Érdemes végrendelkezni háziállatainkról is, arról is dönthetünk, hogyan gondoskodjon kedvencünkről az új gazda

Van az örökségnek egy speciális területe, amelynek során a gyász ellenére is azonnali intézkedésekre lehet szükség: ilyen, ha az elhunyt állatot is tartott. Ha a gazda meghal, az állat ellátása nem várhat a hagyatéki eljárás lezárásáig: ennie kell, gondozni kell, szükség esetén állatorvoshoz vinni.

Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint annak ellenére, hogy rengetegen tartanak háziállatot – a legtöbben kutyát és/vagy macskát –, és nagyon szeretik is őket, még mindig nagyon ritka, hogy a gazdák előre gondolkodnak, s rendezik az állat sorsár arra az esetre, ha ők előbb hunynának el.

Az állat nem jogalany

A Polgári törvénykönyv szerint az állatok vonatkozó szabályokat a természetüknek megfelelő eltérésekkel kell alkalmazni. Az állat ugyanis nem jogalany.

„Mindannyian érezzük, hogy a tárgyak és az állatok között nagyon markáns különbség van. Amikor én egyetemre jártam, a ’80-as évek második felében, még egyáltalán nem hallottunk az állati jogokról, amelyek egyébként nemcsak a kutyákat, macskákat, de valamennyi állatot megilletnek. Az ember épp attól ember, hogy felismeri és tiszteletben tartja azt, hogy nekik is joguk van a megfelelő életkörülményekhez. Mondhatjuk: ez az erősebb gesztusa a gyengébb felé, hiszen az állatok kiszolgáltatottak. Annak a kisállatnak, amely megbízik a gazdájában, eleve óriási törés annak halála. Ezért is fontos, hogy gondoskodjunk a sorsukról” – fejtette ki a közjegyző, hozzátéve, hogy ha valaki például egy emberről gondoskodik – akár idős szülőről, akár beteg gyerekről –, a halála után az örökösöknek nincs további gondoskodási kötelezettségük, pedig ott emberről van szó. Gondoskodási kötelezettség kizárólag akkor keletkezik, ha az örökhagyó ezt a végrendeletébe foglalja.

A legjobb megoldás természetesen a végrendelet készítése. Így egyértelműen rendelkezhetünk arról, hogy halálunk után kihez kerüljön a háziállat, amelyet érdemes pontosan azonosítani: a végrendeletbe írjuk bele a nevét, fajtáját, a jellegzetes ismertetőjegyeit és – ha van – a mikrochip-számát is.

A végrendeletben nemcsak azt határozható meg, kihez kerüljön az állat, hanem az is, hogy miként gondoskodjon róla az új gazda. Előírható például, hogy az örökös vagy más részesített az erre szánt vagyont az állat etetésére, állatorvosi ellátására és megfelelő tartására fordítsa. Célszerű helyettes gondozót is megjelölni arra az esetre, ha az elsőként kiválasztott személy mégsem tudná vagy akarná vállalni a feladatot. 

Megoldás lehet az ajándékozás, így a gazda halálakor a megajándékozotté lesz a háziállat. Ez akkor jó lehetőség, ha van olyan ismerős, rokon, akivel előre meg lehet ezt beszélni. Mivel nem mindenkinek van ilyen hozzátartozója, ezt egy megbízható állatmenhellyel is előre lehet egyeztetni, ilyen esetben velük szerződést kell kötni. A gazda halála után így ők lesznek a tulajdonosok, ők gondoskodnak az állatról akár úgy is, hogy új gazdát keresnek neki, de ők is tarthatják. Ennek fejében a menhely kérhet anyagi támogatást az üzemeltető alapítványnak.

Nem lehet egyszerűen csak megvárni, amíg az örökösök egyezségre jutnak

Abban az esetben, ha nincs egyértelműen kijelölt gondozó, vagy több örökös is igényt tartana az állatra, a hagyaték felosztásáig a hagyatéki vagyon – így fő szabály szerint a háziállat is – az örököstársakat közösen illeti meg. Egy kutya vagy macska esetén azonban nem lehet egyszerűen csak megvárni, amíg az örökösök egyezségre jutnak: az állat megfelelő ellátását a vita idején is biztosítani kell. Ha az állat veszélyben van, a jegyző vagy a közjegyző biztosítási intézkedést rendelhet el. Ennek egyik formája lehet, hogy az állat egy megfelelő személy birtokába kerül, vagy annál maradhat, aki már gondoskodik róla. Ez különösen fontos lehet akkor, ha az örökösök között vita van, s az állat ellátása nem megoldott, vagy fennáll a veszélye annak, hogy nem megfelelő körülmények között marad.

„A Facebook nagy előnyének tartom, hogy rengeteg emberhez eljut ezeknek az állatoknak a híre, bár egy idős, beteg állatot már nagyon kis eséllyel lehet örökbe adni. Olyat még nem láttam, hogy valaki arról rendelkezett volna, hogy a halála után az állatot altassák el, de ez elméletileg nem tilos. Ugyanakkor nem valószínű, hogy egy állatorvos ezt megtenné: az állatnak az élethez való jogát erősebbnek tartom, mint a gazda ilyen irányú igényét” – jegyezte meg a szakember.

Az irat elkészítését érdemes szakemberre bízni, hogy egyértelműek legyenek a rendelkezések. „Bár úgy tűnhet, hogy nagyon egyszerű megírni egy végrendeletet, de könnyen lehet olyan hibákat véteni, amelyek miatt érvénytelen lesz, és akkor nem teljesül az örökhagyó végakarata” – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám