Külföld

Inna Szovszun ukrán parlamenti képviselő: Nem bízunk Donald Trump biztonsági garanciájában

Trump javaslata nem jelent megfelelő biztonsági garanciát ahhoz, hogy a NATO-tagságért cserébe feladjuk a teljes Donbaszt – nyilatkozta lapunknak Inna Szovszun ukrán parlamenti képviselő, a Holos (Hang/Szavazat) Európa-párti, liberális párt alelnöke, aki korábban Ukrajna oktatási és tudományos miniszterhelyettese volt.

Inna Szovszun ukrán parlamenti képviselő: Nem bízunk Donald Trump biztonsági garanciájában
Forrás: Inna Sovsun / Instagram

Mi a véleménye Donald Trump elnök javaslatáról, amely szerint Ukrajnának le kellene mondania a Donbasz még Ukrajna által ellenőrzött részéről a NATO-tagságért cserébe?

Nos, ez csak egyike annak a sok elképzelésnek, amelyet Trump elnök az elmúlt két évben felvetett. Mindegyik nagyjából ugyanazt a logikát követi: kizárólag arról szól, hogy Ukrajnának milyen engedményeket kellene tennie. Arról soha nincs szó, hogy Oroszországnak milyen engedményeket kellene tennie. Ahogy arról sem beszél soha az amerikai elnök, hogy az orosz vezetés magatartása elfogadhatatlan lenne a számára. Trump mindig Ukrajnára próbál nyomást gyakorolni. Azt akarja, hogy Ukrajna mondjon le nemzeti érdekeiről és stratégiai előnyeiről, miközben Oroszországra soha nem helyez nyomást. Most is ugyanez történik. Lényegében azt akarja, hogy mondjunk le saját területünk egy részéről. Ez természetesen ellentétes a nemzetközi joggal és a szabályokon alapuló világrend valamennyi alapelvével. Mindezt egy olyan ígéretért cserébe kellene megtennünk, amely jelenleg nem jelent túl erős biztonsági garanciát.

Úgy érti, hogy a NATO biztonsági garanciáját gyengének tartja ahhoz, hogy érdemes legyen a még ukrán kézben lévő területekről lemondani?

Azt gondolom, hogy még a NATO jelenlegi tagállamai sem lehetnek biztosak abban, hogy a NATO-tagságuk valójában milyen mértékű védelmet garantál számukra, tekintettel a jelenlegi washingtoni politikára. Nem hiszem tehát, hogy Ukrajna hajlandó lenne elfogadni ezt a javaslatot. De elsősorban nem azért, mert nem tartjuk kívánatosnak a NATO-tagságot, hanem azért, mert semmi értelmét nem látjuk annak, hogy lemondjunk a Donbasz még általunk ellenőrzött részéről. Oroszország 2014 óta, immár 12 éve próbálja elfoglalni ezt a területet, de mindeddig nem tudta elérni célját. Most Trump elnök azt akarja, hogy önként adjuk fel azt, amit Oroszország katonai erővel nem képes megszerezni. Mindezt egy nagyon homályos biztonsági garanciáért cserébe, amely jelen esetben a NATO-tagság lenne, de amely ma már nem jelent kellően erős garanciát.

Ha jól értem, nem a NATO-val szemben, hanem Trump elnökkel szemben vannak kifogásai, pontosabban a Trump elnöksége alatti NATO-garanciáról.

Igen. Azért, mert látjuk, hogyan viselkedik Trump. Nézzük meg a kérdést egy másik oldalról. Jelenleg sokféle manipuláció zajlik a nyilvánosságban, de képzeljük el a következő helyzetet: mi történne, ha Oroszország holnap megtámadná Észtországot? Lehet-e bárki teljesen biztos abban, hogy a NATO valóban Észtország segítségére sietne? Szerintem ez ma teljesen jogos kérdés. Tudom, hogy a balti államok is komolyan aggódnak emiatt. Szeretnének egyértelmű válaszokat kapni ezekre a kérdésekre. Tisztában vannak azzal, hogy a fenyegetés számukra nagyon is valós, de nem tudják, mire számíthatnak egy ilyen helyzetben. A NATO-tagság lényegében azt jelenti, hogy a tagállamok összeülnek, és megvitatják, mit lehet tenni. Ez azonban nem sok segítséget jelent, ha éppen Oroszország támadja meg az országodat.

