Belföld

Vidéki polgármesterek: Csak a túlélésre elég a Tisza jövő évi büdzséje

A helyzet jobb, de így is rossz – nagyjából így összegezhető az önkormányzatok véleménye a költségvetés tervezetéről. Ennél többet szeretnének.

Vidéki polgármesterek: Csak a túlélésre elég a Tisza jövő évi büdzséje
Fotó: Lőrincz Viktória Facebook-oldala

Jómagam a túlélés költségvetésének neveztem a jövő évit – mondta lapunknak Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki kérdésünkre leszögezte: Gödöllő túléli a jövő évet.

Ez, persze, nem volt eddig ennyire egyértelmű: a benyújtott költségvetés-tervezet az ideinél 14 százalékkal magasabb állami normatívát, 1613,3 milliárd forintot biztosítana a településeknek, amelyek az elmúlt 16 év kárvallottjai voltak nemcsak pénzügyi, hanem jogi szempontból is: a bevételeik mellett az önkormányzati jogosítványaik jó részét is elvitték. Az újonnan fölálló kormány ugyan a programjában tett ígéreteket az önkormányzatok felé, de a tárca eddig nem az aktivitásáról vált ismertté, sokkal inkább arról, hogy csak nehezen tudott szakembereket toborozni, azok egy része pedig már ott is hagyta a minisztériumot.

Viszont tény, hogy ennek ellenére is van valamiféle előrelépés, legalábbis költségvetési téren: a javaslatból kiderült az is, hogy a kormány a jövő évtől kivezeti az önkormányzatoknak a területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettségét. Ez nagyságrendileg 30-35 milliárd forint könnyebbséget jelent a településeknek, miközben az iparűzésiadó-növekmény elvonását is megszüntetik.

A Tisza-kormány megszüntette az önkormányzatok befizetési kötelezettségét a a területfejlesztési alapba

 

Kevesebb elvonás, de hiányzik a távlati terv

 

A tervezetről nyolc önkormányzati szövetség kezdeményezett egyeztetést. A szervezetek szerint ugyanis a települések továbbra sem rendelkeznek elegendő információval, hogy felelősen tervezzék meg jövő évi működésüket és közszolgáltatásaikat. Ezért arra kérték a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumot, hogy hívja össze az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsát, az egyeztetés pedig ne csak formális legyen. Az érintettek ugyanis érdemi befolyást szeretnének kapni a költségvetési döntések előkészítésében.

Gémesi György szerint a települések minél előbb látni akarják a következő négy év önkormányzati költségvetésével kapcsolatos változtatási terveket. – Tudnunk kellene, milyen formában, miként érkeznek be az uniós források, s milyen mértékben csökkennek tovább az elvonások – hangsúlyozta, hiszen a hosszú éveken keresztül elmaradt infrastrukturális felújításokat, fejlesztéseket és a működésből kivont forrásokat saját zsebből már nem tudják pótolni. Az állam most – ígérete alapján – fedezi a kötelező béremeléseket, de ezekhez is önkormányzati kiegészítést kell adniuk.

– Félig teli a pohár – ezt már Csőzik László, érdi polgármester jegyezte meg lapunknak. Szerinte a jelenlegi államháztartási hiány ismeretében ép ésszel nem lehetett rendszerszintű áttörésre számítani. de azt kedvezőnek fejleménynek tartja, hogy többé nem veszik el tőlük az iparűzésiadó-többletet. – Esetünkben a szolidaritási hozzájárulás átlagosan 15 százalékosnak mondott csökkentése is nagyobb a vártnál – mondta a polgármester, aki úgy vélte, az állami normatívák esetében szintén látszik előrelépés: – A 14 százalékosnak ítélt normatívaemelés reálértéken 5-7 százalékot jelent majd, ami azt jelenti, hogy némi lélegzethez jutunk. Ez sem jelent még ideális állapotot, de annyit igen, hogy nem kell egész évben a folyószámlahitelünkből élnünk.

 

Egyesek szerint még romlik is a mozgásterük

 

Kedvező jelek ide vagy oda, a települések még nem lélegezhetnek fel, amit egy a nagy átlaghoz képest igen jó helyzetben lévő önkormányzat, Székesfehérvár polgármestere így magyarázott kérdésünkre: – Már most látszik, hogy az iparűzési adóból tervezett bevételünk legalább egymilliárd forinttal kevesebb lesz a tervezettnél, s több önkormányzattól is hasonló jelzéseket kaptunk. Ez a kimaradó bevétel, párosítva a nem elégséges normatív támogatásokkal, valamint a jelentősen emelkedő működési költségekkel, komoly pénzügyi kockázatnak tesz ki számos önkormányzatot – hangsúlyozta Cser-Palkovics András, aki úgy látja: a jövő évi büdzsé önkormányzatokra érvényes része alapvetéseiben megegyezik a tavalyi költségvetéssel, valódi reformot nem, csak néhány gesztusértékű, értékelendő lépést tartalmaz.

