Több beteg, több hallgató, milliárdos finanszírozási hiány – ezt hagyja maga után Merkely Béla a Semmelweis Egyetemen

Nyolc és fél év alatt több mint másfélszeresére nőtt a Semmelweis Egyetem fekvőbeteg-kapacitása, miközben az intézmény egyre nagyobb részt vállal az ország egészségügyi ellátásából. Merkely Béla távozó rektor beszámolójából az is kiderül, hogy tavaly 4,4 milliárd forint értékben láttak el betegeket a finanszírozási keretükön felül. Jelentősen megnőtt, nemzetközileg is megerősödött és az ország egyik legnagyobb betegellátó központjává vált a Semmelweis Egyetem Merkely Béla nyolc és fél éves rektorsága alatt.

Legalábbis ez rajzolódik ki abból a 75 oldalas beszámolóból, amelyet a november 5-i szenátusi ülésen ismertetett a rektor, és amelyet az egyetem most nyilvánosságra is hozott. A dokumentum az oktatási, kutatási és betegellátási eredmények mellett a gazdálkodásról, a bérekről és a beruházásokról is részletes adatokat közöl. A számok jelentős növekedést mutatnak, de az eredmények értelmezéséhez fontos körülmény, hogy az egyetem az elmúlt években több egészségügyi intézményt is átvett. A kapacitásbővülés egy része tehát nem új ellátóhelyek létrehozását, hanem korábban más intézményekhez tartozó feladatok és kapacitások átvételét jelenti. 

A kuratóriummal kialakult bizalmi nehézségek miatt lemondott Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora

Nem mindenért fizet a biztosító

A Semmelweis Egyetem finanszírozott fekvőbetegágyainak száma 2018 és 2026 között 2179-ről 3367-re emelkedett, ami több mint 54 százalékos növekedés. A járóbeteg-megjelenések száma a 2019-es 2,4 millióról 2025-re 3,6 millióra nőtt. Az egyetem részesedése az országos aktív fekvőbeteg-ellátás súlyszámban mért teljesítményéből ugyanebben az időszakban 7,7-ről 9,7 százalékra emelkedett. A bővülés azonban nem kizárólag az integrációknak köszönhető. A beszámoló szerint a fekvőbeteg-teljesítmény 2019 és 2025 között változatlan intézményi szerkezetben is 14 százalékkal nőtt, az átvett intézményekkel együtt pedig 40 százalékos volt az emelkedés.

A case-mix index – amely az ellátott esetek átlagos összetettségét és erőforrásigényét jelzi – 1,43-ról 1,76-ra emelkedett. Ez arra utal, hogy az egyetem egyre összetettebb, nagyobb erőforrásigényű beavatkozásokat végez.

A növekvő teljesítmény ugyanakkor finanszírozási problémákat is felvet. A rektori beszámoló szerint 2025-ben 4,395 milliárd forint értékben láttak el betegeket a finanszírozási keretükön felül.

A 2026-os év első kilenc hónapjában pedig már 2,882 milliárd forintnyi olyan teljesítményt mutattak ki, amelyre nem kaptak finanszírozást. Az idei harmadik negyedévben az aktív fekvőbeteg-ellátás teljesítménye a tervezett keret 107,2 százalékát érte el, a járóbeteg- és CT/MRI-ellátásé 118,5 százalék volt, míg a laboratóriumi és PCR-vizsgálatoknál a teljesítmény a keret 266,3 százalékára rúgott.

Ez azt jelenti, hogy az egyetem a rendelkezésére álló finanszírozási kereteket több területen is túllépte, miközben a betegeket ellátta. A finanszírozatlan teljesítmény összege ugyanakkor nem tekinthető automatikusan ugyanekkora veszteségnek, hiszen a finanszírozási érték és az ellátás tényleges költsége nem feltétlenül azonos. A beszámolóból az sem derül ki egyértelműen, hogy az egyetem milyen forrásokból fedezte a kereten felül végzett ellátások költségeit.

Kevés konszolidációs pénz, alacsony lejárt tartozás

A rektori beszámoló a gazdálkodási stabilitást az elmúlt évek egyik eredményeként mutatja be. A Semmelweis Egyetem az országos aktív fekvőbeteg-teljesítmény jelentős részét biztosította, miközben 2020 és 2025 között az országosan kiosztott 496,8 milliárd forintnyi adósságrendezési többletforrásból mindössze 5,3 milliárd forintot, vagyis 1,07 százalékot kapott.

A dokumentum szerint 2026 áprilisában az egyetem lejárt tartozásállománya 1,5 milliárd forint volt, ami a négy orvosképző egyetem között a legalacsonyabb értéknek számított. Az adatok azt mutatják, hogy az egyetem viszonylag alacsony lejárt tartozásállománnyal működött, annak ellenére, hogy jelentős betegellátási feladatokat látott el.

A teljes gazdasági helyzet megítéléséhez azonban a működési eredmények, a fenntartói támogatások és az intézményhez kerülő egyéb források részletes vizsgálata is szükséges. Az egészségügyi ellátásból származó bevétel mindenesetre jelentősen nőtt: a 2018-as 59,7 milliárd forintról 2025-re 198,5 milliárdra emelkedett. Ez nominálisan több mint háromszoros növekedés, amelyben a kapacitásbővülés, a finanszírozási változások és az időközbeni áremelkedések egyaránt szerepet játszhattak.

Az országos átlagnál többet keresnek a szakdolgozók  

A beszámoló külön fejezetben foglalkozik a dolgozói bérekkel és juttatásokkal.

Az egyetem adatai szerint 2025-ben az egészségügyi szakdolgozók havi bruttó átlagkeresete 869 ezer forint volt, szemben a 750 ezer forintos országos átlaggal.