Ez az Ön személyes véleménye, vagy a pártja, a Hang (vagy Szavazat) álláspontja?

Azt gondolom, hogy jelenleg ez az általános vélemény egész Ukrajnában. Az elmúlt két évben sok minden megváltozott. Két évvel ezelőtt, még Trump elnöksége előtt egy ilyen ajánlat – amelyet most Trump tett – talán elfogadhatóbbnak tűnt volna. Nem mondom, hogy akkor elfogadtuk volna, de legalább lett volna valamiféle értelme.  Ma azonban, látva, hogyan viszonyul Trump a NATO-hoz, mindenki számára világos, hogy a NATO csak akkor jelent valódi biztonsági garanciát, ha az Egyesült Államok is elkötelezett mellette. Ha az Egyesült Államok nem áll ki a szövetség mellett, akkor az egész valójában nem jelent garanciát. Márpedig jelenleg úgy tűnik, hogy Washington nem áll készen erre.

Az ukrán elnök első reakciója számunkra – innen, Közép-Európából nézve – meglehetősen pozitívnak tűnt. Mintha azt sugallta volna, hogy bizonyos feltételek mellett akár el is fogadhatják a javaslatot.

Nem hiszem. Nézze, nem tudom…

Lehet, hogy tévedek. Rosszul értelmeztem a mondatait…

Nem, nem. Szerintem az elnök reakciója lényegében az volt, hogy erről az ukrán népnek kell döntenie. Akár népszavazást is tarthatunk a kérdésről.

A  gyakorlatban a népszavazás keresztülvihető most, a háború idején?

Nos, amíg háború van, addig nem. Háborús körülmények között nem tarthatunk népszavazást.

A parlament szavazhatna róla? Milyen forgatókönyv szerint lehetne egyáltalán végrehajtani ezt a tervet?

Nem hiszem, hogy ez lehetséges lenne. Mindenesetre Zelenszkij elnök alapvetően azt mondta, hogy egy ilyen döntést népszavazásra kell bocsátani. Őszintén szólva, úgy gondolom, hogy ez elegáns módja volt annak, hogy nemet mondjon Donald Trumpnak anélkül, hogy ezt nyíltan ki kellett volna mondania. Nem látom ugyanis, hogyan szavazhatna a törvényhozás az adott körülmények között egy ilyen nagy horderejű kérdésről.

Ha nem látja a referendum keresztülvitelének lehetőségét háborús körülmények között, akkor eleve halott ötlet az önök számára a trumpi ajánlat?  Már az elején kudarcra van ítélve? Lekerül a napirendről?

Igen, szerintem igen. Úgy értem, semmilyen olyan javaslatot nem tudunk elfogadni, amely saját területeink feladásáról szól, különösen nem a Donbaszban található területek esetében. Ezek ugyanis alaposan megerődített védelmi állásokkal rendelkező területek.

Érkezett önökhöz hivatalos reakció a NATO brüsszeli központjából? Hogyan fogadnák Ukrajna NATO-tagságát a közeljövőben?

Nem, nem láttam, hogy erre érkezett volna bármilyen reakció. Az Európai Unió részéről láttam egy állásfoglalást: Kaja Kallas (az EU külügyi főképviselője) azt mondta, hogy minden érdemi tárgyalásnak valódi tűzszünettel kell kezdődnie. Őszintén szólva, már hosszú ideje ez az ukrán álláspont is, Oroszország azonban mindeddig következetesen elutasította a mi tűzszüneti javaslatainkat. Ez egyébként teljesen ésszerű követelés. Jelenleg úgy kellene tárgyalásokat folytatni, hogy közben folyamatosan fennáll a ballisztikus rakétatámadások veszélye, és más, hasonló fenyegetésekkel kell számolni.

