Félig államosítják a BKK-t

Vitézy Dávid közlekedési miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester ma sajtónyilvános eseményen írta alá a BKK regionális – budapesti és agglomerációs – közlekedésszervezővé alakulásáról szóló úgynevezett szindikátusi szerződését, amelyről az újjáalakuló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) első ülésén döntöttek.

A megállapodás értelében az Országos Közlekedési Központ (OKK) 1,98 milliárd forint értékű tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerez az eleddig kizárólagos fővárosi tulajdonú BKK-ban.

2027. január elsejétől a BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központként rendeli meg a fővárosi, a HÉV-, az elővárosi vasút és a budapesti végállomású elővárosi Volán-buszos közszolgáltatásokat. Az összevonással a kormány és a városvezetés reményei szerint hatékonyabban tudják kiszolgálni a budapesti térségben élő, közlekedő 2,7 millió embert, mérséklődik az ingázó autóforgalom.

Bécsben, Prágában és a német nagyvárosokban már működik hasonló

Karácsony Gergely forradalmi lépésnek nevezte a megállapodást, amely szerinte alapvető szemléletváltást tükröz: „a döntések nem politikai részérdekek alapján születnek, hanem partnerségi együttműködésen alapulnak”.

„Egy Bécsben, Prágában és a német nagyvárosokban sikerrel alkalmazott modellt vezetünk be, amelyre már évtizedek óta várt a szakma, de soha nem volt elég politikai bátorság a megvalósításhoz”

– emelte ki Vitézy Dávid, aki hangsúlyozta, hogy a BKK felerészben állami tulajdonba kerül, de megtartja mindazon jogkörét amellyel eddig is rendelkezett Budapesten.

Ezenfelül átveszi a kék és a városhatárig közlekedő sárga Volán-buszok, valamint a Tarlós István idején állami kézbe került HÉV-ek közlekedésszervezési feladatait. Az agglomerációban is a külső kerületekben közlekedő buszok járatsűrűségét szeretnék biztosítani.

A céget egy 6 fős igazgatóság irányítja majd, de ennek tagjait, illetve az új menedzsmentet csak márciusra nevezik ki, addig a jelenlegi vezetéssel működik tovább a BKK. Karácsony Gergely ehhez azt is hozzátette, hogy elégedett Bodor Ádám jelenlegi vezérigazgató teljesítményével, de az úgy helyes, hogy az új cégnek közösen válasszanak vezetőt.

Kétmilliárdot fizetett a BKV a 4-es metró utolsó kártérítési ügyében

A BKK még a tőkeemelést megelőzően, legkésőbb 2026. december 31-ig átadja a BKV-nak az európai uniós támogatásból megvalósult, jelenleg is BKV üzemeltetésben lévő járműveket és infrastruktúra-elemeket. A HÉV-vonalak uniós forrásból megvalósuló infrastruktúra-fejlesztését a miniszter a MÁV Pályaműködtetési Zrt. útján, az OKK és a BKK véleményének kikérésével valósítja majd meg. A HÉV-pályahálózat működtetése továbbra is az OKK feladata lesz. A MÁV Személyszállítási Zrt. által nemrégiben kiírt busztenderen vásárolt járművek is állami tulajdonba kerülnek, így a BKK a MÁV-tól rendelheti majd meg a szükséges kapacitást.

Az agglomerációra is kiterjedő menetrendeket a BKK készíti el. A jegyértékesítési, utastájékoztatási és menetrendi tervezési feladatokat egységesítik. A közösen megrendelt szolgáltatások körére is egységes díjrendszert alakítanak ki, a díjak megállapítására a BKK tesz javaslatot. A közlekedési szolgáltatókat is a BKK választja ki az idevágó hazai és uniós szabályok alapján. A Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) belső szolgáltatói jogállása viszont megmarad, továbbra is a főváros kizárólagos tulajdonában áll. A BKK ezenfelül beruházói szerepkört is kap a Budapesten megvalósuló közlekedési fejlesztésekben. Ezekből több tucat indul hamarosan.

Mindkét fel legalább 170 milliárddal járul hozzá a működéshez

A főváros és az agglomeráció közösségi közlekedésével összefüggő, bevétellel nem fedezett indokolt költségét a főváros és az állam fele-fele arányban finanszírozza. Ez jövőre annyit jelent, hogy mindkét fel legalább 170 milliárddal járul hozzá a működéshez. „A BKK-nak úgy kell gazdálkodnia, hogy beleférjen ebbe a pénzügyi keretbe” – válaszolta Vitézy Dávid a Népszabadság azon kérdésére, hogy az agglomeráció tervezett kapacitásbővítésével együtt is elegendő lesz-e a most meghatározott 340 milliárd forint, illetve év közben bővíthető-e ez a forrás.

Fotó: Ladóczki Balázs / Népszabadság

A tárcavezető azt is elmondta, hogy az agglomerációs közlekedés eddigi forrásszükséglete 120 milliárd forint volt, ehhez adták hozzá a fővárosnak szánt 50 milliárd forint plusztámogatást. A főváros 170 milliárdot tesz a közös kalapba. Összehasonlításul: idén 230 milliárdot visz el csak a budapesti közösségi közlekedés üzemeltetése. Karácsony azt emelte ki, hogy ezzel a megállapodással nagyot léptek előre az egyharmados finanszírozási modell felé, amikor az állam, a főváros és az utasok egyaránt a költségek egyharmadát állják.

További állami-fővárosi cégek jöhetnek

Vitézy Dávid arra is kitért, hogy a vidéki megyeszékhelyeken is hasonló együttműködésekben gondolkodnak. A közös tarifarendszerbe belépőkkel szerződnének. Jövőre első körben egy pályázati rendszert indítanak 10 milliárd forintos kerettel, erre pályázhatnak a közösségi közlekedést fenntartó vidéki városok.

A későbbiekben tervezik további közös állami-fővárosi cégek alapítását például a dunai hajózásra, a folyópart hasznosítására, illetve Rákosrendező beépítésére. Ezekről a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának későbbi ülésein tárgyalnak. A következő ülést egyébként november 26-ra halasztották.

A sajtótájékoztatón előkerült a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út kérdése is, miután a kormány most döntött a beruházás előkészítésének folytatásáról és 2027-2028-ban összesen 24,5 milliárd forintot biztosított az érintett ingatlanok törvényes kisajátítására és a kivitelezés előkészítésére. Ez már az idén megkezdődik, több mint 300 zömében magánkézben lévő lakóépületről kell megegyezni a tulajdonosokkal. Ez pedig hosszú idő – jegyezte meg Vitézy Dávid. Az új gyorsforgalmi út teljes bekerülési költségét 100-200 milliárd forint közé tette.

Vitézy Dávid szerint 2028-ban kezdhetik a ferihegyi repülőtéri út felújítását, 24,5 milliárdot szán rá a Tisza-kormány

A végleges tervek elkészültét követően, az engedélyezés és a területszerzés lezárulta után, a tárcavezető reményei szerint 2027 második felében indulhat meg a kivitelezési közbeszerzés, míg a az építkezés legkorábban 2028-ban. Az új, 11 kilométer hosszú 2×3, illetve helyenként 2×2 sávos reptéri utat a forgalom fenntartása mellett kell megvalósítani, a kivitelezést mindenképpen szakaszolni fogják. A repülőtéri gyorsvasút ügye ennél előrébb jár, már zajlik a koncessziós eljárás.

A Déli Körvasúttal kapcsolatban annyit árult el Vitézy Dávid, hogy az előző kormány által a V-Híd Zrt-vel kötött kivitelezési szerződést egyelőre csak felfüggesztették, de a szükséges műszaki és pénzügyi felmérést követően a Magyar-kormány szándékában áll a kontraktus felbontása a közbeszerzési szabálytalanságok okán. Ezt követően új kivitelezői tendert írnak ki várhatón 2027 első felében. A kivitelezés az új eljárás eredményeként folytatódhat.