Manilában üzent Pekingnek Donald Trump a Hszi Csin-pinggel és Putyinnal tervezett csúcs előtt
Két év szünet után ült össze ismét a négyoldalú indopacifikus együttműködés, a Quad csúcstalálkozója. Az amerikai elnök a fülöp-szigeteki fővárosban japán, ausztrál és indiai tárgyalópartnereinek igyekezett jelezni, hogy a közelgő nagyhatalmi egyeztetések ellenére sem hagyja magára ázsiai szövetségeseit.
Különleges diplomáciai időzítéssel zajlott kedd este a Fülöp-szigetek fővárosában az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és India vezetőinek rövid megbeszélése. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozójának margóján tartott egyeztetésre röviddel azelőtt került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök csütörtökön tárgyalóasztalhoz ül Hszi Csin-ping kínai államfővel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az ázsiai szövetségesek körében az utóbbi hetekben erősödött az aggodalom amiatt, milyen engedményekre hajlandó Washington a két tekintélyelvű nagyhatalom vezetőjével szemben, ezért a manilai kitérő elsősorban megnyugtató jelzésként szolgált a térségbeli partnereknek.
A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) svájci napilap helyszíni beszámolója szerint az amerikai elnök a tanácskozás elején a szabad, nyitott, stabil és virágzó indopacifikus térség négy sarokkövének nevezte a részt vevő országokat. Trump oldalán Anthony Albanese ausztrál, Narendra Modi indiai és Takaicsi Szanae japán miniszterelnök vett részt a megbeszélésen. Ez volt az első legfelsőbb szintű Quad-találkozó azóta, hogy Trump közel két évvel ezelőtt visszatért a Fehér Házba; elődje, Joe Biden elnöksége idején négyszer is egyeztetett a formáció vezetőivel, míg az új kormányzat eddig főként Marco Rubio külügyminiszter szintjén tartotta fenn a kapcsolatot a három partnerrel.
A cunami utáni összefogástól a stratégiai ellensúlyig
A négy ország informális együttműködése a 2004-es pusztító délkelet-ázsiai szökőár után jött létre, amikor az amerikai, az ausztrál, az indiai és a japán fegyveres erők összehangolták a katasztrófaelhárítást és a segélyezést. A csoport stratégiai alapjait 2007-ben az akkori japán miniszterelnök, Abe Sinzó fektette le a szabad és nyitott indopacifikus térség koncepciójával. A kezdeményezés kimondatlanul is Peking növekvő katonai és területi nyomásgyakorlását ellensúlyozta a Dél-kínai-tengeren, Tajvan környezetében, valamint a Tokió által ellenőrzött, de Kína által is magának követelt Szenkaku-szigetek térségében.
Peking már a kezdetekkor élesen bírálta a kezdeményezést, és egy formálódó ázsiai NATO előszobájának minősítette azt. A kínai diplomáciai ellenállás hatására a csoport működése egy időre le is állt, és csak 2017-ben, Abe Sinzó második kormányfői ciklusa idején élesztették újjá a négyek párbeszédét. Addigra a térségbeli fővárosokban nyilvánvalóvá vált, hogy az engedékenyebb hangnem nem fékezi meg Peking terjeszkedő politikáját.
Közös fellépés a gazdasági kényszerítés ellen
A manilai egyeztetést követően kiadott, a négy ország vezetői által aláírt közös nyilatkozatban a felek határozottan elutasítottak minden olyan egyoldalú vagy destabilizáló lépést, amely a fennálló helyzet megváltoztatására irányul, különösen, ha az erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel jár. A vezetők emellett komoly aggodalmukat fejezték ki a gazdasági kényszerítő eszközök, köztük a kritikus fontosságú nyersanyagokra kivetett önkényes exportkorlátozások miatt. Bár Kína neve egyszer sem szerepel a szövegben, a megfogalmazás egyértelműen Peking nyersanyag-kereskedelmi gyakorlatára utal.
A találkozón a technológiai és nyersanyag-ellátási együttműködés bővítése is napirendre került. Az Anadolu hírügynökség tudósítása szerint Trump több mint 85 millió dolláros keretet jelentett be a megbízható mesterségesintelligencia-fejlesztések támogatására, valamint egy olyan új kritikusnyersanyag-megállapodást is kilátásba helyezett, amely mérsékelné az egyes külföldi beszállítóktól való függőséget. Ugyanakkor a japán külügyminisztérium hivatalos tájékoztatója szerint Takaicsi Szanae külön hangsúlyozta, hogy a tengeri biztonság és a gazdasági ellenálló képesség megerősítésével a térség országainak önálló döntési szabadságát kell megvédeni.
A kínai állami média ugyanakkor igyekezett lekicsinyelni a csúcs jelentőségét. A Kínai Kommunista Párt nemzetközi szócsövének számító Global Times lapban megjelent értékelés fotódiplomáciának minősítette a tanácskozást, amelyből szerintük kevés kézzelfogható intézkedés következik. Peking hivatalos kommunikációja visszatérően elavult tömbpolitikával és Kína-ellenes összefogással vádolja a négy országot.
Tengeri megfigyelés és belső súrlódások
A Quad működését nyugati elemzők is gyakran bírálják amiatt, hogy a csoport túlságosan sok területet – a tengeri biztonságtól és az ellátási láncoktól kezdve a mesterséges intelligencián át az egészségügyig – próbál egyszerre lefedni, miközben konkrét intézményrendszerrel nem rendelkezik. Manilában mindenesetre a tengeri térség megfigyelésének kiterjesztéséről döntöttek: a négy ország parti őrsége és haditengerészete közös helyzetképet állít össze, amelynek adatait harmadik indo-csendes-óceáni államokkal is megosztják az illegális halászat és a csempészet visszaszorítása érdekében.
Emellett közös felderítő repülőgépes gyakorlatokat is kilátásba helyeztek. Részleteket erről egyelőre nem közöltek. Peking ugyanakkor rendszeresen tiltakozik a partjai közelében nemzetközi vizek felett végrehajtott amerikai és ausztrál felderítő repülések ellen, amelyek nehezítik a kisebb szomszédos államokkal szembeni fellépések leplezését. A manilai csúcstalálkozó végül kevesebb mint egy óráig tartott, így mélyreható stratégiai vitákra nem nyílt mód. Noha a négy partner között továbbra is fennállnak kereskedelempolitikai feszültségek – főként az amerikai vámintézkedések miatt –, a kínai kihívás mégis összehozza őket.
Kína is megerősítette, hogy jön a Trump–Putyin–Hszi-találkozó, de Ukrajnáról nem lesz szó
Ezt is ajánljuk
Baráti ölelés nem számít, Donald Trumpot bírálta az APEC-vacsorán a kínai elnök
Halálos orosz szabotázsakciót hiúsítottak meg a lengyelek a Kalinyingrádi terület határán
Elkapták a tömeges európai bombafenyegetések egyik gyanúsítottját
A Diáklista adhat magyar alelnököt a szerb parlamentnek, a VMSZ a frakcióalakításért is küzd
45 milliárd eurós támogatást javasol Ukrajnának 2027-re az Európai Bizottság









