A Z generáció tagjainak egyharmada lelki kérdésekben is az AI-hoz fordul már

Nem nevet ki, nem ítélkezik és mindig ráér – a kamaszok szerint ezek a legnagyobb előnyei egy chatbotnak.

A magyar fiatalok is egyre gyakrabban fordulnak magánéleti problémák esetén egy géphez ahelyett, hogy a felnőttekkel beszélgetnének. Ez új kihívást jelent a szülőknek, pedagógusoknak, segítő szakembereknek egyaránt. A 14-19 éves magyar fiatalok 96 százaléka használ AI-t, 48 százalékuk naponta vagy majdnem minden nap, 78 százalékuk pedig hetente többször – derül ki az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából az IDEA Intézet által készített országos reprezentatív kutatásból, amelynek egyik fontos felismerése, hogy az AI a mindennapi információszerzés mellett a kiemelten érzékeny kérdések megbeszélésében is fontos szerepet kap.

A fiatalok 32 százaléka kér segítséget, tanácsot vagy információt lelki, magánéleti ügyekben. Különösen gyakori ez azoknál, akiknek a mentális jólléte sérülékenyebb, illetve akik nehezen osztják meg a problémáikat más emberekkel.

A legtöbben a lelkiállapotukról, például magányosságról vagy rosszkedvről beszélgetnek (38 százalék), de gyakoriak a párkapcsolati kérdések (35 százalék), az életük alakulásával és a felnőtté válással kapcsolatos dilemmák (31 százalék), valamint a testükkel, szexualitásukkal vagy nemükkel összefüggő témák is (30 százalék). A válaszadók 22 százaléka családi, szülőkkel vagy rokonokkal kapcsolatos ügyeket, 12 százalékuk pedig erőszakkal, agresszióval vagy bántalmazással kapcsolatos kérdéseket is megbeszélt már virtuális „személlyel”.

A mesterséges intelligencia lelki ügyekben való felkeresése és a mentális jóllét között is kimutatható az összefüggés. Az alacsony mentális jóllétű fiatalok 43 százaléka rendszeresen vagy alkalmanként kér támogatást, magánéleti tanácsot az AI-tól, míg a jó vagy kiemelkedő mentális jóllétű fiatalok körében ez az arány mindössze 22 százalék. A nemek és az életkor szerinti különbségek is figyelemre méltók. A lányok 37, a fiúk 27 százaléka használja az AI-t ilyen célokra. Míg a 14-15 évesek körében 19, a 16-17 éveseknél már 41, a 18-19 éveseknél pedig 39 százalék ez az arány. 

Nem nevetik ki őket

Azoknak a fiataloknak a 45 százaléka, akik saját bevallásuk szerint senkivel nem szokták megbeszélni a problémáikat, gyakrabban fordul lelki, magánéleti kérdésekkel a technológiához. Azok körében, akik másokkal is beszélnek a nehézségeikről, ez az arány kisebb, de még így is 31 százalék. A kutatás mélyinterjús tapasztalatai szerint a fiatalok számára az AI egyik legnagyobb vonzereje a könnyű hozzáférhetőség. Azonnal válaszol, jellemzően egyszerűen és akár ingyenesen is elérhető, nem kell időpontot kérni, személyesen megjelenni vagy előre átgondolni, hogyan kellene megfogalmazni egy adott problémát.

A fiatalok számára az is fontos szempont, hogy egy chatbottal folytatott beszélgetés során nem érzik magukat kitéve mások ítélkezésének. Úgy tapasztalják, hogy nem nevetik ki őket, nem ítélik el a kérdéseiket, és olyan dolgokról is könnyebben beszélhetnek, amelyeket egy másik embernek nehezebben mondanának el. Mindez ugyanakkor fontos kérdéseket vet fel a felnőttek, köztük a szakemberek számára is.

Az AI-jal folytatott beszélgetés átmenetileg megkönnyítheti a gondolatok megfogalmazását, de a technológia nem helyettesíti a valódi emberi kapcsolatokat, a személyes odafigyelést vagy a szükség esetén elérhető szakmai segítséget. Különösen fontos, hogy a fiatalok tudják: a nehézségeikkel nincsenek egyedül, és van olyan felnőtt a környezetükben, akihez bizalommal fordulhatnak, aki meghallgatja és komolyan veszi őket. 

