Feltörték a Roszsztat szervereit, eddig félmillió orosz katona eshetett el a Putyin-rezsim Ukrajna elleni háborújában

Az orosz-ukrán háború kezdete óta a legszigorúbban őrzött katonai titkok közé tartozik az elesett katonák valós száma, a hadviselő felek ugyanis elzárkóznak a saját veszteségeik hivatalos közzétételétől. Egy nagyszabású informatikai akció nyomán azonban fontos belső nyilvántartások kerültek napvilágra. Ezt megelőzően ukránbarát kiberpartizánok behatoltak az orosz szövetségi statisztikai hivatal, a Roszsztat központi szervereire, ahonnan mintegy huszonhárom terabájtnyi adatbázist tulajdonítottak el. Az elemzések középpontjában a hivatalos halotti anyakönyvi kivonatok állnak, amelyek megrázó képet festenek az orosz fegyveres erők frontveszteségeiről.

Bizalmas anyakönyvi adatok a szerverekről

A behatolást két ismert csoport, a Silent Crow és a Kiberpartisany BY hajtotta végre, amelyek korábban az Aeroflot orosz nemzeti légitársaság informatikai rendszereinek megbénításáért is felelősséget vállaltak. A hackerek által átvizsgált hatósági dokumentáció a 2022. februári teljes körű inváziótól 2026. augusztus végéig terjedő időszakot öleli fel. A nyilvántartások összesítése szerint ebben az idősávban 450 100 orosz katona vesztette életét. A megdöbbentő adat közvetlen független ellenőrzésére a moszkvai hatóságok szigorú hírzárlata miatt nincs lehetőség, ugyanakkor az összegzés kifejezetten bürokratikus kategóriákon alapul.

A kiszivárgott adatbázis elemzése kizárólag olyan bejegyzéseket vesz alapul, amelyeknél a halál okaként vagy egyéb megjegyzésként a hadműveleti övezetet vagy harci cselekményeket jelölték meg a dokumentumokon. Ebbe a körbe sorolták a katonai állomány nem részletezett haláleseteit, valamint az oroszországi lakcímmel rendelkező, de a megszállt ukrajnai területeken elhunyt személyek adatait is. Szakértői becslések szerint a tényleges veszteség ennél is magasabb lehet, mivel a halálesetek hivatalos anyakönyvezése Oroszországban gyakran hónapokat vesz igénybe. A késedelmes bejegyzések miatt az augusztusi zárlat idején mintegy ötvenezer eset még nem szerepelt a központi nyilvántartásban, így az év végére az elesettek száma elérheti az 560–600 ezret.

A Donbász vérszivattyúja és a területi ár

A statisztikai mintázatok rávilágítanak a harcok földrajzi fókuszára is: a dokumentált halálesetek több mint fele a donyecki frontszakaszhoz köthető, ahol a leghevesebb összecsapások zajlanak. A katonák származási helyét tekintve az abszolút számok alapján a volgai Baskíria, valamint a déli Krasznodari és Rosztovi terület emelkedik ki. A lakosságszámhoz viszonyított arányok azonban azt mutatják, hogy a mozgósítás terhei elsősorban az észak-kaukázusi és szibériai szegényebb nemzetiségi köztársaságokat sújtják. Országos szinten a fegyveres konfliktus immár a negyedik leggyakoribb halálokká vált a felnőtt férfilakosság körében.

Megdöbbentő összefüggést mutat a veszteségek és a frontvonal elmozdulásának összevetése. A svájci Neue Zürcher Zeitungban megjelent részletes elemzés kiemeli, hogy a konfliktus kezdete óta orosz ellenőrzés alá került mintegy hetvenháromezer négyzetkilométernyi ukrán terület minden egyes négyzetkilométerére átlagosan több mint hat elesett orosz katona jut. Ráadásul a fenti számítások nem tartalmazzák a sebesülteket, az eltűnteket és a fronton harcoló külföldi állampolgárokat sem. Kijevi kormányzati adatok szerint 2024 óta több mint 223 ezer orosz család fordult az illetékes szervekhez a fronton eltűnt hozzátartozóik felkutatását kérve.

Becslések, eltérések és a kijevi veszteségek

A feltört adatok nagyságrendje jóval felülmúlja a független sajtó által eddig igazolt értékeket. Az emigrációban működő orosz nyelvű Mediazona hírportál és a BBC orosz adása gyászjelentések, valamint temetői nyilvántartások alapján eddig mintegy 286 ezer elesett katonát azonosított név szerint, hangsúlyozva, hogy ennél sokkal többen lehetnek. Ezzel szemben az ukrán vezérkar összesítése már 1,6 milliót meghaladó teljes orosz veszteségről számol be, amely a halottak mellett a harcképtelenné vált súlyos sebesülteket is felöleli. Richard Knighton brit vezérkari főnök őszi értékelése szerint az orosz élőerő-veszteség eléri a másfél milliót, amelynek mintegy egyharmadát teszik ki a halálos áldozatok.

A háború az ukrán oldalon is súlyos áldozatokat követel, noha a kijevi vezetés ritkán közöl részleteket. Amint arra az ukrán katonai áldozatokat összegző ualosses.org projekt adatai rámutatnak, a nyilvános búcsúztatók és emléktáblák alapján legalább 116 ezer ukrán katona esett el a harcokban, további 106 ezer személyt pedig eltűntként tartanak nyilván. Volodimir Zelenszkij elnök idei nyilatkozatai – amelyek az év elején 55 ezer, a nyár közepén pedig 50 ezer hősi halottról és 400 ezer sebesültről szóltak – elemzők szerint a lakossági morál megőrzése érdekében lefelé kerekítették a valós veszteségeket.

A háborús statisztika mint geopolitikai fegyver

A veszteségi adatok körüli információs háború világosan jelzi, hogy a számszerűsített emberveszteség stratégiai eszközzé vált mindkét fél kezében. Moszkva számára a valós áldozatok elhallgatása a társadalmi elégedetlenség elfojtásának és a hadkiegészítési rendszer működőképességének legfőbb garanciája. Ha a lakosság szembesülne a ténnyel, hogy rövid idő alatt félmillió katona veszett oda a fronton, az komolyan kikezdhetné a hátország stabilitását.