A Semmelweis szakdolgozói átlagkeresete a fővárosi és a többi egyetemi klinikán mért átlagot is meghaladta. A különbségben nemcsak az alapilletmények, hanem a pótlékok és a mozgóbérek is szerepet játszanak. A Semmelweisnél a szakdolgozók átlagos alapilletménye 603 ezer forint volt, amelyet átlagosan mintegy 77 ezer forint pótlék és 189 ezer forint mozgóbér egészített ki.

A magasabb átlag ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi dolgozó az országos átlagnál jobban keres. Az intézményi átlagokat a munkakörök összetétele, az ügyeleti és műszakterhelés, valamint a különféle kiegészítő juttatások is befolyásolják. A rektori időszak alatt több béremelési és juttatási program is megvalósult. A beszámoló szerint 2026 augusztusától új hűségjutalmat vezettek be, amelynek keretében 10, 20, 30, illetve 40 év után egy-, két-, három-, illetve négyhavi munkabér járhat a jogosult dolgozóknak.

10 hallgatóból csaknem 4 külföldi

Nemcsak a betegellátás, hanem az oktatás is jelentősen bővült. A 2026/2027-es tanévben az egyetemnek 17 230 hallgatója van, 5503-mal több, mint nyolc tanévvel korábban. Ez 47 százalékos növekedés. Különösen gyorsan emelkedett a külföldi hallgatók száma: 2018 óta 76 százalékkal, 6669 főre nőtt. Arányuk az összes hallgatón belül 32-ről 39 százalékra emelkedett.

Az egyetem jelenleg 136 országból fogad hallgatókat, és hat külföldi képzési helyszínen is jelen van. A nemzetközi képzés egyben fontos bevételi forrás.

A beszámoló szerint a külföldi hallgatók képzéséből származó bevétel 2025-ben meghaladta a 25 milliárd forintot.

Ez az összeg már érdemi szerepet játszik az egyetem gazdálkodásában, bár a dokumentumból nem állapítható meg, hogy a képzések költségeinek levonása után mekkora tényleges többletforrást jelentenek. A hallgatói létszám növekedése mellett az egyetem az oktatási infrastruktúra fejlesztésére is fordított forrásokat, többek között kollégiumi lakószobák és közösségi terek felújítására. 

Több mint 82 milliárd beruházásokra

A kutatási teljesítmény növekedését is kiemeli a rektori beszámoló. A nemzetközi adatbázisokban nyilvántartott tudományos közlemények száma 2018 és 2025 között 1275-ről 2178-ra emelkedett. A kiemelkedően idézett publikációk száma a bemutatott adatok szerint 165-ről 410-re nőtt. A Semmelweis Egyetem a 2026-os Times Higher Education világrangsorban a 247. helyet érte el, az orvostudományi és egészségügyi szakterületi listán pedig a 186. helyen szerepelt.

A tudományos eredmények ugyanakkor nem közvetlen mérőszámai a betegellátás minőségének. A publikációs teljesítmény és a nemzetközi rangsorok az egyetem kutatási és oktatási pozíciójáról adnak képet, nem arról, hogy a betegek milyen gyorsan jutnak vizsgálathoz, vagy milyen eredményességgel kezelik őket.  

A beszámoló szerint 2018 és 2026 között 146 beruházási és fejlesztési projekt valósult meg, összesen 82,2 milliárd forint értékben. Ebből 107 klinikai fejlesztés 38,9 milliárd forintot tett ki. Az egyetem betegellátási célú ingatlanterülete 163 ezer négyzetméterről közel 293 ezer négyzetméterre emelkedett. A növekedés azonban itt is jelentős részben az intézményi integrációk következménye. A nagyobb oktatási beruházások között szerepel a 24 milliárd forintos Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ.

A dokumentum további, folyamatban lévő vagy előkészítés alatt álló fejlesztéseket is felsorol, amelyek megvalósítása már a következő vezetési időszak feladata lehet. A rektori beszámoló szerint az egyetem a közfeladat-finanszírozási szerződésben vállalt teljesítménymutatóit egyetlen kivétellel teljesítette. A szellemi tulajdon hasznosításából származó bevétel azonban elmaradt a tervezettől: a 2025-re előirányzott 89,1 millió forint helyett 40,3 millió forint folyt be. Vagyis az egyetem ezen a területen a vállalt cél kevesebb mint felét érte el. 

Növekvő intézmény, megválaszolatlan kérdések

Merkely Béla beszámolója egy jelentősen kibővült, a nemzetközi oktatásban és kutatásban is megerősödött egyetem képét mutatja. A dokumentumban szereplő adatok alapján az intézmény nagyobb betegellátási kapacitással, több hallgatóval, növekvő bevételekkel és kiterjedtebb infrastruktúrával működik, mint nyolc és fél évvel ezelőtt. A növekedés azonban új kérdéseket is felvet. A betegellátás egy részét az egyetem már most is a finanszírozási keretén felül végzi, miközben a bővülő kapacitások fenntartása, a dolgozók megtartása és a további fejlesztések jelentős forrásokat igényelnek.

A rektori beszámoló elsősorban a teljesítményeket és az intézményi eredményeket mutatja be. Arról kevesebb információt ad, hogy a növekedés milyen változást hozott a betegek várakozási idejében, az ellátás hozzáférhetőségében vagy a kezelések eredményességében. Merkely Béla távozásával így nemcsak egy nyolc és fél éves vezetői időszak zárul le. Utódjára egy olyan egyetem irányítása vár, amelynek országos egészségügyi szerepe folyamatosan nőtt, de amelynek finanszírozása és további fejlesztése hosszabb távon is megoldandó feladat marad.

Magyar Péter Merkely Béla lemondásáról: Lépésről lépésre halad a tisztítótűz