Külföld

Washington bírál, Berlin visszavág a Krími híd elleni támadás ügyében

A Kercsi-szoroson átívelő, orosz utánpótlást is szolgáló létesítmény súlyos megrongálása után az amerikai védelmi tárca kétségbe vonta az ukrán mélységi csapások hasznát. Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint ostobaság a katonai célpontok támadását kifogásolni.

Washington bírál, Berlin visszavág a Krími híd elleni támadás ügyében
Boris Pistorius német védelmi miniszter ukrán kollégájával, Jevhenyij Hmarával Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP

Nyílt nézeteltérés bontakozott ki az Egyesült Államok és több európai szövetségese között Ukrajna hadviseléséről a NATO brüsszeli központjában tartott keddi, november 17-i tanácskozáson. A vita tárgya az volt, érdemes-e Kijevnek az orosz hátországban lévő célpontokat támadnia, vagy inkább a közvetlen fronthelyzet javítására kellene összpontosítania. A nézetkülönbséget a Krímet Oroszországgal összekötő híd elleni, látványos ukrán csapás élezte ki.

Elbridge Colby, az amerikai védelmi tárca védelmi politikáért felelős vezetője az ülésen úgy ítélte meg, hogy a fronttól távoli, a lakosság számára is szenvedést okozó támadások sem a háború befejezését nem hozták közelebb, sem az orosz előrenyomulást nem állították meg. Szerinte az ilyen műveletek inkább megerősíthetik az orosz társadalom ellenállását és a Kreml eszkalációs készségét. Külön megemlítette az orosz Wildberries internetes kereskedelmi vállalat infrastruktúráját. A Krími hidat beszédében nem nevezte meg, aligha véletlen azonban, hogy kijelentéseit a létesítménnyel szemben végrehajtott újabb támadás után tette, melynek során a tengerbe zuhantak annak egyes elemei.

Boris Pistorius német védelmi miniszter erre a sajtó előtt szokatlanul éles szavakkal reagált. A német Tagesschau november 17-i beszámolója szerint ostobaságnak nevezte azokat a bírálatokat, amelyek az oroszországi stratégiai katonai célpontok vagy katonai célra használt létesítmények megsemmisítésére irányuló ukrán támadásokat érik. A német miniszter szerint ehelyett az Ukrajna energia-, víz- és távhőellátása ellen naponta végrehajtott orosz csapásokat kellene elítélni. Ezeket a polgári lakosság elleni terrornak minősítette.

 

Másként látják a célpontokat

 

Berlin és több más európai partner úgy véli: egy hadianyag- vagy csapatszállításra használt létesítmény támadása a védekezés része lehet. Mark Rutte NATO-főtitkár azt emelte ki, hogy az önvédelemhez az utánpótlási csomópontok elleni műveletek is hozzátartozhatnak. Wes Streeting brit védelmi miniszter az ukrán hadsereg találékonyságát és kitartását méltatta. Ben Hodges, az amerikai szárazföldi erők korábbi európai parancsnoka – aki már nem képviseli az amerikai kormányt – szégyenletesnek és naivnak tartotta a Kijevnek címzett bírálatot.

A hídnak különleges szerepe van. Az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át összekötő közúti és vasúti átkelőt Vlagyimir Putyin hatalmának egyik jelképeként építették meg. Korábban fontos katonai utánpótlási útvonal volt, az orosz hadsereg azonban ma már jelentős szállításokat bonyolít a megszállt dél-ukrajnai területeken kialakított szárazföldi folyosón. Emiatt a híd kiesésének közvetlen katonai hatását nehezebb felmérni, politikai és jelképes vesztesége Moszkva számára viszont számottevő.

 

Hét szakaszban készítették elő

 

Az ukrán erők november 16-án és 17-én is megtámadták az átkelőt. A második csapás után a közúti híd egyik központi íve a tengerbe zuhant; a történteket a Reuters által ellenőrzött felvételek is alátámasztják. Az orosz közlekedési minisztérium az átkelés átmeneti felfüggesztését ismerte el, az orosz vezetés pedig helyreállítást ígért. A károk hosszú távú következményeiről egyelőre eltérő becslések láttak napvilágot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint a műveletet több héten át, hét szakaszban készítette elő az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a vezérkar. Előbb az orosz légvédelmi és elektronikai hadviselési rendszereket igyekeztek meggyengíteni, majd különféle, hazai fejlesztésű drónokat és rakétákat vetettek be. A Reutersnek ismertetett ukrán adatok szerint a közúti részt Paljanyicja típusú eszközök, a vasúti szakaszt Neptun rakéták és más drónok támadták. 

Jevhenyij Hmara ukrán védelmi miniszter a brüsszeli sajtótájékoztatón a megtorlás szükségességével indokolta a csapást. Azt állította, Moszkva október eleje óta módszeresen támadja a Dnyeper két partját összekötő ukrán hidakat. Az ukrán fél ezzel magyarázta a Krími híd elleni akció időzítését. Hmara azt is közölte, hogy 2027-ben háromszorosára kívánják növelni a nagy hatótávolságú csapásmérő képességet, többek között sugárhajtású drónok fejlesztésével. Ez terv, amelynek megvalósulása egyelőre nem ítélhető meg.

 

Az amerikai fegyverek továbbra is fontosak

 

A nyilvános szóváltásnak azért van nagy jelentősége, mert Ukrajna továbbra is számít az amerikai gyártású fegyverekre, miközben európai támogatói egyre nagyobb részt vállalnak a beszerzések finanszírozásában. Pistorius ugyanazon a napon közölte, hogy Németország és Norvégia újabb amerikai légvédelmi eszközök megvásárlását készíti elő a PURL-programban. Berlin 300 millió dollárral járul hozzá a csomaghoz, amely elsősorban a Patriot rendszerek elfogórakétáit érinti – írta a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál brüsszeli tudósítója.

A katonai segítség folytatása mellett ezért még élesebben vetődik fel, ki határozza meg az ukrán hadműveletek irányát. Az amerikai fél visszafogná Ukrajnát, mert az amerikai félidős választás után béna kacsává vált Donald Trumpnak nemzetközi sikert kellene felmutatnia egy esetleges békével. Európa azonban átlát a szitán és meg akar akadályozni egy Vlagyimir Putyin érdekeinek megfelelő békét.

Ukrán csapás érte a Krími hidat, leállt a közúti és vasúti forgalom is, zajlik a károk felmérése

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás