Történelmi részvételi csúcsot döntött az előszavazás az amerikai félidős választásokon
Négy nappal a sorsdöntő kongresszusi voksolás előtt már csaknem negyvennyolcmillió polgár élt az előzetes urnanyitás lehetőségével az Egyesült Államokban. A Floridai Egyetem felmérése szerint a billegő körzetekben a demokrata tábor mutat kiemelkedő aktivitást, ami súlyos veszteséggel fenyegeti Donald Trump republikánus többségét.
Soha nem látott mértékű választói aktivitást tapasztalnak a tengerentúlon alig néhány nappal a félidős törvényhozási megmérettetés előtt. A hivatalos adatok tanúsága szerint a szavazásra jogosult amerikai állampolgárok tömegei döntenek úgy, hogy nem várják meg a hagyományos keddi választási napot, hanem postai úton vagy a kijelölt korai szavazóhelyiségekben adják le voksukat. A washingtoni törvényhozás mindkét házának összetételét meghatározó küzdelemben a rendkívüli részvétel alapjaiban írhatja át a korábbi pártpolitikai kalkulációkat és az erőviszonyokat.
A legfrissebb összesítések szerint helyi idő szerint a déli órákig mintegy 47,9 millió választópolgár adta le szavazatát, amivel megdőlt a 2022-es félidős választásokon regisztrált 45,9 milliós korábbi történelmi rekord. A mostani voksoláson a képviselőház mind a 435 mandátuma gazdára talál, míg a százfős szenátusban harmincöt hely sorsa dől el. A jelenlegi felállás szerint mindkét törvényhozási kamarában a Donald Trump elnök mögött álló republikánusok bírnak többséggel, ám a közvélemény-kutatások és a most regisztrált részvételi adatok komoly veszélyt jeleznek a kormánypárt számára.
Kiemelkedő aktivitás a billegő és déli államokban
A korai adatok elemzése azt mutatja, hogy a választók különösen a legélesebb küzdelmet ígérő csatatér-államokban mutatnak rendkívüli aktivitást. Texasban a hivatalos választási szervek tájékoztatása alapján már a hét közepére meghaladta a hatmilliót a leadott szavazatok száma. Különösen figyelemre méltó, hogy a szavazókörökben személyesen megjelenők száma mintegy ötven százalékkal szárnyalta túl a két évvel korábbi azonos időszakban tapasztalt adatokat, ami példátlan érdeklődésről tanúskodik a hagyományosan republikánus bástyának tekintett államban.
Négy nap múlva választanak az amerikaiak, Donald Trump utolsó két éve a tét
Hasonlóan nagy emelkedésről érkeztek jelentések az Egyesült Államok délkeleti és középnyugati térségeiből is. Észak-Carolina állam választási bizottsága harminchét százalékos növekedést regisztrált a korai voksok tekintetében a legutóbbi félidős választásokhoz képest, miközben Dél-Carolina és Kansas tisztviselői szintén jóval a várakozások feletti részvételi arányokról számoltak be. E térségekben a helyi választási irodák előtt már a kora reggeli órákban hosszú sorok kígyóztak, és a hatóságoknak több helyen meg kellett hosszabbítaniuk a nyitvatartási időt a beáramló tömeg kezelésére.
Demokrata fölény a pártpreferenciát rögzítő körzetekben
A részvételi adatok mélyebb vizsgálata során kulcsfontosságú szempont, hogy az előzetesen voksolók milyen pártkötődéssel rendelkeznek. Azokban az államokban, ahol a választási rendszer nyilvántartja a polgárok pártregisztrációját, a Floridai Egyetem Választási Laboratóriumának adatai szerint a regisztrált demokraták jelentős előnyre tettek szert: arányuk eléri a negyvennégy százalékot, szemben a republikánusok harminckét százalékos részesedésével. A függetlenként regisztrált vagy egyéb formációkhoz húzó választók a fennmaradó részt teszik ki, ám az ő döntéseik szintén a meglepetések irányába mutathatnak.
A demokrata szimpatizánsok magas aránya hagyományosan a levélszavazási hajlandósággal függ össze, ám az idei folyamatok azt jelzik, hogy az ellenzéki bázis személyesen is hajlandó volt korán megjelenni az urnáknál. Ahogyan arra az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint független választási szakértők rámutatnak, a korai előny nem jelent automatikus végső győzelmet, mivel a konzervatív szavazók fegyelmezetten és hagyományosan a választás hivatalos napján, személyesen adják le voksukat. A demokrata előny ugyanakkor azt jelzi, hogy az ellenzéki tábor sikerrel mozgósította szavazóit a gazdasági aggodalmak és a társadalmi kérdések mentén.
Tét a washingtoni hatalommegosztás és az elnöki mozgástér
A mostani félidős választások közvetlen tétje az amerikai kormányzás irányának fenntartása vagy megváltoztatása. Amennyiben a Republikánus Párt elveszíti a többségét akár a képviselőházban, akár a szenátusban, Donald Trump elnöki adminisztrációja szembesülni kénytelen a törvényhozási kezdeményezések lefékeződésével, valamint az ellenzéki bizottsági vizsgálatok elszaporodásával. A washingtoni hatalommegosztás rendszere révén a képviselőházi többség megszerzése felhatalmazást ad a költségvetési viták kontrollálására és a kormányzati tisztségviselők elszámoltatására.
A politikai elemzők kiemelik, hogy a kongresszusi választások hagyományosan az éppen hivatalban lévő elnök népszerűségének és gazdasági teljesítményének lakmuszpapírjai. Amint arra a Reuters hírügynökség politikai elemzése szerint a pártok belső mérései is rávilágítanak, a megélhetési költségek alakulása, a határbiztonság kérdése és az alkotmányos intézmények működése maradt a kampány legfőbb ütközési pontja. A rekordnagyságú korai részvétel mindenesetre azt jelzi, hogy a választók mindkét politikai oldalon rendkívül nagy súlyt tulajdonítanak a döntésüknek, így a keddi választási nap után akár napokig is eltarthat a szoros eredmények véglegesítése a kulcsfontosságú államokban.
Ezt is ajánljuk
Párizstól Berlinig és Rómáig utcára vonulnak a megélhetési válság ellen tiltakozó tömegek
Iratokat semmisíthetnek meg Szabadkán a szerb titkosszolgálat irodájában
Itt a lista, Orbán Viktort egyelőre még senki nem is jelölte az ENSZ-főtitkári posztra
Viták miatt elmaradt a közös fotó a az G20 atlantai külügyminiszteri csúcstalálkozóján
Galaxist neveztek el a lázadó szerb diákokról











