Újabb részletek az egészségügyiek béremeléséről

Az új egészségügyi bérrendszerben a korábbi fizetési sávokat konkrét alapbérösszegek váltják fel, miközben az intézményvezetők nagyobb mozgásteret kapnak a többletjuttatások elosztásában. Erre országosan 10,5 milliárd forintot különítenek el a 2027-re tervezett béremelésből – közölte az Egészségügyi Minisztérium a Népszabadsággal. A minisztérium lapunknak küldött válaszából az is kiderül, hogy a korábban kiemelt bérezésű dolgozók megtarthatják magasabb alapbérüket, az ugyanilyen munkaterületre újonnan érkezőknek viszont már nem jár automatikusan ugyanilyen bérelőny.  

 

Hová kerül a 192 milliárd forint?

 

A jövő évi bérrendezésre szánt 192 milliárd forintból 144,3 milliárdot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó szakdolgozók béremelésére fordítanak. Ez az alapbérek mellett az azokból számított pótlékok növekedését is fedezi, közölte a minisztérium. További 12,7 milliárd forint jut a vállalkozó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók béremelésének finanszírozására. A fennmaradó 35 milliárd forintból finanszírozzák többek között a kórházak pénzügyi, informatikai, munkaügyi, élelmezési és műszaki munkatársainak, valamint az otthoni szakápolásban, a hospice-ellátásban, a betegszállításban és a művesekezelésben foglalkoztatottaknak a béremelését. Ebből különítenek el 10,5 milliárd forintot az intézményi többletjuttatásokra is. A fennmaradó 24,5 milliárd forint részletes felosztását az Egészségügyi Minisztérium nem árulta el.

 

Nem mindenki kap 15 százalékos emelést

 

Az új fizetési táblázat hatálya alá tartozóknak legalább 7,5 százalékkal emelkedik az alapbére. A kormány által ígért 15 százalékos béremelés átlagot jelent, nem minden dolgozónak ennyi jár. Az alacsonyabb keresetűek közül lesznek, akik 30–35 százalékos vagy ennél is nagyobb emelést kapnak. Ha valaki jelenleg többet keres, mint amennyit az új táblázat a végzettsége és gyakorlati ideje alapján meghatároz, a fizetését nem csökkenthetik erre az összegre. Az ő alapbérét is legalább 7,5 százalékkal emelni kell. Például egy bruttó 600 ezer forintos alapbér így legalább 645 ezer forintra nő akkor is, ha az új táblázat ennél kevesebbet állapítana meg.

 

Új bértábla jön az egészségügyben, nem mindenki kap 15 százalékot, bruttó 400 ezertől 1,2 millióig terjedhetnek a szakdolgozói alapbérek

 

Más szabályok vonatkoznak viszont azokra, akik részesülnek a bérrendezésből, de nem tartoznak az új bértábla hatálya alá. A minisztérium szerint az ő béremelésükre is 15 százalékos növekedéshez elegendő forrást biztosítanak, részben a munkáltatók működési finanszírozásának emelésével. Ez azonban nem jelent személyenként garantált 15 százalékot, és a legalább 7,5 százalékos alapbéremelés sem jár nekik automatikusan. A tárca nem részletezte, milyen feltételekkel kapják meg a szolgáltatók ezt a többletforrást, és mi biztosítja, hogy azt valóban a dolgozók béremelésére fordítsák. Így egyelőre nem tudni, hogy az érintett munkavállalók számára milyen konkrét béremelési garanciát jelent az állami támogatás növelése.  

 

Több múlhat a kórházvezetők döntésén

 

Az új rendszer egyik legfontosabb változása, hogy megszűnik a korábbi alap- és kiemelt bérkategóriák megkülönböztetése. Eddig bizonyos munkaterületeken, például az intenzív osztályokon vagy a sürgősségi ellátásban, a szakdolgozók magasabb bérkategóriába tartozhattak. A minisztérium szerint ez a rendszer nem vette kellően figyelembe, hogy ugyanaz a munka az egyik kórházban jóval nagyobb megterheléssel járhat, mint a másikban. Ahol például kevés az ápoló, ott a meglévő dolgozókra több feladat hárulhat. Ezért a jövőben nem kizárólag az határozná meg a többletjuttatásokat, hogy valaki milyen osztályon dolgozik, hanem az intézményvezetők a helyi körülményeket is mérlegelhetnék. Aki eddig kiemelt bérezésben részesült, megtarthatja magasabb alapbérét, és arra is megkapja a legalább 7,5 százalékos emelést. Aki viszont a jövőben kerül például intenzív osztályra, nem feltétlenül kap ugyanilyen magas alapbért.

Az intézmények között a 10,5 milliárd forintos keretet a dolgozók száma, szakmai összetétele, az ellátott feladatok és a korábban kiemelt bérezésűek létszáma alapján osztják el. A kórházakon belüli felhasználásnak lesznek előre meghatározott szabályai, de a vezetők egyéni mérlegelés alapján is dönthetnek. A minisztérium szerint indokolniuk kell, hogy kinek miért ítélnek meg többletjuttatást, és az elosztás szabályait nyilvánosságra hozzák. Az ellenőrzés módját és a helyi dolgozói képviselők szerepét azonban még csak most dolgozzák ki. A miniszter korábbi Facebook-bejegyzése alatt többen éppen a vezetői döntések átláthatóságát kifogásolták: Az intézményi keretből egy fillért nem látunk. Az intézményi keretre is transzparenciát kérünk. Szeretnénk látni a valódi számokat, és azok szempontrendszerét – fogalmazott egyikük.

 

Senkit nem sorolnak vissza, de változik a fizetési táblázat

 

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy újabb Facebook-bejegyzésben cáfolta, hogy az új rendszer miatt egyes szakdolgozókat alacsonyabb végzettségi kategóriába sorolnának. Az eddigi, A-tól J-ig terjedő besorolások megmaradnak. A változás az, hogy a korábban közös fizetési oszlopban szereplő A, B és C kategóriát kettéválasztják: az A és B együtt marad, a C külön oszlopot kap. Így az eddigi öt helyett hat fizetési oszlop lesz. A középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők jellemzően a D, az emelt szintű vagy technikusi végzettségűek az E, a főiskolai vagy BSc-végzettségűek az F–G, az egyetemi vagy MSc-végzettségűek pedig a H–J kategóriákba tartoznak, a további képesítésektől és a betöltött munkakörtől függően. A magasabb végzettség önmagában nem feltétlenül eredményez magasabb fizetést, ahhoz megfelelő munkakör is szükséges lehet.  

 

Az inflációkövetésre nincs konkrét ígéret

 

Az új rendszerben a szakmai gyakorlat alapján jellemzően háromévente lehet magasabb fizetési fokozatba kerülni. Ez azonban nem jelent automatikus, évenkénti béremelést. Arra a kérdésünkre, terveznek-e rendszeres, inflációt követő béremelést, a minisztérium azt válaszolta: „Az értéktartó bérek megteremtése az ígéretünk volt, és amint a gazdasági helyzet engedi, törekedni fogunk a teljesítésére.” A végrehajtás részletei egyelőre nem véglegesek. A minisztérium még készíti a munkáltatóknak szóló szabályokat, és nem közölt pontos határidőt arra, mikor értesítik a dolgozókat az új fizetésükről.