„Erre tekinthetünk úgy is, mint egy vészkiáltásra”

„Ha belegondolunk, mi, felnőttek is rengeteg mindenre használjuk a mesterséges intelligenciát a munkánkhoz, nem meglepő, hogy a fiatalok is ehhez fordulnak, ha segítségre van szükségük a tanulásban. És ahogy a felnőttek is fordulnak az AI-hoz párkapcsolati, magánéleti kérdésekkel, úgy a fiatalok is. Ebben az életszakaszban a kamaszok elkezdenek leválni a szüleikről, önállósodni, miközben megtapasztalnak nagyon intenzív lelki folyamatokat – életükben először –, és azt is most tanulják, hogyan lehet ezekkel a helyzetekkel megküzdeni. Egyszerre van meg az igényük arra, hogy segítséget kérjenek, illetve hogy önállóan oldják meg a problémáikat. Ebben az AI nagyon jól tud nekik segíteni, hiszen anélkül kapnak válaszokat a kérdéseikre, hogy be kellene vonniuk egy felnőttet” – magyarázta lapunknak Csibi Zsanna, pszichológus az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa.

A szakember hozzátette: nagyon fontos kiemelni, hogy miközben az AI-jal való „beszélgetés” alkalmi megnyugvást adhat a kamasznak, és azonnal, bármikor hozzáférhető, nem képes olyan segítséget nyújtani, amit egy élő ember, akár egy szülő, akár egy pszichológus. Csibi Zsanna felhívta a figyelmet egy korábbi kutatásra, amely szerint a kamaszok gyakran azért nem mernek segítséget kérni a felnőttektől, mert attól tartanak, hogy nem veszik őket komolyan, vagy kiközösítik őket.

Ezért lényeges a szülők, pedagógusok edukációja is, eszközöket kell adni a kezükbe, hogy hogyan tudnak valóban segíteni a fiataloknak, ha hozzájuk fordulnak tanácsért.

A projektvezető szerint egyébként önmagában annak megvan az előnye, hogy a fiatal leírja a problémáját. Ez hasonló a naplóíráshoz, amelyet már az AI előtti időkben is sokan használtak arra, hogy kiadják magukból mindazt, ami foglalkoztatja őket. Sőt a pszichológiai terápiás munkákban is egy nagyon fontos terápiás eszköz a naplózás. „Erre tekinthetünk úgy is, mint egy vészkiáltásra. Aki rosszul van, az mindenképpen kér segítséget, csak esetleg még nem jutott el oda, hogy egy felnőttet kérdezzen meg.”  

Csapda, hogy igazat ad nekünk

Az AI talán legnagyobb veszélye, hogy általában igazat ad annak, aki kérdezi. Ez nem véletlen, azért programozzák így, hogy minél többen használják és egy konfliktusban csak a saját oldalunkat írjuk le neki, ezért nem tud ettől elvonatkoztatni – mondta el Csibi Zsanna. Ez egy csapda, mert lehet, hogy egy másik nézőpontból nincs igaza a gyereknek, de ezt a másik nézőpontot az AI nem fogja neki bemutatni.

A jogi szabályozás pedig nem képes lépést tartani a technológia fejlődésével. Bár az EU nemrégiben adott ki egy javaslatot a közösségimédia-használat szabályozására, így valószínűsíthető, hogy érkezni fog az AI-szabályozás is, de addig is valahogyan kezelni kell ezt a helyzetet a mindennapjainkban.

„Nagyon fontos, hogy mi, felnőttek tudatosan jelen legyünk a gyerekek életében. A prevenciónak már 12-13 éves korban, illetve akár még korábban el kell kezdődnie. A szülők olyan kapcsolatot alakítsanak ki a gyerekkel, amelyben megbízik bennük, tudja, hogy bármennyire is apróságnak tűnik a szülő számára az ő problémája, elmondhatja neki. Ha egy 12 éves lány kétnaponta összeveszik, majd kibékül a legjobb barátnőjével, azt a szülőnek nehéz komolyan venni, azonban a gyerek életében ezek az első konfliktusok, amiket meg kell tanulnia kezelni.”

A projektvezető szerint az eszközhasználat tiltása helyett jobb, ha akár együtt használjuk az AI-t. Megkérdezzük a chatbotot, mit mond a problémáról, majd elmondjuk mi is, hogy mit gondolunk erről, miben értünk egyet és miben nem. „Nagyon fontos, hogy a digitális szülőségben a szülő is akarjon tanulni! Az UNICEF weboldalán ezzel kapcsolatban is rengeteg tippet adunk a felnőtteknek ahhoz, hogyan beszélgessenek a gyerekekkel a problémákról” – tette hozzá.