Trump magának kegyelmet adna, de az ellenségeinek soha nem bocsát meg

Történelmi vereség a két évvel ezelőtti történelmi győzelem után – az égbekiáltó különbségre kérdezett rá elsőként Ross Douthat, a CBS 60 perc című műsorában Donald Trumpnak a választások utáni első nagyinterjúja során.

A válasz ugyanaz volt, mint a kampányban: a vereség okát Trump abban látja, hogy neve nem szerepelt a szavazólapon. Ha ő is indult volna, egészen más lett volna a helyzet, hiszen láthatta mindenki, mennyire népszerű, mennyire szeretik az emberek. „Szeretetet mondok, mert valóban szeretnek” – fogalmazott. Azt viszont elismerte, hogy „nem tetszett nekik (a választóknak) a háború Irán ellen. Nem tetszett nekik, hogy emelkedett a benzin ára”, pedig hát, állította korábban ő tartotta a legalacsonyabb szinten.

Második okként az Izraellel szembeni „nagy az ellenszenvet” emelte ki, amit korábban elképzelhetetlennek gondolt. Ismét azzal dicsekedett, hogy nyolc háborúnak vetett véget. Magát előtérbe helyezve arról beszélt: „Pakisztán miniszterelnöke azt mondta: Trump 30-50 millió ember életét mentette meg. Sok háborút lerendeztem.”

Aztán mégiscsak fordított egyet mondandóján, mégsem a gazdasági bajokat nevezte meg a vereség okaként: „Nem igazán az iráni háborúról van szó, hiszen a gazdasági mutatóink fantasztikusak. Történelmi szempontból is rendkívül jó számokról beszélünk. Talán a kommunikációval volt baj, esetleg az én hibámból.” Majd előszedte az általa a nép ellenségének tartott sajtót, amelyet ismét azért hibáztatott,  mert elhallgatta a republikánusok fantasztikus eredményeit. 

 

Konfliktus a helyére pályázó alelnökkel 

 

A választások után JD Vance alelnök a közösségi médiában a háborúban jelölte meg a vereség okát, de előbb – legalábbis az elnök elmondása szerint – megkérdezte tőle, mit gondol a bejegyzéséről. Mire Trump: „Azt mondtam neki: írja azt, amit akar.” Ugyanakkor kifogásolta Vance értékelését, „mert megnyertük a háborút. A háború véget ért, győztünk. Irán országként most széthullóban van, és előbb-utóbb megállapodást kötnek.”

Egy kérdésre azt válaszolta, hogy nem áll szándékában eszkalálni a háborút. „ Nem hiszem, hogy erre bármilyen okunk lenne.” Majd elsorolta, hogy a korábbi támadások során megsemmisítették az iráni hasadóanyag készleteket: „Nincs semmijük. Több ezer tonna szikla alá temettük az összeset”.

Trump szerint a Hormuzi-szoros nyitva van, több hajó halad át, mint a háború előtt, s ezt azzal bizonyította, hogy a Wall Street Journal is megírta.

 

Túl szigorú a bevándorláspolitika 

 

Beismerte, hogy bevándorláspolitikája túl szigorú volt, inkább ártott, mint segítette a republikánusokat a félidős választásokon. Állítása szerint az elmúlt 17 hónapban egyetlen ember sem lépett be illegálisan a déli határon,  noha korábban 25 millióan jöttek.

Csillagos ötöst osztott ki magának a határok lezárásáért. Viszont belátta, hogy bírálják, amiért azokat is deportálták, akik keményen dolgoztak, miközben mindössze egy törvénysértést követtek el, azt, hogy illegálisan léptek be az országba. Hozzátette, hogy az emberek többsége még mindig úgy gondolja, hogy őket is ki kell toloncolni, mások szerint viszont maradhatnának, „ha rendes emberek, dolgoznak például egy kertészeti vállalkozásban, egy szállodában vagy másutt. Sokan közülük adót is fizetnek”  – hangzottak egymásnak is ellentmondó mondatai. 

 

Semmit rosszat nem tett

 

Meg akarja értetni magát a demokratákkal és ennek érdekében, ha kell, akár fél éven át nem tesz rájuk semmilyen sértő megjegyzést – ígérte Donald Trump. Viszont megint más helyzetet teremtene, ha vizsgálatokat indítanának ellene. Ennek gondolatára kikelt magából: „Amit ellenem bevetettek, az példátlan politikai fegyver volt. Kétszer is alkotmányos vádeljárást indítottak ellenem. Vannak, akik szerint ez végül az én javamra vált”.

