Történelminek hirdetett találkozóból autokraták csúcsa lett Sencsenben
Vajúdtak a hegyek és egeret szültek - sommázható a Sencsenben tartott trilaterális találkozó, amelyen Donad Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping teljes egyetértésben korholták a Nemzetközi Büntető Bíróságot, kifogásolták az energiaszektort sújtó szankciókat és nem egyeztek meg Ukrajna béketeremtésének remélt forgatókönyvében sem. Irán olaját viszont nélkülözhetetlennek tartják.
Ne hasonlítgassuk Jaltához a sencseni trilaterális találkozót! Nem olyan történelmi pillanat ez, mint ahogy ezt sokan szeretnék beállítani – így reagált a Kínában lezajlott Trump-Hszi-Putyin találkozó befejezéséről szóló legfrissebb hírre Philip T. Reeker, az Egyesült Államok volt külügyi államtitkár helyettese Budapesten a Magyar Atlanti Tanács, a John Lukács Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által közösen szervezett konferencián. Mellette ülve a pódiumon megjegyezte az Atlanti Tanács főtitkára, Gyarmati István: nagy különbség van a két esemény között például abban is, hogy akkor a győztesek ültek a tárgyalóasztalnál. A mostani találkozó résztvevőiről aligha állítható, hogy győztesek lennének.
Trump: Putyin a barátom
A Washington Post szerint ez a találkozó történelminek indult, hisz hozhatott volna nagy változást a világpolitikában, de csak egy icipici konszenzus született.
A háromoldalú találkozó azzal a korántsem mellékes felütéssel kezdődött, hogy Donald Trump úgy ült le Vlagyimir Putyinnal, hogy a sajtó előtt kijelentette, a „barátom”. A Kreml pedig szóvivőjén keresztül a négyszemközti találkozót minősítve azt üzente, hogy Putyin nagyon jó hangulatú megbeszélésként írta le az eseményt. Arról nem érkezett hír egyelőre, hogy Putyint Zelenszkij elnökkel tárgyalóasztalhoz lehetne ültetni.
Az APEC (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) kínai szervezésében létrejött találkozón két autokrata vezető és egy olyan politikus ült le az asztalhoz, aki hatalmasabbnak képzeli magát annál, mint amilyen befolyással rendelkezik. A félidős választásokon elszenvedett veresége megnyirbálta tekintélyét és ugyan a külpolitika az elnök hatáskörébe tartozik, de a Kínából érkezett tudósítások alapján az látszik, hogy befolyását még erre a területre sem sikerült kiterjesztenie.
A nukleáris lefegyverzésért küzdő Trump, Putyin és Hszi közös nyilatkozatban ment neki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak
Nem élesztették fel az Új Start egyezményt sem
A minimum, amiben reménykedni lehetett, az új Start megállapodás felélesztése Oroszország és az Egyesült Államok között, miután hatálya az idén február 5-én lejárt. Ugyan a kínai tv által kiadott négypontos közlemény megemlíti a kínai elnök erre vonatkozó megállapítását, miszerint a nukleáris fegyverekre nincs szükség, mivelhogy a nukleáris háborút amúgy sem lehet megnyerni, így aztán megvívni sincs értelme – ám ennél tovább nem mentek a tárgyalófelek. Se megállapodás, se egyetértés nincs ebben a kérdésben, márpedig ez kézzel fogható eredménynek tűnhetett volna. Kína amúgy is lemaradásban van a maga 600 nukleáris robbanófej-készletével – szemben az Egyesült Államok és Oroszország 5000-5000-re taksált arzenáljával –, ám ezzel sikerült felküzdeni magát a világranglista harmadik helyére. S minden jel arra utal, Kína ambíciói itt nem értek véget. Putyin sem tolta magát előre a kérdésben, hisz az ő ambícióit háború fűti. Legalább abban megállapodtak, hogy létrehoznak amolyan ‘válságvonalat’, amelyen keresztül bármilyen félreértés tisztázódhat potenciális konfliktus esetén.
