Külföld

Viták miatt elmaradt a közös fotó a az G20 atlantai külügyminiszteri csúcstalálkozóján

Mély megosztottság jellemezte a húsz legfejlettebb gazdaság diplomáciai vezetőinek tanácskozását az Egyesült Államokban. Marco Rubio washingtoni tárcavezető a gazdasági együttműködést szorgalmazta, ám Szergej Lavrov részvétele és az orosz-ukrán háború heves ellenérzéseket váltott ki a nyugati szövetségesek körében.

Viták miatt elmaradt a közös fotó a  az G20 atlantai külügyminiszteri csúcstalálkozóján
Szergej Lavrov a G20 atlantai ülésén Fotó: Thomas Imo / Photothek Media Lab / dpa Picture-Alliance via AFP

Mély politikai és diplomáciai törésvonalak kíséretében zajlott a világ legbefolyásosabb gazdaságait tömörítő G20-csoport külügyminiszteri találkozója az egyesült államokbeli Atlantában. A házigazda amerikai adminisztráció képviseletében felszólaló Marco Rubio külügyminiszter ugyan a résztvevők közötti szorosabb gazdasági koordinációra és a globális kihívások közös kezelésére hívott fel, a tanácskozás érdemi részét szinte teljes egészében háttérbe szorította az ukrajnai háború és a közel-keleti fegyveres konfliktusok körül kialakult éles szembenállás. A feszültség kézzelfogható bizonyítékaként a miniszterek még a hagyományos családi fotózásról is lemondtak, elkerülve a nyílt protokoláris botrányt a kamerák előtt.

A diplomáciai incidens közvetlen kiváltó oka Szergej Lavrov orosz külügyminiszter személyes jelenléte volt, amely heves tiltakozást váltott ki a nyugati delegációk jelentős részéből. Egy névtelenséget kérő nyugati diplomata beszámolója szerint a tanácskozáson részt vevő húsz delegáció mintegy harmada, köztük Ausztrália és Kanada képviselői kategorikusan kijelentették: semmilyen körülmények között nem hajlandók közös képen szerepelni a Moszkva agresszióját képviselő orosz tárcavezetővel. Az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője megerősítette, hogy a tárca végül a felesleges botrány és a figyelemelterelés megelőzése érdekében vette le a napirendről a közös fotózást.

 

Amerikai fókuszváltás: Kína és a kritikus nyersanyagok

 

Az atlantai fórum házigazdájaként Washington megpróbálta a tárgyalások súlypontját a geopolitikai konfliktusokról a világkereskedelmi egyensúlytalanságok kezelésére átterelni. Marco Rubio és csapata mindenekelőtt egy olyan széles körű nemzetközi összefogás megalapozását szorgalmazta, amely gátat szabna Kína növekvő dominanciájának a globális gazdaság és a csúcstechnológia szempontjából nélkülözhetetlen, kritikus ásványi kincsek kitermelése és feldolgozása terén. Az amerikai stratégia célja az ellátási láncok diverzifikálása és a pekingi nyersanyagfüggőség letörése lett volna a vezető ipari hatalmak együttműködésével.

A washingtoni törekvések azonban csak korlátozott fogadókészségre találtak a tárgyalóasztalnál. A G20 tagállamainak többsége, különösen az európai szövetségesek és a globális Dél fejlődő gazdaságai számára a folyamatban lévő fegyveres harcok és azok közvetlen következményei – az energiaárak ingadozása, az élelmezésbiztonsági kockázatok és a nemzetközi kereskedelem töredezettsége – jelentették a legsürgetőbb prioritást. A résztvevők közötti nézetkülönbségek rávilágítottak arra, hogy a globális gazdasági kormányzás nem szakítható el a nemzetközi biztonsági környezet folyamatos romlásától.

 

Európai ellenállás és Donald Trump oroszországi megállapodásai

 

A konferencián rendkívül éles vita bontakozott ki a transzatlanti szövetségesek között is, miután az Európai Unió tagállamai nyíltan bírálták a washingtoni Fehér Ház legutóbbi lépéseit. Az európai delegációk határozottan elutasítják Donald Trump amerikai elnök Oroszországgal kapcsolatos legújabb döntéseit, amelyek gyökeresen szembemennek a szankciós politika eddigi irányvonalával. Különösen nagy felháborodást keltett a brüsszeli és európai fővárosokban az orosz dízel üzemanyag vásárlására vonatkozó kétoldalú washingtoni megállapodás, valamint egyes gazdasági büntetőintézkedések amerikai felfüggesztése.

A kialakult helyzetet jól jellemezte az orosz diplomácia vezetőjének megszólalása is. Szergej Lavrov a csúcstalálkozó margóján adott nyilatkozatában leszögezte: a felszíni egyezségek dacára semmiféle enyhülés nem tapasztalható Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolataiban. Az orosz külügyminiszter rámutatott, hogy a szankciók túlnyomó része változatlanul érvényben van, és nyomatékosította: senkinek sem szabad illúziókat táplálnia a dízelüzlet kapcsán a két nagyhatalom viszonyának normalizálódásáról.

Ezzel éles ellentétben az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas határozott álláspontot képviselt a tanácskozáson. Az észt politikus kijelentette, hogy Brüsszel a végsőkig kitart Kijev támogatása mellett, és a találkozó valamennyi kétoldalú egyeztetésén arra ösztönözte a partnereket, hogy fokozzák a katonai és pénzügyi segítséget a megtámadott ország számára. Kallas szerint az orosz agresszió jutalmazása beláthatatlan következményekkel járna a nemzetközi jogrendre és Európa jövőbeli biztonságára nézve.

 

Főpróba a miami csúcstalálkozó előtt

 

Az atlantai miniszteri értekezlet kiemelt jelentőséggel bírt a diplomáciai naptárban, hiszen ez az esemény szolgált a legfontosabb előkészítő fórumnak, egyfajta főpróbának a G20-ak december 14-én és 15-én esedékes miami állam- és kormányfői csúcstalálkozója előtt. A jelenlegi tárgyalások feladata az volt, hogy körvonalazzák azokat a lehetséges kompromisszumokat és záródokumentum-tervezeteket, amelyeket az év végén a vezető hatalmak elnökei és miniszterelnökei elé terjeszthetnek Floridában.

A csoport összetétele – amely a tizenkilenc nemzetállam mellett az Európai Uniót és az Afrikai Uniót is magában foglalja – elvileg ideális fórumot biztosít a legkülönbözőbb geopolitikai érdekek összehangolására. Az atlantai viták azonban világossá tették, hogy a konszenzuson alapuló döntéshozatal szinte teljesen megbénult. Ahogyan arra a Reuters nemzetközi hírügynökség diplomáciai elemzése szerint a részt vevő küldöttségek képviselői is utaltak, a miami vezetők találkozójának sikere rendkívül bizonytalan, amennyiben a nagyhatalmak képtelenek legalább minimális közös nevezőt találni a legégetőbb biztonságpolitikai és gazdasági kérdésekben.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás