Belföld

A dunai szennyezés megszüntetésére kötelezték az almásfüzitői vörösiszap-tározók kezelőjét

A kormányhivatal jogsértést állapított meg, és a laboreredmények alapján a tározóhoz kötötte a folyó szennyeződését.

A dunai szennyezés megszüntetésére kötelezték az almásfüzitői vörösiszap-tározók kezelőjét
Fotó: Átlátszó / YouTube

A szennyezés megszüntetésére és megakadályozására, valamint intézkedési terv készítésére kötelezték az almásfüzitői vörösiszap-tározókat kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt.-t (TKV) – írja az Átlátszó a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal tájékoztatása alapján.

A hatóság jogsértést állapított meg, ezért hivatalból kötelezési eljárást és kivizsgálást indított. Utóbbi még folyamatban van. A vizsgálatok alapján a Dunában és a mederüledékben kimutatott szennyezés a vörösiszap-tározóból és a tározó tetején elhelyezett hulladékból ered, illetve azzal összefüggésben keletkezett. A hatóság megállapítását laboratóriumi eredmények támasztják alá. Október végén ismét mintákat vettek és helyszíni szemlét tartottak, a minták vizsgálata még tart. A megállapítás ellentétes a TKV korábbi álláspontjával. A társaság által megrendelt vizsgálat eredményeiről szeptember 8-án Almásfüzitő polgármestere számolt be.

Akkor azt közölték, hogy a mért értékek nem utalnak a vörösiszapból vagy más technológiai anyagból eredő szivárgásra. A cég a víz barnás elszíneződését huminsavval és vastartalommal magyarázta.

Az Átlátszó augusztusban nagyjából egy kilométeres partszakaszon észlelt sötétbarna folyadékot, amelynek helyszíni mérésén 10-es pH-értéket mutattak ki. A bányafelügyelet tájékoztatása szerint az augusztus 10-én és 18-án vett vízmintákban a vizsgált paraméterek a határérték alatt maradtak, a klorid esetében azonban minimális túllépést mértek. A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség augusztus 26-án soron kívüli hatósági eljárást kezdeményezett. A bányafelügyelet külön vizsgálja a tározók és a gáttest stabilitását, különösen a jelentős talajvízszint-süllyedés miatt. A főügyészség tájékoztatása alapján az ügyben büntetőeljárás eddig nem indult.

Mint arról korábban beszámoltunk, az almásfüzitői vörösiszap-tározók környezeti kockázataira már több mint egy évtizede figyelmeztetnek a környezetvédők. A Greenpeace 2011 óta kifogásolja, hogy a Duna partján fekvő, nem megfelelően szigetelt tározók lefedéséhez veszélyes hulladékokat is felhasználnak. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének 2012-es jelentése már szivárgásról és a talajvíz szennyezéséről számolt be. Az Európai Bizottság 2013-ban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, 2015-ben pedig a hatóság elutasította a Tatai Környezetvédelmi Zrt. engedélyhosszabbítási kérelmét. A társaság vitatta a döntés indokait.

Az üzem 2019 végén új, szigorúbb feltételeket tartalmazó engedélyt kapott, a hulladékkezelő társaság pedig 2020-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A Greenpeace továbbra is a Duna szennyeződésének veszélyére figyelmeztetett. Az idén augusztusban észlelt barnás szivárgás ügyében a kormányhivatal akkor még azt közölte, hogy nem állapítottak meg jogsértést, és a vizsgálatok folyamatban vannak.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás