Elérkezett az idő, hogy pártot alapítsanak a romák

A 2024-es választáson az országos roma önkormányzatban elsöprő többséget szereztek a fideszes Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) jelöltjei. Bár jelentős részük időközben átült a függetlenek közé, és tavasz óta az elnöki tisztséget is egy másik szervezet, a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője, Dancs Mihály tölti be, az országos önkormányzat politikai értelemben mintha a senki földjére került volna. A Fidesz már nem hatalmi tényező, a Tisza pedig érezhetően bizalmatlan a roma érdekképviselettel szemben. Ennek jele, hogy az országos önkormányzat szervezésében nemrég tartott „roma kulturális csúcstalálkozón” – a számos meghívott ellenére – a Tisza-kormány részéről senki sem jelent meg.

Az országos önkormányzatban a 47 mandátumból a CiKöSz valóban elvitt 35-öt, a többi szervezet közül egyedül a Roma Polgárjogi Mozgalom került be 12 képviselővel – idézte fel lapunknak nyilatkozva Dancs Mihály, milyen erőviszonyok alakultak ki a 2024-es választás után. Mindez – tette hozzá – „nagy felelősséget rakott a vállunkra. Ránk, a Roma Polgárjogi Mozgalom képviselőire hárult a feladat, hogy felvegyük a kesztyűt Sztojka Attila belügyi államtitkárral, a több milliárd forint sorsáról döntő Társadalmi Esélyteremtő Főigazgatósággal, és általában a fideszes kormánnyal szemben”.

Dancs elmondása szerint ugyanakkor látható volt, hogy a Fidesz holdudvarához tartozó CiKöSz csak egy lufi, ami ki fog durranni. Így is történt. A CiKöSz szétesett, ahogyan előtte a Lungo Drom is. Az országos önkormányzatban tárgyalások kezdődtek a „CiKöSz-ön túli életről”. Aba-Horváth István, a testület előző elnöke parlamenti szószóló lett, az új elnök megválasztását szerencsés pillanatban, idén május elején tartották.

Fotó: Ilyés Zalán /Népszabadság

„Én vagyok az első szabadon megválasztott elnöke az országos roma önkormányzatnak” – jelentette ki Dancs Mihály. Eddig ugyanis mindig az aktuális hatalom jelölte ki, hogy ki legyen a cigányok vezetője, ezúttal viszont nem – magyarázta. A Fidesz már nem volt hatalmon, a Tisza-kormány még nem alakult meg. A Tisza tehát, ha akarta volna is, nem volt abban a helyzetben, hogy megnevezze, kit látna szívesen az országos önkormányzat élén.

„Egymás között megállapodtunk arról, hogy ez az országos önkormányzat nem olyan lesz, mint az elmúlt több mint harminc évben volt. Tisztességes és transzparens lesz, minden ügyben a cigányok érdekeit fogja képviselni, polgárjogi szellemiségben fog működni. Elsődleges feladatának tekinti, hogy visszaszerezze a cigányok és a társadalom bizalmát” – fogalmazott Dancs, aki a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnökeként megválasztása óta nem vesz fel tiszteletdíjat. Az így megtakarított pénzt szakértők alkalmazására fordítja.

A mindenkori hatalomnak soha nem volt érdeke a cigányságot felzárkóztassa

Dancs egyetért a megállapítással, hogy az országos önkormányzat a politika senki földjére került. Nem bánja: ez volt az ára annak, hogy a cigány érdekképviselet függetlenedjen a hatalomtól. „Tény, hogy nem bántanak minket, de keresztülnéznek rajtunk” – jellemezte a Tisza-kormány magatartását. Pozitív kivételként hozta fel a kulturális tárcánál működő, Heidl György által vezetett társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságot, amely magas szakmai színvonalat képvisel, kifejezetten segítőkész és együttműködő.

A magasabb szintekről ugyanez nem mondható el. „Bejelentkeztünk szinte az összes miniszterhez, ahogyan Magyar Péter miniszterelnökhöz is, de sehonnan se kaptunk választ, még csak elutasító választ sem. Mindeddig Bódis Krisztával, a társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztossal se sikerült találkoznunk” – nehezményezte Dancs Mihály.

A mindenkori hatalomnak – vélekedett a roma elnök – soha nem volt érdeke, hogy a cigányságot felzárkóztassa. Hiszen az értelmiségi romákat már nem lehet olyan könnyen „megvenni”. Sokkal egyszerűbb politikai tőkét kovácsolni abból, ha szegregált oktatás és elcigányosodott falvak vannak. Ráadásul Dancs a kormányzati kommunikációból azt szűrte le, hogy a cigányok helyzetének javítására a jövőben nem lesznek nevesített programok. Szerinte ez nem jó irány.

„Ha korábban a felzárkózás terén megtörténtek volna a kellő lépések, eljutottunk volna A-ból B-be, akkor érteném, hogy miért nincs szükség célzott pénzekre. Amíg azonban százával léteznek szegregált iskolák, amíg egy településen nem a cigánytelep felszámolására költenek, hanem hatvanhatodszor is a ravatalozó felújítására, addig fontos, hogy legyenek speciálisan a romák számára elkülönített források” – hangsúlyozta.

