A tankerületek mellett a szakképzési vezetői pályázatok körül is vannak furcsaságok

Iskolánként eltérő eljárásrendekről, rövid határidőkről, az alapos véleményformálást nehezítő körülményekről számoltak be a Népszabadságnak érdekvédők és szakképző intézmények oktatói, akik elől gyakran még a szakképzési centrumok főigazgatói székére pályázók neve is rejtve maradt.

„Sok furcsaság volt a pályázatok véleményezésénél. Például nem lehetett megismerni a pályázók neveit, a vezetői programokon csak sorszámok szerepeltek, nekünk pedig arról kellett dönteni, melyik sorszámú programot támogatjuk. De nem tudhattunk meg semmit a főigazgató-jelöltek szakmai életútjáról, eddigi tapasztalataikról, végzettségükről” – nyilatkozta lapunknak egy vidéki szakközépiskola oktatója a szakképzési centrumok főigazgatói álláshelyeire kiírt pályáztatással kapcsolatban.

A tankerületi központok mellett a szakképzési centrumok élére is új vezetőket választ az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM), a pályázati kiírások szeptember 25-én jelentek meg. A pályázatok benyújtási határideje október 15-e volt, a beérkezett vezetői programokat ezt követően véleményezhették a szakképző intézmények oktatói is – a véleményezési eljárás azonban nem mindenhol egyformán valósult meg.

A lapunkhoz eljutott oktatói visszajelzések szerint volt olyan iskola, ahol előfordult, hogy igazgatói döntés alapján csak azok véleményezhettek, akik előzetesen jelezték, hogy szeretnének élni ezzel a lehetőséggel. Több iskolában a pályázati anyagokhoz csak nyomtatott formában férhettek hozzá az oktatók, amit vagy a tanári szobában, más esetben a könyvtárban kaphattak kézhez titoktartási nyilatkozat aláírása után. Bár a véleményezésre 15 nap állt rendelkezésre, volt, ahol az oktatói testület csak 5 vagy 3 napot kapott.

„A véleményezési folyamat valóban nem volt egységes és átlátható. Egyes intézményekben meg lehetett ismerni a pályázók neveit, máshol nem, pedig az oktatói testületnek joga van ehhez”

– erről Gosztola Réka, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja beszélt a Népszabadságnak, aki maga is egy szakképző intézményben dolgozik. Hozzátette: azt sem tudni, mi lesz a beérkezett oktatói véleményekkel, azokat hogyan és mennyire veszik majd figyelembe az egységes intézményi álláspontok kialakításakor.

A véleményezés körül kialakult „anomáliákat” Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is megerősítette lapunknak. Elmondása szerint tudnak olyan esetről is, amikor az oktatók nem kaphatták meg a teljes vezetői programokat: az adott intézmény igazgatója készített minden véleményezésre szánt dokumentumból egy-egy rövidített összefoglalót, az oktatói testületnek pedig ezek alapján kellett eldöntenie, melyik pályázót támogatják.

A PSZ alelnöke azt is elmondta, minderre a minisztérium figyelmét is felhívták, de november 2-án küldött levelükre semmilyen reakciót nem kaptak. Az OGYM-nél a Népszabadság is érdeklődött, de cikkünk írásáig mi sem kaptunk tájékoztatást.

Az új tankerületi igazgatók kiválasztásával ellentétben a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatainak elbírálása hosszabb folyamat lesz, ugyanis nem egy, hanem két szakaszból áll. Az első szakaszban centrumonként legfeljebb három jelöltet választanak személyes meghallgatásra. A második, vagyis a szóbeli fordulóban a pályázóknak vezetői esettanulmány, helyzetgyakorlati szimuláció és kompetenciainterjú keretében kell számot adniuk felkészültségükről.

A kiválasztási folyamat várhatóan december 7-éig tart, az új főigazgatók 2027. január 1-jén léphetnek hivatalba. Hét tankerületben kellett új pályázatot kiírni A tankerületi igazgatók pályáztatása sem ment problémamentesen. Az OGYM és a Klebelsberg Központ (KK) november 2-án közölte az eredményeket, a 60 tankerületből 55 esetében volt eredményes az igazgatók kiválasztása. Később az Észak-Budapesti Tankerületi Központ és a Veszprémi Tankerületi Központ megválasztott igazgatója is visszalépett a kinevezéstől. A KK november 11-én ezért új pályázatokat írt ki.