– Abból az átfogó feladat- és finanszírozási reformból, amely a kampány során hangzott el ígéretként, egyelőre koncepciókat, ötleteket sem nagyon láttunk, nemhogy ezek költségvetési lecsapódását – jegyezte meg Cser-Palkovics András, majd sorolta is a gondokat: a normatív támogatások nem emelkednek olyan mértékben, hogy akár csak megközelítsék a kötelező feladatok valós költségeit. A szolidaritási hozzájárulás csökkentése Székesfehérvár esetében nagyjából akkora összeget jelent majd, mint amennyi iparűzésiadó-kiesésük lesz, vagyis a fehérváriak ebből a könnyítésből még semmit nem fognak érzékelni. Sőt, mivel a normatív támogatás érdemben nem növekszik, az önkormányzatnak várhatóan kisebb lesz a pénzügyi mozgástere, mint az elmúlt években volt.

Cser-Palkovics András: Nem szeretnék a Fideszben vezetői szerepet vállalni

És akkor egy másik polgármester, az ország másik részéről: – A legtöbb feladathoz kapcsolódó támogatás lényegében változatlan, miközben az önkormányzatok működési költségei az elmúlt években jelentősen emelkedtek, ezért indokolt lenne az önkormányzati finanszírozási rendszer átfogó felülvizsgálata – mondta Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, felhívva a figyelmet arra, hogy fennmaradt a Fidesz-KDNP alatt kialakított finanszírozási rendszer megyei jogú városokat hátrányosan érintő eleme is az önkormányzati hivatalok működési támogatásában: a 30 ezer fő feletti, nem megyei jogú városok magasabb fajlagos támogatásra jogosultak, így számos olyan, Hódmezővásárhelynél lényegesen kisebb település van, amelynek iparűzésiadó-bevétele meghaladja az övékét, mégis magasabb hivatali támogatásban részesül. Szerinte igazságosabb lenne egy olyan rendszer, mely a települések jogállása mellett az adóerő-képességet is figyelembe veszi.

Márki-Zay Péter úgy véli: elsősorban a kötelező önkormányzati feladatok, vagyis a gyermekétkeztetés, a bölcsődei és szociális ellátás, valamint a településüzemeltetés és a közvilágítás állami normatíváját kellene megemelni, mert egyre tarthatatlanabb a helyzet.

Vannak olyan vélemények, ezeket osztja Schwartz Béla ajkai polgármester is, miszerint jó, hogy a tervezet finanszírozási szempontból külön kezeli a fővárosi kerületeket, a megyei jogú városokat, valamint a több településfajtát. Hiszen ahány település, annyiféle eltérő sajátosság. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a szolidaritási hozzájárulás jövőre tervezett összege számukra nagyon megterhelő és veszélyezteti a folyamatos működést. Schwartz Béla kiemelte, hogy összességében a kiadások nagyjából 30 százalékát finanszírozza az állam, és még azt sem tudni, mennyi hozzájárulást kapnak a helyi közösségi közlekedés költségéhez, ugyanis ehhez majd pályázaton lehet támogatást igényelni. A tervezetet, valamint saját bevételeik alakulását nézve egyértelmű: Ajka számára jelentős kihívást jelent majd a következő esztendő, így a fejlesztéseket megint háttérbe kell szorítaniuk.

 

A balatoni polgármesterek örülnek, bár szerintük is lenne még feladat 

 

És hogy mi a helyzet a balatoni városokkal? Tóth Gergely, Keszthely polgármestere úgy számol, nagyjából 60 millió forinttal marad több a kasszában a szolidaritási adó mérséklésének köszönhetően. Ahogy körülbelül 30 millió plusz forrásra számítanak azzal is, hogy nem vonják el az iparűzési adó többletét. Mindez azonban még messze nem elég a stabil működéshez és a további fejlődéshez.

– Az óvodáinkra 140 millió forinttal, a szociális ellátásra 52 millióval, a zöldterületek fenntartására pedig 320 millióval kapunk kevesebbet, mint amennyit költünk rá – állította. – Húsz éve volt utoljára iszapkotrás, állami támogatás nélkül nem is lesz, ugyanis a három strandunkon ez több százmillió forintba kerül. A kulturális normatíva 54 millió forint, miközben több mint 391 milliót fordítunk a programokra. Szeretnénk az orvosi rendelőinknek otthont adó Alapellátási Intézetet felújítani, ez is több százmillió forintos tétel. – sorolta Tóth.

Hasonlóképp látja a helyzetet a Balaton túloldalán fekvő Siófok polgármestere, Lengyel Róbert is, aki azért első lépésként mégis elégedett a költségvetési tervezet számaival. Ezzel együtt is nehezebb lesz a következő év számukra, ugyanis a NER alatt felélték a tartalékokat, így nagyon észnél kell lenniük a gazdálkodásukat illetően, s ugyanezt mondta lapunknak a nógrádi kisváros, Balassagyarmat polgármestere, Csah Gábor is. – A jövő évi pozícióink javulnak, de ha az idei vagy épp az előző évek mínuszait nézzük, nem mondhatom, hogy jobb helyzetben leszünk, mint az idén. Ennek egyik oka például, hogy 2024-től semmilyen normatív vagy finanszírozási kompenzációt nem kaptak az önkormányzatok a brutális rezsinövekedésükre, ami nálunk csak energiában évi 200 milliós többletterhet jelent – mondta, kiemelve, hogy ők e téren még mindig jobb helyzetben vannak, mint nagyon sok más önkormányzat, hiszen náluk jövő év végéig él a 2025-ös fix villany- és gázár. De azokkal, akinek idén lejár a szerződésük, könnyen megeshet, hogy csak két-háromszoros áron kapnak gázt.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás