Lila fény hívja fel a figyelmet a koraszülöttekre és az érintett családok nehézségeire

A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) idén már 15. alkalommal hirdeti meg országos összefogását: önkormányzatok, intézmények, vállalatok, közösségek és magánszemélyek csatlakozását várják a Lila naphoz. Mint Földvári Nagy Zsuzsanna, a KORE elnöke lapunknak elmondta: tavalyig november 17-én tartották a koraszülöttek világnapját, 2026-tól azonban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára két nappal korábbra, november 15-re került ez az esemény. Magyarországon évente 6500-8000 gyermek érkezik koraszülöttként a világra – tájékoztatott az elnök. Koraszülésről a várandósság 24-37. hete között beszélünk, illetve a 2500 gramm alatt született csecsemők esetében. Természetesen ezen időszakon belül nagyon eltérő fejlettséggel jönnek világra a kisbabák, és Földvári Nagy Zsuzsanna szerint ha a 24-25. héten születik meg a baba, az valóban nagyon ijesztő, lélekrázó a szülők számára.

„Az én kislányom a várandósság 26. hetében érkezett, 610 grammal, úgyhogy tudom, milyen érzés ez. Embert próbáló, jellemformáló. Az ember már soha nem lesz olyan, mint előtte volt” – avatott be a személyes történetébe és motivációjába, miért hozták létre 15 éve az egyesületet.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben hihetetlenül nagy változásokon ment át a koraszülött-gyógyászat, a szakemberek régen is jók voltak, de rengeteget fejlődött az orvostudomány, javult a műszerezettség, az ellátó eszközök minősége. Ennek eredményeként folyamatosan csökkent azon koraszülött gyermekek száma, akik szövődményekkel terhelten épülnek fel.

Kifejtette: amikor egy kisbaba koraszülöttként jön a világra, az az egész család életét markánsan megváltoztatja. Egyik pillanatról a másikra egy teljesen ismeretlen világba kerülnek, ahol az inkubátor mellett állva próbálják megérteni, hogy egyáltalán mi történik velük és a gyerekükkel.

„A koraszülés – főleg egy extrém korai eset – egy nagyon súlyosan traumatizáló élethelyzet. Az anyának abban a pillanatban megszűnik a kontrollérzése a saját várandóssága, a saját teste felett. Megszűnik a biztonsága. Senki nem erre készül, hanem arra, hogy majd 40 hét múlva hozza világra a gyermekét. Ehhez képest szirénázó mentőautó van, sürgősségi császármetszés, az anyuka az egyik intenzív osztályon, a baba egy másikon, az apuka rohangál a két osztály között… Erős fertőtlenítőszag van, gépek, latin szavak – a családok nem erre készültek! Ez egy teljesen más élethelyzet, mint amire ők vágytak, amit hónapokon keresztül elképzeltek. Mindez egy elképzelhetetlen veszteségérzetet okoz számukra” – magyarázta el a KORE elnöke.

Fotó: KORE

Az esetek harmadik harmadában sosem derül ki az ok

Az esetek nagyjából egyharmadában az anya vagy a magzat betegségére vezethető vissza a koraszülés, egy másik harmad a rossz szociokulturális háttérre vezethető vissza, azonban az esetek harmadik harmadában soha nem derül ki, mi okozta a koraszülést – részletezte Földvári Nagy Zsuzsanna, ezzel is megerősítve, hogy nem szabad az édesanyákat hibáztatni, hiszen a koraszülések nagy részében nem tudják befolyásolni az eseményeket.

A koraszülés okozta lelki teher enyhítése érdekében szerencsére már a legtöbb egészségügyi intézményben rendelkezésre áll pszichológus, de a KORE vállalása is az ingyenes pszichológiai ellátás biztosítás minden érintett család számára. „Ha anya és apa támogatva van abban, hogy ezt a nehéz élethelyzetet át tudják vészelni, akkor jobban vannak mint család. Egy pszichés segítség hatása nem áll meg annál a családnál, hanem továbbgyűrűzik a mikroközösségükben, de az egész társadalomban.”

A KORE elnöke arról is beszélt, hogy a családtagok, barátok, munkatársak hogyan tudnak segíteni az érintetteknek – és mit ne tegyenek, ne mondjanak.

„Kerüljük azokat a mondatokat, hogy »felejtsd már el«, »ne sírj már«, »tedd már túl magad rajta«.

Az a legjobb, ha egyszerűen megkérdezzük: »miben tudunk nektek segíteni?« El fogják mondani. És ha a családnak az az igénye, hogy nem szeretnének nagy rokonlátogatást, azt is el kell fogadni. Nagy segítség lehet például, ha valaki egy időre tud vigyázni a nagyobb gyerek(ek)re, de az is, ha főzünk egy tál ételt.”

A Lánchídtól a győri városházáig

Az eddigi visszajelzések alapján lila fénybe öltözik idén többek között a budapesti Lánchíd, a pécsi tévétorony, a fővárosi Müpa, a soproni Tűztorony, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épülete, a szolnoki városháza, a győri városháza és a győri Audi Aréna, a miskolci Avasi kilátó, a Millenáris Széllkapu, a nagykanizsai Polgármesteri Hivatal és Budapest Óriáskereke. A kezdeményezéshez sokféleképpen lehet kapcsolódni. Az épületek lila megvilágítása mellett egy lila ruhadarab vagy kiegészítő viselése, közösségi program, óvodai vagy iskolai foglalkozás, illetve a világnap üzenetének megosztása is kifejezheti a támogatást.

Fotó: KORE

A pedagógusokat letölthető foglalkoztatók, a közösségeket pedig kommunikációs anyagok és ötletek segítik a részvételben. Az egyesület november 14-én egy hangulatos családi élménynapot is rendez, ahol 700 olyan embert látnak vendégül, akiket érintett a koraszülés. A régi világnapon, 17-én pedig egész napos konferenciát tartanak kifejezetten szakemberek számára a perinatális veszteségekkel kapcsolatban. A csatlakozás lehetőségei és a letölthető anyagok a koraszulottekvilagnapja.hu oldalon érhetők el.