Lélegeztetőgép-biznisz: rendszerváltó teszt előtt áll az ügyészség

Rendszerváltást követelt az ügyészségen legutóbbi megszólalásakor Horváth Lóránt ügyvéd. Ő képviseli a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetőjét, Fürcht Pált, aki a választások után szembefordult mindazzal, amit addig képviselt, s éles bírálat tárgyává tette az ügyészség eljárását az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. Nagyon leegyszerűsítve bár, de lényegében azt fogalmazta meg, hogy az ügyészség egyrészt aktív szereplő volt az ukrán pénzszállítmány törvénytelen lefoglalásának folyamatában, másrészt igyekezett elkenni a történteket, s a nyomozást úgy befolyásolni, hogy az ne juthasson el adott esetben Orbán Viktorig, aki – a volt főügyész állítása szerint – maga adott utasítást a minden elemében botrányos akcióra.  A helyzetet árnyalja, hogy Fürcht Pál olyan eszközök használatával vádolja az ügyészséget, amelyeket feltehetőleg maga is készségszinten gyakorolt korábban, hiszen egyebek mellett olyan botrányos nyomozások fűződnek a nevéhez, mint a Schadl–Völner- vagy a Fuzik-ügy, amelyekből elegánsan kifelejtettek politikusokat vagy politikaközeli szereplőket. 

A kérdés az, vajon lesz-e elég ereje és tudása az államfő által legfőbb ügyésznek jelölt címzetes nyugalmazott főügyésznek, Fejes Péternek, akit kedden nagy valószínűséggel megszavaz az Országgyűlés ahhoz, hogy rendet tegyen a szervezetben. A Válasz Online-nak adott interjúja dinamikus vezető képét mutatja: „Azonnali, drasztikus személyzeti és szervezeti intézkedésekre van szükség, melyek egy részéhez jogszabályt is kell módosítani” – jelentette ki, hozzátéve: „a közvélemény igazságérzetét joggal és alappal sértő ügyészségi döntések és az esetleges döntések elmulasztása miatt pedig meg kell követni a társadalmat”. 

 

Fejes Péter: Ha vannak bizonyítékok vagy új bizonyítékok, akkor egyes aktákat is le kell porolni

 

Az bizonyos, hogy mély strukturális átalakításra van szükség, Polt Péter – és ne feledkezzünk meg a helyetteseiről sem – szellemisége mind a mai napig áthatja az egész szervezetet. A mechanizmus megértéséhez idézünk föl néhány példát a Covid-járvány időszakából. 

 

Feljelentésként értékelte – láthatatlanná tette

 

Polt mestere volt az ügyek hárításának: legfőbb ügyészként a kellemetlen parlamenti kérdéseket feljelentésként értékelte, és továbbította a rendőrség valamely szervének. Csakhogy a nyilvánosságot kapott, bűncselekménygyanús ügyekben az ügyészségnek hivatalból kellene eljárnia – vagyis az ügyészség minden egyes alkalommal mulasztást követett el, amikor a független sajtó által feltárt, nagy nyilvánosságot kapott botrányokban nem indított eljárást.  Mármost: a parlamenti kérdések feljelentéssé alakítása korántsem egyenértékű egy eljárás elindításával, sokkal inkább afféle menekülőút, a felelősség hárítása és elmosása, jogtechnikai lépés ahhoz, hogy így bújjon ki a válaszadás kötelezettsége alól.  

Ugyanakkor az ügyészség az így nyomozás alá volt ügyet már a háttérből manipulálta: lényegében iránymutatást adott a rendőrségnek, orientálta a munkáját abba az irányba, hogy az elutasítsa a feljelentést, esetleg a nyomozás elrendelése után az eljárást megszüntessék.  Ehhez számos technikát alakítottak ki az idők folyamán: az ügyészség például mellékelhetett a feljelentéshez egy úgynevezett „házi iratot”, amely egyfajta – kívánatos – jogértelmezést ajánlott a rendőrség figyelmébe. Megfogalmazhattak ugyanakkor javaslatot vagy utasítást is. Vagy kérhettek az ügyben személyes egyeztetést: ilyenkor az ügyészség egyeztet az ügyben eljáró rendőri szerv illetékesével arról, milyen jogi alapon lehet indokolni a feljelentés elutasítását – a személyes egyeztetés lényegében visszakövethetetlen. 

 

Lélegeztetőgép-botrány: eljutnak-e Orbán Viktorig?

 

Hogyan is működött ez a gyakorlatban?

Elutasították például a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) kétes beszerzései miatt tett feljelentést. 2021-ben, a járvány idején az OVSZ is felmentést kapott az operatív törzstől a közbeszerzés alól, így 18,2 milliárd forintért szereztek be teszteket, továbbá a teszteléshez kapcsolódó eszközöket és szolgáltatásokat a Vascular Venture Kft.-től. A cég korábbi tulajdonosai ugyanott végezték a tanulmányaikat, ahol az OVSZ-főigazgató Bayerné is, és a pályázat eredménye épp az egyetemi kötődésük és személyes ismeretségük miatt alakult így a Válasz Online kutatása alapján. A Polt Péter helyetteseként eljáró Ibolya Tibor feljelentésként értékelte a témában feltett parlamenti kérdéseket, és azokat a BRFK-nak továbbította. A szervezet gazdaságvédelmi osztályvezetője azonban ezeket elutasította: semmi gyanúsat nem véltek felfedezni az ügyben. 

 

És akkor jöhet a panasz…

 

Tény, hogy panaszt lehet tenni egy-egy parlamenti kérdést feljelentéssé átalakító, majd azt elutasító határozat ellen. Persze, lehet, csak nem igazán érdemes – azt ugyanis épp az az ügyészség bírálja el, amely a rendőrséget instruálta a feljelentés elutasítására. Vagyis ez csupán formális jogorvoslati lehetőség, gyakorlati jelentősége bizonyosan nincs. 

És akkor a példa: a koronavírus-járvány idején az EU-ban megszokott vakcinák mellett a kormány az orosz Szputnyik és a kínai Sinopharm vakcinából is rendelt, ugyanakkor az engedélyezésükkel kapcsolatos dokumentumok, különösen az alkalmazási előírások, nem voltak elérhetőek. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) előbb megtagadta azok kiadását, de a Transparency International Magyarország által indított pernek köszönhetően végül a bíróság kötelezte az intézetet az adatok közlésére. Csakhogy az OGYÉI még ekkor is „kitakart” általuk bizalmasnak ítélt megállapításokat, például – mint utóbb kiderült – olyanokat, hogy „a [Szputnyik] készítmény hatóértéke nem állapítható meg pontosan”, vagy „a készítmény stabilitásáról sem tudhatunk pontosat”. A kitakarások miatt a Transparency International Magyarország feljelentést tett, amelyet a BRFK elutasított. Ezután a feljelentőnek egy jogi lehetősége maradt: panasszal élhetett az ügyészségen. A szervezet ezt megtette, mindhiába: az ügyészség elutasította azt. 

 

Átláthatatlan háló

 

A kormány 2020. március 11-én különleges jogrendet léptetett érvénybe a koronavírus-járvány miatt – így rendeleti úton tette kormányozhatóvá az országot.  Ugyancsak 2020 tavaszán „egyszerűsítette” a védekezéssel kapcsolatos közbeszerzések szabályait azzal az indoklással, hogy az állami intézmények így a lehető leggyorsabban hozzáférhetnek a védekezéshez szükséges eszközökhöz. Bizonyos esetben el lehetett tekinteni a három ajánlattevőtől, és „kivételes sürgősség” esetén elegendő volt akár csak egyetlen szereplő közvetlen ajánlattétele.

A különleges jogrend és a közbeszerzések kiiktatása megágyazott a sokszorosan túlárazott vásárlásoknak. A kormány például akkora mennyiséget vásárolt lélegeztetőgépekből, amelyre nemhogy szükség nem volt, de a tárolása is tetemes anyagi terhet jelent – csak 2023-ban közel egymilliárd forint közpénz ment el rá. A megvett eszközök több mint harmada kórházi használatra nem volt alkalmas egy kijelölt katonaorvos szakvéleménye szerint, de mint utóbb kiderült, a beszerző külügyminisztérium ezeket „jó” besorolásúvá minősítette át. 

 

Elnémítják a fideszes jelölteket a nagy bizniszről feltett kérdések

 

A külügy közvetítőcégeken keresztül, jócskán túlárazva vásárolta a lélegeztetőgépeket. Az ügyészségnek egy eljárás keretein belül mindenképp vizsgálnia kellett volna, hogy mi indokolta a közvetítők bevonását, származott-e anyagi haszna az államnak ebből (nem); milyen szakmai indok vagy referencia alapján választották az adott cégeket (nem volt ilyen); milyen vizsgálat alapján döntöttek a készülékekről; miért szereztek be belőlük 17 ezret (szakértők szerint egyszerre legfeljebb kétezer ember lélegeztetése lehetséges az egészségügyi szakemberek alacsony száma miatt). 

Mindez így, együttesen, már akkoriban megalapozta a bűncselekmény-sorozat gyanúját. 

Nem történt semmi. 

Nézzünk abból az időszakból még egy példát: 2021 elején a kormány úgy döntött, hogy bármiféle külső hatósági vizsgálat nélkül zöld utat ad valamennyi olyan oltóanyagnak, amelyet már legalább egymillió embernek beadtak. Ez tette lehetővé, hogy itthon is széles körben alkalmazzák a kínai Sinopharm vakcinákat. Ezeket nem közvetlenül az állam vette meg a kínai partnertől, hanem a Danubia Pharma Kft. 

Kérdés: vajon mi indokolta egy cég közbeiktatását? Ráadásul, különleges jogrend ide, veszélyhelyzet oda, az alaptörvény rendelkezéseit ekkor is figyelembe kellett volna venni, az pedig kimondja, hogy a „központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható” – ezzel szemben a Danubia végső tulajdonosai magántőkealapok mögé rejtőztek. 

A cég átláthatatlansága miatt tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Iroda azonban elutasította; az ügyészség pedig nem járt el hűtlen kezelés gyanúja miatt annak ellenére sem, hogy az egymásra épülő cselekménysor – a különleges jogrend bevezetésétől kezdve, a közbeszerzés kiiktatásán át a közvetítőcég túlárazott beszerzéséig – finoman szólva is megalapozta a bűncselekménysorozat gyanúját. Ugyanakkor fontos leszögezni: a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek törvényi kötelezettsége, hogy már csak gyanú esetén is eljárást indítson. A hatóságnak a gyanú esetén indított eljárás során konkrét bizonyítási cselekményekkel, tanúkihallgatásokkal, szakértők bevonásával, okiratok vizsgálatával kell nyomoznia. A feljelentések elutasítása ezek nélkül: törvénytelen.  

 

Az igazi teszt

 

Orbán Anita külügyminiszter augusztus végén feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a lélegeztetőgépek beszerzésének ügyében.  A Legfőbb Ügyészségnél tett feljelentés a Szijjártó Péter által vezetett minisztériumban 2020 márciusában és áprilisában, a Covid-járvány elleni védekezés kapcsán, körülbelül 300 milliárd forint értékben lefolytatott, közbeszerzés alóli kivételként kezelt beszerzéseket érinti. A minisztériumban folyó átvilágítás során talált információk különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanúját és a minisztérium előző felső vezetésének felelősségét vetik fel –jelezte.

Orbán Anita kiemelte: a vizsgálat megkezdésekor a minisztériumban a beszerzésekről született dokumentáció hiányosan állt rendelkezésre, azonban ezeket 100 százalékosan nem tudták korábban törölni, sok mindent vissza tudtak állítani informatikai eszközökkel. Az átvilágítás során feltárt információk szerint mennyiségi túlbeszerzés történt, a használhatóság figyelmen kívül hagyásával, valamint jelentős árkülönbözetet találtak a gyártói árakhoz képest. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a vámkezelés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére álló eredeti gyártói számlák jelentősen alacsonyabb értéket mutattak, mint amennyit a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium a magyar viszonteladóknak fizetett. Hat cég esetében tételesen kimutatható a különbözet, ami 13,48 milliárd forintot jelent. Csak egyetlen szerződésnél, a Proconcept Kft.-nél az értékkülönbözet 16 millió euró volt, ami körülbelül 5,8 milliárd forintnak felel meg – tette hozzá. Sajtóinformációk szerint a szállított gépek átlagára 17 millió forint volt, míg ugyanezek a modellek a gyártónál 1000 és 5000 dollár közötti áron voltak elérhetők, ami 348 ezertől 1,3 millió forintig terjed. 

 

Letartóztattak egy férfit és egy nőt a lélegeztetőgép-botrányban

 

A NAV az ügyben már lecsapott: a lélegeztetőgép-beszerzések  kapcsán indított nyomozás során egy a héten lefolytatott akcióban 1,5 milliárd forintot foglaltak le vagy vettek zár alá, 11 embert gyanúsítottként hallgattak ki, a Győri Járásbíróság pedig elrendelte egy férfi és egy nőt letartóztatását. A nő a céghálózat könyvelését végezte, a férfit pedig azzal gyanúsítják, hogy a bűnös pénz egy részét egy külföldi cég bankszámlájáról készpénzben felvette. Ő volt a cég részéről a kapcsolattartó a korábbi Külgazdasági és Külügyminisztériummal. A gyanú szerint a bűnszervezet célja a lélegeztetőgépek és maszkok adásvételéből származó haszon megszerzése volt úgy, hogy ne kelljen adót fizetniük utána. 

Az ügyészség nyomoz, s az új legfőbb ügyész tesztje lesz, hogy meddig érnek el: tény, hogy a lélegeztetőgépek korlátlan és azonnali beszerzésére Orbán Viktor személyesen adott utasítást, tény, hogy a folyamatot a Szijjártó Péter által vezetett külügyminisztérium irányította, ahogyan az is tény, hogy államtitkárként Menczer Tamás adott ki teljesítésigazolásokat. 

(A cikk a Transparency International Magyarország mentorprogramjának keretében készült.)