Arra a kérdésre, mit szólna hozzá, ha újra alkotmányos vádat (impeachment) emelnének ellene, Trump visszakérdezett: „Ezt el sem tudom képzelni. Mit tettem? Az elnökség történetének legjobb két évét tudhatom magam mögött.” Majd épp az ellenkezőjét mondta annak, amit az interjú elején kijelentett: miszerint remek számokat produkált a gazdaságban, amelyek mind bizonyítják érdemeit.

A fokmérő számára a tőzsde működése, ami nem véletlen, hisz cége és családja érdekelt az értékpapírok piacán. „91 napon keresztül minden korábbinál magasabban volt a tőzsde. Több új munkahely jött létre, mint korábban bármikor. Rekordmennyiséget exportálunk. Az ország újra ipari nagyhatalommá válik” – festette rózsaszínre a képet, holott a választás után megint gyengült a nemzeti valuta, a folyamat a büntetővámok bevezetése óta gyakorlatilag töretlen.

 

Amerika megelőzi Kínát az AI-fejlesztésekben

 

Az elnök változatlanul azt vallja, hogy a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője a mesterséges intelligencia sikere: aki megnyeri a szuperintelligenciáért folyó versenyt, azé lesz a jövő. Márpedig Kínával fel kell venni a versenyt – szögezte le.

Douthat Elon Muskot idézte arról a találkozóról, ahová Trump az összes nagy AI-vállalat vezetőjét meghívta a Fehér Házba. Musk ezen azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia végső célja egy olyan világ, amelyben rendkívül gazdagok leszünk, senkinek nem kell dolgoznia, és mindenki egyetemes magas jövedelmet kap. Trump Musk mondatait másképp értelmezi, épp a Kínával való verseny miatt kell most keményen dolgozni, noha állítja: „Kína jelenleg egy évvel van mögöttünk, ami fantasztikus eredmény.”

Titokzatos történetet is megosztott a nézőkkel, amikor az AI-vezetők figyelmeztetéséről kérdezték, akik attól tartanak, hogy hónapok múlva átveszi a mesterséges intelligencia az irányítást a digitális szférában, s 10 éven belül az emberiségre is veszélyt jelent. Trump erre így reagált: „Szerintem a veszély egyáltalán nem akkora, mint amekkorának beállítják. És kezelni is lehet. Tudja, ki kezeli? Az igazságügyi minisztérium. Volt egy eset, amikor jelezték nekünk, hogy valaki valami rosszat csinál az AI segítségével. Nagyon határozottan felhívtuk, és közöltük vele: készüljön a börtönre. Lefekvés előtt adjon puszit a feleségének.” Az illető nevét azonban nem árulta el.

 

Töretlen a bizalom Pete Hegseth iránt

 

A választási kudarc utáni kormányzati munka átszervezéséről és Pete Hegseth menesztéséről is egymásnak ellentmondó mondatokat hallottunk. Hadügyminiszterét dicsérte a Venezuelában végrehajtott vezércsere kapcsán. „A venezuelai támadás a hadtörténet egyik legkiemelkedőbb műveleteként vonul majd be a történelembe.” Iránt pedig „katonailag befejezték”. Nyilatkozata szerint kitart Hegseth mellett, nem tartja őt semmiben hibásnak.

 

Három milliárd dollár az elnökség alatt

 

Ross Douthat arra is rákérdezett, hogy a Fehér Házban töltött időszak jelentős vagyonnövekedést hozott a számára. Idézte a Forbes cikkét, amely szerint a vagyona hárommilliárd dollárral nőtt. Trump úgy véli, nincs itt semmi látnivaló, mert „mindenki vagyona nőtt.” S akinek nem, az elkövette azt a hibát, hogy kereskedett részvényekkel – így a felelős politikus, a világ leghatalmasabb politikai szereplője.

„Szinte egyáltalán nem foglalkozom a vagyonommal. Nem érdekel. Sok pénzem van, jóval több, mint amennyire valaha számítottam. Gondolom, nőtt is, de nem is tudom pontosan. Van egy fiam, aki nagyon tisztességes, jó ember, ő felügyeli a pénzügyeket. Én nem is beszélek vele erről. Az előtt is sok készpénzem volt, hogy beköltöztem a Fehér Házba. Nem veszem fel az elnöki fizetésemet, amely 2,5 millió dollár.” (Az amerikai elnök fizetése hivatalosan évi 400 ezer dollár, amelyhez hozzájön még 50 ezer dollár költségtérítés.)

S amikor a World Liberty Financial iránytásáról kérdezték, ő visszakérdezett: melyik fiáról van szó, ki is irányítja ezt a kriptovalutával foglalkozó vállalatot? Viszont elismerte, hogy ő is társtulajdonosa a cégnek. A felmerülő korrupciós ügy kapcsán így reagált: „Bidennek is voltak különféle ügyei…” Arra a kérdésre, hogy amikor külföldi befektetők olyan vállalatokba fektetnek be, amelyek az ő tulajdonában vannak, nem merül fel benne esetleg,  hogy befolyást vásárolnak a Fehér Házban, Trump ezt válaszolta: Ez minden elnök problémája… Minden elnöknek volt valamilyen érdekeltsége. Régen az olaj volt, most a kriptovaluta. Kijelentette, arra mindig ügyelt, hogy összeférhetetlenség ne merüljön fel. 

 

Gyűlöli egymást Putyin és Zelenszkij 

 

Erre a kérdésre kitérő választ adott az elnök: „Inkább nem mondanám meg, de mindkettőjükkel jól kijövök.” A helyzet rosszabbodását azzal magyarázta, hogy óriási gyűlölet van Putyin és Zelenszkij között. Szerinte Zelenszkij „Oroszországgal szemben nagyon tiszteletlenül viselkedett. Nem akarok erről többet mondani.”

Joe Biden 350 milliárdos, Ukrajnának nyújtott segélyét Trump ostobaságnak tartja. Szerinte Európának van pénze. „Európa is fizethetett volna, de senki nem kérte őket”. Ismét sérelmezte, hogy ingyen adták Ukrajnának a fegyvereket, és ezért semmit nem kaptak cserébe.”

A Starshield és a Starlink átmeneti lekapcsolásáról Trump azt mondta: „Nem én voltam. Nem én. Nem tudom. Azt mondanám, hogy valószínűleg sok mindenre van befolyásom. Elnök vagyok, tehát nagy hatalmam van.” Ő tulajdonképpen csak annyit tud, hogy végül Elon Musk állította vissza a szolgáltatást.

 

 

Nem akar a pokolra jutni

 

Trump most nem gondolja, hogy mandátuma végén kegyelmet adna saját magának, de egyáltalán nem lenne ésszerűtlen, szerinte van erre jogköre. Mint leszögezte, rengeteg kegyelmet akar adni.

Az ellene elkövetett merényletek és a halálközeliség kapcsán arról beszélt, hogy megváltoztatta a halandóságról alkotott elképzeléseit. Beszéljünk a haláról! Mi lesz azután? – tette fel a morbid kérdést Douthat: „ Hiányozni fogok az embereknek. Remélem…” – mondta, noha kiderült, az újságíró nem kifejezetten Trumpra gondolt. Az elnök mindenesetre magára vette: „Hívő ember vagyok, tehát elméletileg a mennyországba kerülök.” Hozzátette, hogy nem szeretne a pokolra jutni.

A „paradicsomba kerülés” kapcsán meggyőződése, hogy saját magát hazudtolná meg, ha megbocsátana olyanoknak, akik ellen az igazságügyi tárca kezdeményezett eljárásokat, mint például James Comey, az FBI igazgatója (napokban indította meg a harmadik eljárást ellene a tárca) vagy Nancy Pelosi, volt demokrata házelnök. Elismerte, hogy az lenne a legegyszerűbb, ha igent mondana, és mindenkinek megbocsátana… , de rendkívül tisztességtelen embereknek tartja az ellenfeleit. “Nagyon rossz emberek, akik sokat ártottak az országunknak. Sokkal jobban szeretem az országomat, mint amennyire az ilyen embereket szeretni tudom.” Még a végítélet napján sem bocsátana meg nekik. Nemcsak hogy nem kedveli, de egyenesen gyűlöli őket, nincs kegyelem.

Az utolsó, történelmi örökségét firtató kérdésre pedig kézenfekvő választ adott: úgy fognak rá emlékezni, mint aki ismét naggyá tette Amerikát.