Távoznia kell-e Kubatov Gábornak? Magyar Péter is megszólalt, két jogi értelmezés ütközik

A vita lényege nem egyszerűen az, hogy Kubatov Gábornak megválasztása ellenére is le kell-e mondania. A döntő kérdés az, hogy a végleges jogszabály kizárja-e a korábbi országgyűlési képviselőket a sportegyesületi vezetői tisztségekből, és ha igen, akkor ez a korlátozás összeegyeztethető-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával és az alkotmányos alapelvekkel. Magyar Péter miniszterelnök mindenesetre bedobta magát, kommentben azt írva régi-új FTC-elnöknek a megválasztásáról szóló Facebook-posztja alá: „Pár hétre…”

Az egyik értelmezés: a hatályba lépés időpontja a döntő

Az egyik álláspont szerint a kérdést a törvény pontos szövege és indokolása alapján kell megítélni. Eszerint a szabályozás célja, hogy valaki ne tölthessen be egyszerre politikai, kormányzati vagy törvényhozói tisztséget és sportegyesületi vezetői pozíciót. A helyzet hasonló lehet ahhoz, amikor egy politikusnak az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség között kellett választania – erre Botka László, Tóth József és Kósa Lajos esetében is volt példa, mindhárman választottak a két tisztség közül. Az értelmezés mellett a törvényjavaslat részletes indokolása is érvként szolgálhat.

Eszerint: „A törvényjavaslat megfelelő időt biztosít mind a sportágazati szervezet, mind az egyesület, mind az érintett tisztségviselő részére, hogy a kormányzati, törvényhozói, pártpolitikai, megyei önkormányzati tisztség és a sportágazati tisztség közötti összeférhetetlenséget megszüntesse.”

Ebből az olvasatból az következik, hogy a jogalkotó a fennálló összeférhetetlenség rendezésére ad időt az érintetteknek. Ha pedig a törvény kizárólag a hivatalban lévő képviselőkre vonatkozik, a korlátozás hatálybalépése után már nem feltétlenül áll fenn összeférhetetlenség egy korábbi képviselő és a sportegyesületi elnöki tisztség között. Ez az értelmezés ugyanakkor csak akkor állja meg a helyét, ha a kihirdetett jogszabály végleges rendelkezései valóban ezt támasztják alá. A részletes indokolás fontos értelmezési támpont, de önmagában nem írhatja felül a törvény normaszövegét.

A másik értelmezés: a négyéves kizárás érintheti

A másik jogászi álláspont abból indul ki, hogy a mandátum megszűnését követő négyéves kizárási időszak a korábbi képviselőkre is vonatkozhat. E felfogás szerint önmagában nem szabálytalan, ha a jogalkotó egy tisztség betöltését a korábbi politikai megbízatáshoz kapcsolódó, meghatározott ideig fennálló korlátozáshoz köti. Döntő, hogy a rendelkezés célja, rendszere és végleges szövege alapján kiterjed-e rájuk a négyéves moratórium.

Ez azonban nem válaszolja meg a visszaható hatály kérdését. Ha a jogszabály olyan korábbi képviselői megbízatáshoz kapcsol hátrányos következményt, amely már a hatálybalépése előtt megszűnt, felvetődhet az alkotmányosság kérdése. Hogy ez a konkrét szabályozás esetében megvalósul-e, azt a végleges normaszöveg és az alkotmányos követelmények alapján lehet megítélni.

Milyen jogorvoslat jöhet szóba?

Ha a törvény végleges rendelkezései alapján Kubatov Gábornak megválasztása ellenére is meg kellene válnia az FTC elnöki tisztségétől, elindíthatja a bírósági jogorvoslatot. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollját is kezdeményezheti, ha annak törvényi feltételei fennállnak, illetve ha jogosult erre. A hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után pedig akár nemzetközi fórum is szóba kerülhet.