Három politikus a világrend átalakításának háromféle víziójával érkezett a találkozóra
Egy volt közös bennük – ragaszkodásuk hatalmuk megtartásához illetve annak még nagyobb kiterjesztéséhez.
Zelenszkij elnök több nyilatkozatban is elmondta, hogy legyen az nagy vagy bármilyen kis ország, amely érdekelt a béketárgyalásokban, nem engedheti meg magának, hogy Ukrajnát ne ültesse le érintettként a tárgyalóasztalhoz. Ukrajna béketeremtésének ügyében a hármak nem előrehaladtak, hanem hátra. A felek által szignózott közös közlemény azt sugallja, hogy az energiaszektorra kivetett szankciókat mérsékelni fogják, mert a gazdasági növekedés motorja az lehet.
Donald Trump pár hete meghirdetett energiapolitikája ezt a szándékot meg is erősíti, hisz az Oroszországra kivetett szankciókon – a nemrég váratlanul elhunyt barátja, Lindsay Graham republikánus szenátor által szorgalmazott és a Kongresszusban el is fogadott rendelkezés dacára – nemcsak hogy enyhített, de még vásárolt is dízelt Putyinéktól. Az más kérdés, hogy a vásárlás gyakorlati hasznot nem hajtott se Amerikának, se Oroszországnak. Gesztusértéke, azaz Trump oroszpártisága, viszont annál nagyobb, aminek üzenete nem megnyugtató Ukrajna számára, így Európa számára sem.
Hszi Csin-ping ugyan a béketeremtés fontosságáról beszélt a találkozón, hangsúlyozva ebben a nagyhatalmi vezetők felelősségét, ugyanakkor ügyesen kimanőverezte magát abból a helyzetből, hogy Ukrajna kérdésében neki konkrétan állást kelljen foglalnia.
Hszi Csin-ping megúszta, hogy Ukrajna kérdésében állást kelljen foglalnia
Elemzők is felfigyeltek arra, hogy Putyin a beszédében nem hozta fel szokásos aggályát. Nem beszélt arról, hogy kifogásolja a NATO országa határaihoz történő közeledését. Nem szólította fel megállásra az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, és azt sem követelte, hogy katonai jelenlétét szorítsa vissza a bővítés előtti határig. Viszont úgy említette országát, mint Kína és Oroszország méltó geopolitikai partnerét, ezzel fölemelve hazája politikai súlyát, és hatalmi pozícióját a nagyokhoz. Sőt, ennek kapcsán megemlítette, hogy mindhárman tartják magukat a nemzetközi jogrendhez.
Ehhez a szemlélethez igazították mindhárman a Nemzetközi Büntető Törvényszékre (ICC) vonatkozó kritikájukat, amely – szerintük – „nem élhet vissza hatalmával”. Tudvalevő, hogy Putyin és Benjamin Netanjahu ellen az ICC nemzetközi elfogatóparancsot adott ki.
A Fox Newsnak adott interjúban az amerikai elnök történelminek minősítette a háromoldalú találkozót, és azt is elárulta, hogy nem kizárólag geopolitikai szándékok hajtották, amikor szorgalmazta. Nyilatkozata nyilvánvalóvá tette, saját ambíciója és hiúsága.
Donald Trumpot Sencsenben elvakította a pompa
Ezt is ajánljuk
Hamut szórtak Várhelyi Olivérre környezetvédők egy brüsszeli rákellenes konferencián (videó)
Nemzetközi Bíróság: Népirtás volt a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji vezette Mianmarban
Sikorski-Orbán-találkozó: nem egyeznek az álláspontok az Ukrajnába szánt fegyverszállításról
Reuters: 45 százalékkal visszavetették az orosz kőolajfeldolgozást az elmúlt hetek ukrán dróncsapásai
Donald Trumpot Sencsenben elvakította a pompa









