Belföld

Ebből még baj lehet, romlik az alsósok eredménye az országos kompetenciamérésen

Ha ez a tendencia a következő években is folytatódik, az az oktatási színvonal csökkenését is felvetheti a Népszabadságnak nyilatkozó oktatáskutató szerint.

Ebből még baj lehet, romlik az alsósok eredménye az országos kompetenciamérésen
Fotó: Huszár Dávid / Népszava-archív

„Komolyan kell venni azt a lehetőséget, hogy a legutóbbi tesztátlagok csökkenése esetleg az egész iskolarendszer problematikusságának tükre. De az eredményekből egyelőre nem lehet hosszabb távú következtetéseket levonni” – nyilatkozta a Népszabadságnak Nahalka István oktatáskutató, a 2025/2026-os országos kompetenciaméréssel kapcsolatban. Az eredményeket, amelyek a legtöbb területen és évfolyamon javultak, vagy alig változtak tavalyhoz képest, néhány esetben szembetűnő elmaradás történt, a napokban tette közzé az Oktatási Hivatal (OH).

A kompetenciamérés tesztjeit idén március 23-a és május 29-e között összesen 607 ezer diák töltötte ki. A 4-11. évfolyamosok matematikából és szövegértésből, az 5–11. évfolyamosok digitális kultúrából és történelemből, míg a 6–11. évfolyamosok ezek mellett természettudományból, valamint angol és német nyelvből is számot adtak tudásukról.

Az OH adatközlése szerint a 4. és az 5. évfolyamokon jelentősebb mértékben (31 és 36 ponttal) csökkent a tanulók teljesítménye szövegértésből. A csökkenés mögötti okok feltárása az OH szerint is további vizsgálatokat igényel. Az 5. évfolyamosok átlageredménye matematikából is 6 ponttal csökkent, illetve digitális kultúrából 25-, míg történelemből 15 ponttal.

Kompetenciamérés: olyan rosszul ment a szövegértés a 4. és 5. osztályosoknak, hogy azt tovább kell vizsgálni

A részletesebb adatokból azonban az is kiderült, hogy szövegértésből az alapszint alatt teljesítők aránya az 5. évfolyamosok esetében mintegy 15 százalékra emelkedett (2024-ben 11,2 százalék, 2025-ben 9,2 százalék volt). Az alapszint az a minimális szint, amely szükséges a további ismeretek szerzéséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz az adott korosztály sajátosságait is figyelembe véve. Az alapszint alatt teljesítő 5. osztályosok aránya a matematika (20,5 százalék), történelem (13 százalék) és a digitális kultúra (16,2 százalék) tantárgyak esetében is emelkedett.

Hasonló változás figyelhető meg a 4. osztályosok esetében is, náluk 23 százalékra emelkedett az alapszint alatt teljesítők aránya szövegértésből, míg 2025-ben 18,2 százalék, 2024-ben 15 százalék volt. Matematikából a 4. évfolyamosok 31,6 százaléka teljesített alapszint alatt, ami 2025-höz képest szintén enyhe növekedést jelent.

Nahalka István lapunknak hangsúlyozta, a több mint 30 pontos csökkenésre már oda kell figyelni, de a lehetséges okokról biztosat még nem lehet kijelenteni. A továbbiakban három eset lehetséges, az első, hogy a következő mérésen erős korrekció lesz, vagyis az akkori 4. és 5. évfolyamosok esetében már nem lesz tapasztalható ez a jelenség, és most csak egy véletlenről volt szó. A második a visszapattanás, mondjuk 20 vagy 10 pont alatt. Ekkor már felvethető az a lehetőség, hogy az oktatási színvonal csökkenését jelezhetik az adatok, de biztosra nem szabad mondani, ahhoz még legalább egy évet kell várni. A harmadik, hogy nem lesz visszapattanás, sőt tovább csökken az eredmény, az új 4. osztályosok még lejjebb kerülnek. Ekkor már komolyan fel kell vetni, hogy nagyon nagy baj van” – fogalmazott az oktatáskutató.

 

Lehetséges Covid-hatás

 

Azok a tanulók, akik a 2025/2026-os tanévben 4. és 5. évfolyamba jártak, a 2020-as koronavírus járvány magyarországi kirobbanásakor még óvodások voltak, az első osztályt a 2021/2022-es, illetve a 2022/2023-as tanévben kezdték. Ennek ellenére a járvány miatt bevezetett szigorítások (otthon maradás, maszkviselés, távoktatás) rájuk is hatással lehettek. Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus szerint a koronavírus-járványnak mindenképp volt hatása a kisgyermekek fejlődésére, főként a távolságtartásnak.

„A Covid-gyerekek már ott vannak az alsó tagozatban, akiket különböző módon és mértékben ért a járvány, és főleg az izoláció. Azt még nem tudjuk, hogy maga a vírus milyen hosszútávú idegrendszeri hatást okoz, de az izoláció a társas-kommunikációs térben egyértelmű problémákat okozott. A maszkviselés, a száj eltakarása pedig a beszédfejlődésben, a beszédhangok azonosításában jelent nehézséget a bölcsődés és óvodáskorú gyerekeknél” – mondta a Népszabadságnak Gyarmathy Éva. Hozzátette: van egy másik tendencia is, mégpedig az, hogy a gyerekek idegrendszeri fejlődése eltér a korábbiaktól, az oktatási rendszer pedig ehhez semmilyen módon nem igazodik.

Nahalka István szerint teljes bizonyossággal még nem mutatható ki, hogy a koronavírus-járvány az iskolai évfolyamok átlagos eredményeire hosszabb távon negatív hatással lettek volna, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a szociális helyzethez kapcsolódó nehézségek nőttek. Az oktatáskutató szerint a szülők nagyon sokat segíthettek gyermekeiknek a Covid alatt, de ez a segítség nem minden családban volt ugyanolyan intenzitású és színvonalú, ami növelte a tanulók közötti egyenlőtlenségeket. A TÁRKI 2022-es tanulmánya szerint Magyarországon a tanulók 20 százalékát nem sikerült elérni a 2020-as távoktatás ideje alatt a szükséges technológiai eszközök otthoni hiánya miatt, a hátrányos helyzetű tanuló esetében ez az arány 33 százalék volt.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás