Mindenszentek, vagy amit akartok: mára elcsitultak az indulatok, de annak idején nagy vitát váltott ki a Fidesz ötlete

November 1-je mindenszentek napja. Katolikus ünnep, egyben magyar állami ünnep is, munkaszüneti nap: az első Fidesz-kormány idején, az ezredfordulón nyilvánította azzá a parlament. A katolikusok ilyenkor az összes szentet ünneplik, vagyis „valamennyi megdicsőült lelket”, akiről „sokaságuk miatt” az egyházi kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg – tájékoztatott a püspöki kar sajtószolgálata. Mindenszentek ünnepe a katolikusoknál a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.

November 2-án a halottak napja van, az már nem piros betűs ünnep. Ezen a napon a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösen is a „tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről”. Az egyház a „testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét”.

A reformátusok eleve nem fogadják el a szentek kultuszát

A második legnépesebb magyarországi felekezetnek számító református egyház például – ebben a kérdésben a protestánsok sem teljesen egységesek – nem ünnepli meg sem a mindenszentek, sem a halottak napját. A reformátusok eleve nem fogadják el a szentek kultuszát, így azt sem, hogy a hívek a szentek közbenjárását kérhetik Istennél. Felfogásukban Jézus Krisztus az egyetlen közvetítő Isten és az emberek között.

A protestánsok számára október 31-e, a reformáció emléknapja a nagy ünnep. A hagyomány szerint 1517-ben Luther ekkor függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontból álló hittételeit: ezt az eseményt tekintik a reformáció kezdetének.

Akadémiai vitának indult, a nyugati világot formáló vallási forradalommá vált a reformáció

A vallási ünnepek és a népszokások azonban egybemosódtak, november eleje környékén a protestánsok általában ugyanúgy kilátogatnak a temetőkbe elhunyt szeretteik sírjához, ahogyan a katolikusok vagy a nem vallásosak is.

„Rendbe tesszük a sírokat, feldíszítjük virágokkal és vannak, akik mécsest is gyújtanak, bár a puritán kegyességi gyakorlatot követve ezt általában kihagyjuk. Hálát adunk elhunyt szeretteinkért, megköszönjük munkájukat, ápoljuk emléküket. Ezen túlmenően hisszük, hogy a hívők a testi halálból egyenesen Krisztushoz költöznek, és egyáltalán nem szorulnak rá az élők közbenjárására” – nyilatkozta korábban Szabó Sándor református lelkész egy miskolci portálnak.

Nem a külsőségeken múlik

Steinbach József református püspök, a zsinat lelkészi elnöke egyik elemzésében úgy vélte, butaság azon vitatkozni, hogy a reformátusoknak szabad-e mécsest, gyertyát gyújtani a sírnál. Lényegtelennek tartja a kérdést, a fontos az, hogy a „feltámadás hitének lángját” gyújtsuk meg szívünkben. „Nem bizonyos külsőségek betartásától vagy elvetésétől vagyunk reformátusok” – hangsúlyozta a püspök. A feltámadás hite nélkül – jegyezte meg – katolikus részről sincs értelme a gyertyagyújtásnak.

Mindenszentek munkaszüneti nappá nyilvánítását annak idején élénk vita előzte meg a parlamentben és a közéletben is. A fideszes Sasvári Szilárd előterjesztésével szemben például Donáth László evangélikus lelkész, MSZP-s parlamenti képviselő protestánsként kifogásolta, hogy egy kifejezetten katolikus ünnepet emeljenek az állami ünnepek sorába. Sokan mások is azt az álláspontot képviselték, hogy egy ilyen döntés nem csupán vallási érzékenységeket sérthet, hanem az állam és egyház szétválasztásának elvét is.

A Fidesz részéről az egyik ellenérv az volt, hogy a temetőlátogatás ilyenkor általános szokássá vált, a munkaszüneti nap a távoli településeken nyugvó hozzátartozók sírhelyének felkeresését is megkönnyíti. Erre érkezett az a javaslat, hogy a parlament ne rögzített munkaszüneti napot vezessen be, helyette kötöttségek nélkül minden magyar állampolgár kapjon egy fizetett szabadnapot, amit tetszése szerint igénybe vehet, akkor, amikor temetőbe szeretne menni. A Fidesz azonban ragaszkodott az eredeti elképzeléshez: végül a katolikus mindenszentek napja bekerült a piros betűs ünnepek közé.