Kétmilliárdot fizetett a BKV a 4-es metró utolsó kártérítési ügyében

November első napjaiban Karácsony Gergely átruházott hatáskörében eljárva több mint 2 milliárd forint kifizetését hagyta jóvá a sok ciklussal ezelőtt, még Demszky Gábor főpolgármestersége idején indított, majd Tarlós István által 2014-ben átadott 4-es metró beruházás kártérítésérére. Nem volt választása. A BKV elvesztette az utolsó beruházáshoz kapcsolódó pert. S nem csak ezt az egyet.

Budapest negyedik metróvonalát 2006 januárjában kezdték el építeni több mint két éves előkészítés után. A négyes metró alagútépítési munkálatait is tartalmazó közbeszerzési tendert a francia, német, osztrák és magyar tagokból álló BAMCO konzorcium nyerte meg 2005-ben. A cégek összesen nettó 207,4 millió euró összegért, akkori áron közel 53 milliárd forintért vállalták a négyes metró kétszer 7,3 km hosszú alagútjainak, a pajzsindító aknának és a Szent Gellért téri metróállomás szerkezetének megépítését 18 hét alatt. Az első fúrópajzs végül 2008 áprilisában indult el és 2010 júliusára készültek el az alagutak. A késésért a BAMCO a fővárost okolta. Az alagutak közben rövidebbek, a számlák sokkal hosszabbak lettek.

A francia Vinci cég által vezetett konzorcium, amelynek az osztrák Strabag és a magyar Hídépítő is tagja volt, már menet közben is előállt többletkövetelésekkel, a kivitelezés leállításával fenyegetve a városvezetést. 2009 tavaszáig (még Demszky Gábor főpolgármestersége alatt) mintegy 150 különböző többletköltséget tartalmazó igényt nyújtott be a BKV-nak és akkori árfolyamon mintegy 35 milliárd forintot (115 millió eurót) követeltek. A BKV és a DBR (4-es metró építésére létrehozott fővárosi projekttársaság) a követelések jelentős részét teljesen irreálisnak tartotta és elutasította. A 150 igényből mindösszesen 25-öt ismertek el jogosnak akkori áron mintegy 1,6 milliárd forint értékben. A BAMCO később sorozatban indította a pereket. (Nem ők voltak az egyetlenek.)

A most kifizetett kártérítés egy 2017 decemberében indult per lezárása – válaszolta a Népszabadság kérdésére a BKV.

Az eljárás a BKV és a BAMCO közötti vállalkozói szerződés alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett szervezett választottbíróság előtt zajlott. (A választottbíróságok előtt zajló eljárások az idevágó törvény értelmében nem nyilvánosak.)

A per folytatódik

A jogvita tárgya a vonalalagutak és a kapcsolódó műtárgyak elkészítéséhez kapcsolódó szerződés megszegése miatt a konzorcium által felszámított hosszabbítási költségek megtérítése volt. A BAMCO konzorcium 34 millió euró (jelen árfolyamon 12,4 milliárd forint) tőkeösszeget követelt kamatostul a BKV-tól, illetve erre rakódtak rá a szakértők, ügyvédek díjai, a fordítási, bírósági és tolmácsolási költségek. Ebből ítélt meg most a bíróság kártérítésként 5,5 millió eurót (valamivel több mint 2 milliárd forintot) kártérítésként, illetve 5,3 millió forintot egyéb költségként. Ez magában foglalja a megítélt tőkeösszeget, a késedelmi kamatot, valamint az eljárással összefüggő költségeket. A pénzt a 4-es metró projektre elkülönített keretének kockázati tartalékából fizetik ki, amelynek forrása a főváros saját kasszája.

A kártérítést annak ellenére ki kellett fizetni november 10-ig, hogy a per folytatódik.

A vaskos kártérítési követeléshez és az elhúzódó perhez vaskos ügyvédi számla járult. Az ítélet alapján a BKV erre vonatkozó kötelezettsége nettó 47968 euró (17,5 millió forint) ügyvédi munkadíj megtérítése, míg a BAMCO-nak a BKV felé 119,5 millió forint ügyvédi munkadíjat kell megtérítenie. A BKV Zrt.-t a Varga Tamás Zsolt Ügyvédi Iroda képviseli. Míg a konzorcium képviseletét a 24.hu korábbi információi szerint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda látta el, amelyből a volt igazságügy-miniszter hivatalosan 2018-ban kiszállt. Trócsányit legutóbb a Völner-Schadl végrehajtói ügyben hallgatta meg a bíróság 2025 júliusában.

A perek elhúzódásának okát a választottbírók időbeli leterheltségében, a COVID-járványban, illetve az ügy kiterjedt és komplex voltában, a nagy iratanyag mennyiségben látja a BKV. A per egyébként még mindig nem ért véget, mivel a BAMCO érvénytelenítési keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez. Az alagútfúró konzorcium összesen 35 peres eljárást indított a BKV ellen. Ezekből 27 eljárás ítélete tartalmazott fizetési kötelezettséget a BKV terhére, a pervesztesség 7-100 százalék között volt. Ezzel szemben a BKV részére 12 eljárásban ítéltek meg a konzorcium által fizetendő összeget.

Eddig húsz pert vesztettek

A konzorcium mellett más vállalkozók is indítottak pereket, így összesen 43 per indult az M4-es metró megvalósításához kapcsolódóan választottbíróság előtt. Az eljárások többsége éppen ezért a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott. A BKV-től kikért 2026-os adatok alapján eddig: 20 pert veszített el a BKV teljesen vagy részlegesen, 17 eljárást nyert meg teljesen vagy részlegesen, 3 esetben fele-fel arányú volt a pernyertesség, kettőt egyezséggel zártak el. (Az utolsó, ahogy írtuk, még folyamatban.) Öt eljárást menetközben megszüntettek.

A perek tárgyértéke összesen 153,5 millió euróra (mai árfolyamon 56 milliárd forintra) rúgott, plusz a kamatok és egyéb eljárási költségek, amelyekből a BKV az ítéletek alapján összesen 39 millió euró tőkeösszeget fizetett ki a metróépítésben résztvevő vállalkozóknak. Ez kamatokkal és egyéb eljárási költségekkel együtt 16,6 milliárd forintot tett ki.

S akkor még nem beszéltünk a közigazgatási perekről, illetve arról, hogy a fővárosi önkormányzat 1998 decemberében beperelte a magyar államot, mivel a frissen megválasztott Orbán-kormány felmondta a metrószerződést, mert sokallta az addigra 160 milliárdra nőtt költségeket. Egy évvel később a Pesti Központi Kerületi Bíróság kimondta: a kormány jogellenesen mondta fel a szerződést. Ezt később a Fővárosi Bíróság is megerősítette.

A Fideszt ez nem érdekelte. Demszky Gábor nem engedte el a dolgot és 2004-ben a Medgyessy Péter vezette kormánnyal új megállapodást kötött, amelyben a kormány vállalta, hogy a fővárossal közösen megépítendő új metróvonal akkor nettó 220 milliárdosra becsült beruházási költségének 70 százalékát az állam, 30 százalékát a főváros állja részben hosszú lejáratú hitelből. Az átadás idejét akkor 2008-ban határozták meg. Ebből lett azután 2014.

Vitákkal kísért beruházás

Az M4-es metró projektet Magyarország történetének egyik legnagyobb jogi és pénzügyi vitákkal kísért beruházásaként tartják számon. A 2014-ben átadott, projektigazgatóság elszámolása szerint mintegy 452,5 milliárd forintos összköltségű metróvonal építését nemzetközi választottbírósági perek, belföldi büntetőeljárások és súlyos uniós korrupciós vizsgálatok kísérték és követték. (A beruházás fenntartási időszaka hivatalosan 2025 áprilisában zárult le, míg a lebonyolításért felelős DBR Metró Projekt Igazgatóság 2025 augusztusában szűnt meg véglegesen.)

A BKV szerint a 2012. évi költségvetés 452,5 milliárd forintja még tartalmazta a 4-es metró projekthez kapcsolódó M1-M7 csomópont és P+R parkolók építése projekteket, amelyek 2015-ben a projekt költségvetéséből EU Bizottsági döntés után kivettek (13,5 Mrd forint). A perekre, illetve a szerződéses partnerekkel folyó jogvitákra korábban elkülönített 67,5 milliárdos keretet két alkalommal is csökkentették és a megállapított keretösszegnek csak egy részét használták fel a meghozott ítéletek, illetve a megkötött szerződésmódosítások szerinti kifizetésekre.

A 4-es metróvonal I. szakaszának (ez épült meg, de az eredeti tervek szerint egészen a Bosnyák térig, illetve a másik végén Gazdagréten keresztül Budaörsig tartott volna) uniós támogatási kérelmét 2009-ben fogadták el. A beruházás költségét akkor 353,8 milliárd forinton, a támogatás összegét 261 milliárdon rögzítették, ebből 244 milliárd jött volna az EU-tól. Ez már 2010-ben módosult, miután az EUTAF 11 szerződést szabálytalannak talált, aminek nyomán az Európai Bizottság 47 milliárd forint értékben csökkentette a projekt támogatását.

A projekt összköltsége akkor 370 milliárdon állt, de a 2014-es átadásra 452 milliárdra hízott.

A projektet többször is vizsgálták: 2010-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 19 szerződést nyilvánított szabálytalannak, később az Állami Számvevőszék tárt fel hiányosságokat. Az OLAF – Európai Csalás Elleni Hivatal – 2016-ban 273 milliárd forint értékű szerződés esetében talált szabálytalanságot.

2017 januárjában Lázár János feljelentést tett Miniszterelnökséget vezető miniszterként, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2019-ben bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást, ám ebből addigra kiemelték az Alstom-ügyét. A Központi Nyomozó Főügyészség 2019-ben vádat emelt a metró szerelvények beszerzési tenderéhez kapcsolódó, Alstom cégcsoport által „finanszírozott” vesztegetések tárgyában a Fővárosi Törvényszéken. A per több kanyart is leírt az elmúlt években, de még mindig nem értek a végére.