok leállítására, mert el akarják kerülni az elnökválasztás megtartását az országban.
Putyin, a Channel One újságírójának azon kérdésére válaszolva, hogy helyénvaló-e összehasonlítani Kína, az USA és Oroszország első háromoldalú csúcstalálkozóját az 1945-ös jaltai konferenciával, kijelentette, hogy annak legfontosabb eredménye „nem a világ felosztása” volt, hanem „a második világháború végére kialakult valóság” rögzítése. „És a mai konfliktusokban is el kell fogadnunk a valóságot” – mondta Putyin.
Az orosz elnök „értelmetlennek” nevezte a nyugati országok azon kísérleteit, hogy „olyan helyre taszítsanak minket, ahová nem szándékozunk menni”, beleértve a területi kérdést is. Oroszország álláspontja „nem fog elmozdulni” ebben a kérdésben – mondta. Megismételte, hogy Moszkva a „harctéri realitásokból” indul ki. A BBC tudósítása szerint ez annyit tesz, hogy Oroszország nem szándékozik visszaadni Ukrajnának azokat a területeket, amelyeket a teljes körű invázió kezdete óta elfoglalt. „Nem fogunk semmit feláldozni; kompromisszumokat fogunk keresni, és hiszünk abban, hogy ezek lehetségesek” – hangoztatta.
Az orosz elnök úgy vélte, hogy a háború befejezéséhez az ukrán és az európai hatóságoknak fel kell ismerniük a „harctéri realitásokat”, s meg kell állapodniuk azok hivatalos formába öntéséről. A háború ezután érhet véget – mondta.
Történelminek hirdetett találkozóból autokraták csúcsa lett Sencsenben
A BBC moszkvai tudósítója, Steve Rosenberg azt kérdezte Putyintól, mit jelent számára az Egyesült Államok, Kína és Oroszország vezetőinek első háromoldalú találkozója – egy „új világrendet” vagy „egy szép képet három vezetőről egy asztalnál”. Az újságíró azt is megkérdezte, hogy az orosz elnök készen áll-e a háború befejezésére, és Donald Trump nyomást gyakorolt-e rá e kérdésben a tárgyalások során. A kérdés első felére válaszolva Putyin hasznosnak nevezte a háromoldalú találkozót, de mint mondta, a folyatásban nem állapodtak meg, úgyhogy új formátumról nem lehet beszélni. Szerinte a három állam vezetőinek nincsenek átfogó céljaik, csupán „kölcsönösen elfogadható megoldásokat” akarnak találni, „elsősorban a biztonság területén”.
Putyin a kérdés második felére válaszolva azt állította, hogy Oroszország nem akarja folytatni a fegyveres konfliktust, annak befejezésében érdekelt, szemben Ukrajnával amely a nyáron fokozta csapásait az orosz energiatermelő létesítmények és olajszállító hajók ellen. Vagyis Ukrajnán múlik az ügy megoldása.
Kijelentette, hogy a Kreml kész bevonni Európa képviselőit az Ukrajnáról szóló tárgyalásokba. Ehhez azonban először Moszkvába kell látogatniuk, hogy megbeszélhessék a javaslataikat.
Moszkva mindeddig nyíltan elutasította Európa képviselőinek részvételét az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti háromoldalú béketárgyalásokon. A kilenc hónap után Abu-Dzabiban felújított egyeztetéseken emiatt Nagy-Britannia, Németország és Franciaország, valamint Olaszország és az Európai Bizottság képviselői csak külön találkozhattak az ukrán és az amerikai delegációval, Washington azonban szorgalmazta, hogy a következő találkozón már hivatalosan is részt vehessenek.
Putyin mostani feltétele, hogy ehhez előbb az orosz fővárosba kell látogatniuk, nyilvánvalóan az európai részvétel további elodázását célozza.
A finn elnökkel, Alexander Stubb-bal folytatott minapi telefonbeszélgetése kapcsán feltett kérdésre felelve, Putyin azt állította, hogy számos, az Oroszországgal való háború lehetősége miatt aggódó európai vezető politikáját a választóik nem támogatják. Egyes európai országok politikai elitjének változása nélkül azonban lehetetlen lesz teljesen normalizálni a kapcsolatokat ezekkel az országokkal – jelentette ki az orosz vezető a Hszi Csin-pinggel és Donald Trumppal tartott hármas találkozója után.
Donald Trumpot Sencsenben elvakította a pompa
Ezt is ajánljuk
Nemzetközi Bíróság: Népirtás volt a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji vezette Mianmarban
Sikorski-Orbán-találkozó: nem egyeznek az álláspontok az Ukrajnába szánt fegyverszállításról
Történelminek hirdetett találkozóból autokraták csúcsa lett Sencsenben
Reuters: 45 százalékkal visszavetették az orosz kőolajfeldolgozást az elmúlt hetek ukrán dróncsapásai
Donald Trumpot Sencsenben elvakította a pompa