Olyan komplex programokra van szükség, amelyeket a helyi igények alapján dolgoznak ki, nem pedig minisztériumi íróasztaloknál találnak ki. Közbevetettük, hogy a Fidesz-kormány ugyanebből a megfontolásból már 2019-ben – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hasonló indíttatású Jelenlét programjára építve – elindított egy országos programot a „felzárkózó településeken”. Az alapgondolat, hogy a program keretében helyi diagnózisokat állítanak fel, Dancs Mihály szerint is teljesen jó, de a megvalósításhoz a „Málta” nem elég erős, a többi egyházi karitatív szervezet pedig, amely erre jogosultságot kapott, nem elég felkészült. Azokon a településeken bizonyult sikeresnek a program, ahol cigány szervezeteket is bevontak.

Összművészeti kulturális központot akarnak a magyarországi romák

A roma elnöknek egyébiránt meggyőződése, hogy addig nem lesz jelentős változás, amíg a romák nem fogalmazzák meg önállóan az akaratukat. Elérkezett az idő, a cigány közösség megérett arra, hogy saját pártot alapítson – nyomatékosította. Volt már rá példa, hogy etnikai alapon szerveződő pártok elindultak a parlamenti választáson (az egyiknek történetesen Dancs Mihály is a vezetői közé tartozott), de ezek alig mérhető eredményt értek el. Miért lenne nagyobb támogatottsága egy új cigány pártnak? Dancs állította, hogy ma már párthovatartozástól függetlenül a cigány emberek és vezetők a saját bőrükön érzékelik, mennyire nincs rendben, ami Magyarországon folyik. „A romák csak akkor kellenek, amikor közelednek a választások.”

„Budán, vagy az V. kerületben elképzelni se tudják, hogy a kistelepüléseken mennyire kezelhetetlen a helyzet. A budapesti elit már most megijed attól, hogy jönnek »palackozni« a cigányok Csenyétéről és mindenféle nyomorúságos falvakból, de ennél jóval nagyobb bajok is lesznek” – jósolta Dancs Mihály. A problémák elérik majd a fővárost, ahogyan elérték Miskolc és sok más város központját is. Ne legyenek kétségeink – figyelmeztetett –, tömegével fogja felhozni az embereket Budapestre a szegénység.

Fotó: Ilyés Zalán / Népszabadság

Sok remek roma szakember van, az ő tudásukat felhasználva egy cigány párt – főleg, ha kormányra is kerülne – mindenki másnál jobban segíthetne enyhíteni a társadalmi feszültségeket, Dancs szerint. Ahhoz, hogy a párt mértékadó politikai erővé váljon, a jelenlegi roma vezetőknek hátrébb kellene lépniük egyet, és engedni új, fiatal arcokat megjelenni, a saját egyéni érdekük helyett a közösség érdekeit érvényesíteni. Még mielőtt valaki félreértené, Dancs Mihály egyértelművé tette, hogy nincsenek pártelnöki ambíciói: egy új cigány párt szervezésében viszont szívesen részt venne.

Szerveződik a Roma V4

A Visegrádi Négyek (V4) mintájára az érintett országok legitim roma képviseletei is szeretnének létrehozni egy hasonló fórumot – számolt be Dancs. A szlovák romaügyi kormánybiztos közreműködésével már megkezdődött a Roma V4 szervezése, a közeljövőben a cseh és lengyel cigányok képviselőivel is asztalhoz ülnek. „Megpróbálunk olyan közös javaslatokat letenni az asztalra, amelyeket a V4 országai is megtárgyalhatnak. Ennek révén az Európai Unióban is előtérbe kerülhet a roma felzárkózás” – mondta.
Az indiai nagykövettel közben egyeztetések zajlanak arról, hogy magyarországi roma fiatalok, akik az IT-szektorban – esetleg más szakmákban – szeretnének elhelyezkedni, ösztöndíjjal Indiában folytathassák tanulmányaikat.

Fotó: Ilyés Zalán / Népszabadság

Az említett roma kulturális csúcstalálkozót, amit az országos önkormányzat székházában rendeztek, Dancs Mihály a kormány képviselőinek távolléte ellenére is sikeresnek minősítette. Az esemény, ahol a cigány kulturális élet színe-java megjelent, megmozgatta a roma művészvilágot. Erre a háttérre alapozva az országos önkormányzat politikai lobbitevékenységbe kezd annak érdekében, hogy valósággá váljon az, amiről Dancs a rendezvényen beszélt: jöjjön létre Budapesten egy összművészeti kulturális központ. Ez ugyanis nagy adóssága az államnak a cigányság felé.

Hozzá kell nyúlni a nemzetiségi törvényhez

A nemzetiségi törvény nem maradhat így, azon már csak az uniós elvárások miatt is változtatni kell – közölte Dancs. A jogszabállyal szemben az egyik kifogás az, hogy azok, akik a parlamenti választáson nemzetiségi listára szavaznak, nem szavazhatnak pártlistára. A megoldás szerinte az lenne, ha a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választók kapnának egy plusz szavazólapot, és a nemzetiségi lista mellett ugyanúgy szavazhatnának pártlistára is, mint bárki más. Bár alkotmányjogászok régebben elutasították ezt a lehetőséget, a roma elnök úgy vélte, nem jelent gondot, hogy ily módon a nemzetiségekhez tartozók eggyel több szavazatot adhatnak le.

Probléma az is, hogy a nemzetiségeken belül nincs politikai versenyhelyzet. Nemzetiségenként csak egy lista állítható, és annak az első helyén lévő jelöltre lehet szavazni. Dancs Mihály megtartaná az egyetlen listát, de azzal a lényeges módosítással, hogy a szavazók szabadon eldönthetik, melyik jelöltet ikszelik be.