A keleti és déli nyitástól az ugandai ezüstérmekig: így bővítették ki a Stipendium Hungaricum programot

Két ugandai ezüstérem született a múlt heti rövidpályás országos úszóbajnokságon Kaposváron: Anna Gloria Muzito 50 és 100 méter női gyorsúszásban állhatott a dobogó második fokára.

Bár első blikkre úgy tűnhet, az előző mondatban nincs semmiféle ellentmondás: az ugandai úszónő valóban a magyar bajnokságon vett részt, hasonlóképpen algériai, bahreini, bolíviai, ecuadori, eswatini – vagyis szváziföldi –, georgiai, indiai, jamaikai, jordániai, kenyai, kirgiz, madagaszkári, Maldív-szigeteki, mongol, mozambiki, namíbiai, nigériai, ománi, panamai, salvadori, szudáni és tanzániai versenyzőtársaihoz.

Ők mindannyian a Stipendium Hungaricum (SH) ösztöndíjprogram versenyzőjeként ugrottak vízbe a somogyi megyeszékhelyen, jelentősen nemzetközivé téve az amúgy nyíltként meghirdetett ob-t.

Az már hosszú évek óta megszokott, hogy osztrák úszók is elindulnak a hazai 50 méteres és rövidpályás bajnokságon, ám a harmadik világbeliek ekkora létszámban még nem álltak rajthoz. A nemzetközileg ilyen színessé vált mezőny azonban a Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak, azon belül is a sportösztöndíjaknak köszönhető.

Így pörgette fel a programot Szijjártó Péter

Az alapösztöndíjat 2013-ban hozta létre az Orbán-kormány a keleti és a déli nyitás politikáját támogatandó, a programot a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelte, s így Szijjártó Péter miniszter egyik hatásos kapcsolatépítő és propagandaeszközévé vált. Igazából 2018-tól pörgött fel, amikortól a magyar külpolitika, szakítva hagyományaival, a Nyugat helyett elsősorban Ázsia, Afrika és Latin-Amerika felé fordult, ami azt jelentette, hogy Szijjártó szinte havi rendszerességgel utazott egzotikus országokba, melyekkel a diplomáciai kontaktuson kívül Magyarországnak semmilyen kapcsolata nem volt, s reálisan nézve – vagy a hatalmas távolság, vagy az adott ország fejlettségi szintje miatt – politikai és gazdasági előnyöket sem lehetett remélni a viszony szorosabbá tételétől.

Milliárdokba kerülnek az államnak a keleti nyitás jegyében ide csábított külföldi diákok, de Szijjártó Péter így is ajánlgatja a helyeket

Szijjártó – ahogyan erről lapunk 2023 nyarán négyrészes, kontinensekre lebontott sorozatban számolt be – ezeken a tárgyalásain néhány bizonytalan hátterű és időpontú, hipotetikus szerződéstervezeten, együttműködési megállapodáson kívül valós eredményeket nem tudott felmutatni, viszont előszeretettel osztogatta a Stipendium Hungaricum ösztöndíjkvótáit: 2018-tól a NER bukásáig az ilyen „túrákon” összesen 3135 ösztöndíjas helyet szórt szét a világban Ruandától-Chiléig, a Zöld-foki-szigetektől Mongóliáig, a Seychelle-szigetektől Guatemaláig.

Így ugrott fel az első néhány esztendő 1-2 ezres ösztöndíjasszáma 2019-re kilencezerre, majd 2022 utánra közel 12 ezerre. Ekkor, 2022 szeptemberében került SH-ösztöndíjjal Magyarországra, majd egy évvel később a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre a palesztin Nour al-Din al-Jamasi, akiről utóbb kiderült, a Hamasz terrorszervezet vezetőjének fia volt, s aki, 2025-ben – miután tanulmányait megszakítva hazatért – egy fegyveres terrorakcióban életét veszítette.

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal a júniusban befejeződött tanévben 10 742-en tanultak 45 hazai felsőoktatási intézményben.

A program teljes tandíjmentességet, havi megélhetési ösztöndíjat, lakhatási hozzájárulást és egészségügyi ellátást biztosít a diákoknak. A megélhetési támogatás alap- és mesterképzésben havi 43 700 forint, a doktoriban 140-180 ezer, míg lakhatási hozzájárulásként havi 40 ezer, egészségügyiként évi 65 ezer forintot kaphatnak az érintettek. Az első években ez cirka 1,5 milliárd forintot jelentett a költségvetésben, az összeg 2017-re 5,5 milliárdra nőtt, 2023-ra átlépte a 30 milliárdot, s jelenleg nagyjából 35 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.

Stipendium Hungaricum-ösztöndíjasok száma

Forrás: Stipendium Hungaricum/Népszabadság-gyűjtés

Sportösztöndíjjal bővítették ki

Az SH-t kibővítve hozta létre 2021-ben az Orbán-kormány a Stipendium Hungaricum Sportösztöndíjat, mely eredeti célja szerint a nemzetközi szinten is elismert sportteljesítménnyel rendelkező, külföldi hallgatók számára teszi lehetővé a kettős karrier, azaz a felsőfokú tanulmányok és versenysport folytatását magyarországi egyetemeken. A sportoló diákoknak az SH-támogatások mellett ingyenes edzés- és versenyzési lehetőséget, edzőtáborokat biztosít a magyar állam, illetve tanulmányi kedvezményeket is kapnak. A program 270 millió forintos kerettel indult, az idei tanévben egyetlen ösztöndíjas sportoló éves finanszírozása – sportágtól és hallgatott szakiránytól függően – 1,22-2,85 millió, ám ebbe az összegbe nincs beleszámolva a tandíjmentesség, mely akár több millió forint is lehet évente.

Egyre több külföldi hallgató tanul a magyar egyetemeken, ötvenezerhez közelít a számuk

A hazai sportági szakszövetségek közül az úszók és a cselgáncsosok csatlakoztak a programhoz, a két szervezet sportáguk nemzetközi szövetségével kötött szerződést, s érkeztek így külföldi sportolók magyar klubokhoz. Azzal – a cseppet sem elhanyagolható – különbséggel, hogy nem az SH sportösztöndíj eredeti célja szerinti nemzetközi szinten jegyzett versenyzők kaptak-kapnak lehetőséget hazai sportműhelyekben, hanem afféle felzárkóztatási program keretében az adott sportágakban eredményességi szempontból hátsó traktusnak számító országokból érkeztek versenyzők. Ezt jól mutatja a múlt heti, kaposvári verseny is, ahol az SH 30 – 19 férfi és 11 női – úszója összesen 117-szer állt rajthoz az előfutamokban, ám ebből csak 13 alkalommal – összesen kilenc versenyzőnek – sikerült a döntőbe jutniuk egy olyan mezőnyben, ahol az indulók jelentős része utánpótláskorú volt.