Mennyire tartja reálisnak azt az elképzelést, hogy az Európai Unió, akár több európai ország – mondjuk három-négy állam – is ott üljön annál az asztalnál, ahol helyet foglal Amerika, Oroszország és Ukrajna, és a háború befejezéséről tárgyalnak?

Az európaiak szerettek volna bekapcsolódni, de úgy gondolom, hogy az Európai Unió egészének geopolitikai gyengesége miatt nem tekintettek rá olyan partnerként, amelyet meg kellene hívni a tárgyalóasztalhoz.

Ön szerint Moszkva egyáltalán nem tekintené tárgyalópartnernek az Európai Uniót?

Igen. A probléma szerintem az, hogy Európa rendkívül sokszínű, a döntéshozatal pedig nagyon nehézkes. Elég, ha egyetlen tagállam külön utakon jár – ahogyan sajnos Magyarország esetében is láthattuk –, és az Európai Unió hirtelen képtelenné válik arra, hogy bármilyen döntést meghozzon. Az, hogy egyetlen országban bekövetkező politikai változás lényegében alááshatja az egész EU döntéshozatali folyamatát, gyengíti Európa potenciális erejét és nemzetközi befolyását. Ez pedig a tárgyalásokon és más nemzetközi ügyekben is érezteti a hatását. Én mindenképpen úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak ott kellene lennie a tárgyalóasztalnál. Nem azt akarom mondani, hogy nem kellene részt vennie a tárgyalásokon. Csupán arra próbálok utalni, hogy miért nem hívják meg jelenleg sem az amerikaiak, sem az oroszok az EU-t. Pedig számunkra is fontos lenne az EU részvétele. Valószínűleg azzal kellene kezdeni, hogy kijelölnek egy közös uniós tárgyalót, erre ugyanis mindeddig nem került sor. Továbbá nem kis probléma, hogy a működési és döntéshozatali rendszere miatt más országok sem tekintenek rá kellően erős partnerként.

Említette Magyarországot. Továbbra is úgy gondolja, hogy Magyarország komoly akadályt jelenthet Ukrajna NATO-tagságára nézve? Az új kormány részéről is?

Nem, nem az új kormányra gondoltam. Az előző kormányról beszéltem. Láttuk, hogyan ásta alá Orbán Viktor az Európai Unió egységét, márpedig egység nélkül az EU nem lehet igazán erős szereplő a nemzetközi színtéren.

Lát esélyt arra, hogy Magyarország támogatni fogja Ukrajna NATO-csatlakozását?

Remélem, hogy igen. Remélem. A két ország kapcsolatai mindenképpen javultak, bár még nem olyan mértékben, mint amilyet szeretnénk, de egyértelműen jobb a helyzet.

Mit várna el Magyarországtól a kétoldalú kapcsolatokban?

Azt szeretnénk, ha Magyarország nagyobb megértést tanúsítana Ukrajna nemzeti érdekei iránt.

Van-e tág időkeretük a NATO-csatlakozásukra? Milyen várakozásaik vannak ezzel kapcsolatban, mikorra szeretnék elérni a tagságot?

Nézze, ez Ukrajna számára kiemelt stratégiai prioritás. A NATO-tagság továbbra is szerepel az alkotmányunkban. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok elmúlt két évben tanúsított magatartása miatt jelentősen meggyengült Ukrajnában az a meggyőződés, hogy a NATO valamilyen biztonsági garanciát jelenthet. Valószínűleg nemcsak Ukrajnában, hanem világszerte is. Ma már az emberek nem hiszik, hogy a Trump elnökséggel működő NATO valóban erős biztonsági garanciát biztosítana. Ez az érem másik oldala.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás