Ausztria vétóval fenyeget az Európai Unió tervezett büdzséje miatt

Elsőként Ausztria helyezte kilátásba a vétójog alkalmazását az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretéről (MFF) zajló tárgyalásokon. Christian Stocker szövetségi kancellár a Die Welt című német napilapnak nyilatkozva közölte: a jelenlegi formájában a brüsszeli tervezet teljességgel elfogadhatatlan a bécsi kormány számára. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője leszögezte, hogy országa határozott elvárásokat támaszt a büdzsé méretével és szerkezetével szemben, és amennyiben a megbeszéléseken túllépik az általuk megjelölt határvonalat, Ausztria meg fogja akadályozni a csomag jóváhagyását.

A kancellár rámutatott, hogy létezik egy világos fájdalomküszöb Ausztria számára, és ha ezt a küszöböt átlépik, személyesen tagadja majd meg a hozzájárulást az uniós büdzsé elfogadásához. A politikus azt nem részletezte, hogy pontosan hol húzódik ez a numerikus határ; szavai szerint tárgyalástechnikai megfontolásokból nem kívánja előre felfedni a részletes pénzügyi keretszámokat. Stocker nyomatékosította: a tagállamok közötti egyezség kizárólag akkor jöhet létre, ha az Európai Bizottság a valósághoz igazodó, józan javaslatot terjeszt a döntéshozók elé.

A hétéves pénzügyi keretről a hatályos uniós alapszerződések szerint egyhangú döntést kell hozniuk a tagországok vezetőinek. Ez azt jelenti, hogy bármelyik főváros ellenállása elégséges a jogalkotási folyamat blokkolásához és a javaslat újragondolásához. Ausztria határozott fellépése előrevetíti, hogy a következő költségvetési ciklus előkészítése során rendkívül éles diplomáciai küzdelem várható a nettó befizető és a felzárkóztatási forrásokban érdekelt tagországok között.

Létszámleépítést sürget a bécsi vezetés

A szövetségi kancellár a német lapnak nyilatkozva élesen bírálta az Európai Bizottság apparátusának bővítését célzó terveket. Stocker észszerűtlennek és a gazdasági realitásoktól elrugaszkodottnak minősítette azt a brüsszeli felvetést, amely kétezer-ötszáz új álláshely létesítését indítványozza az uniós intézményrendszerben. Az osztrák kormányfő ezzel szemben létszámcsökkentést sürgetett a közösségi közigazgatásban, hangsúlyozva, hogy a tagországoknak saját határaikon belül is szigorú gazdálkodást kell folytatniuk.

Példaként említette kormánya intézkedéseit, rámutatva, hogy Ausztria saját államigazgatásában kétezer-hatszáz álláshely megszüntetését határozta el, miközben a feladatellátás hatékonyságának fenntartása érdekében a mesterséges intelligenciára és a digitális megoldásokra támaszkodik. A kancellár jelezte: hasonlóan takarékos magatartást vár el az Európai Unió brüsszeli szerveitől is. Kifejtette, hogy kifejezetten üdvözlendő lépésnek tekintené a bürokrácia visszaszorítását az alkalmazotti létszám mérséklésével párhuzamosan.

Az osztrák álláspont szigorát a hazai költségvetési kényszerek is indokolják. Ausztria ellen az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást folytat, a kormánynak így a következő években konszolidálnia kell az államháztartást az uniós fiskális elvárásoknak megfelelően. A kancellár szerint miközben az osztrák adófizetők pénzével felelősségteljesen kell gazdálkodni és megszorításokat kell végrehajtani otthon, elvárható, hogy Brüsszel is mértéktartást és a források hatékony felhasználását tanúsítsa.

Megosztott tagállamok és gigantikus büdzsé

Az Európai Bizottság által bemutatott koncepció a 2028 és 2034 közötti hétéves időszakra összesen 1985 milliárd eurós keretet javasol. Ez az összeg nagyjából 580 milliárd euróval haladja meg a jelenleg érvényes pénzügyi keretet, ami csaknem 47 százalékos nominális emelkedésnek felel meg. A brüsszeli testület a jelentős bővítést a megnövekedett geopolitikai feladatokkal, a közös védelmi beruházások finanszírozásával, a gazdasági versenyképesség megerősítésével, valamint a koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alap adósságtörlesztésének növekvő kamatterheivel indokolja.

A hagyományosan takarékosnak nevezett tagállamok csoportja – köztük Ausztria, Németország, Hollandia, Finnország, Svédország és Dánia – határozottan elveti ezt a volument. A szóban forgó fővárosok úgy ítélik meg, hogy a nemzeti költségvetésekre háruló többletterhek elfogadhatatlanul magasak, kiváltképp egy olyan korszakban, amikor a kontinens gazdasági növekedése lanyha, és több meghatározó európai gazdaság komoly költségvetési kihívásokkal küzd.

A vita feloldására az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége kidolgozott egy kompromisszumos megközelítést, amely mintegy 160 milliárd euróval alacsonyabb kiadási szintet javasol a bizottsági tervezethez mérten. A Der Spiegel című német hírmagazin beszámolója szerint azonban a távolság még ezzel a korrekcióval is számottevő a felek között. António Costa, az Európai Tanács elnöke a tárgyalások mielőbbi lezárását szorgalmazza, és azt célozza, hogy a tagországok még az év vége előtt egyezségre jussanak a keretösszegekről.

Feszült egyeztetések az Európai Tanácsban

A konszenzus megteremtése azonban komoly akadályokba ütközik. A legutóbbi, mintegy tíz nappal ezelőtt megrendezett brüsszeli uniós csúcstalálkozón a tagállamok nem tudtak közös nevezőre jutni a költségvetés sarokszámairól, az egyeztetések pedig eredmény nélkül értek véget. A nettó befizetők a kötelezettségek mérséklését és a brüsszeli működési költségek lefaragását követelik, míg a közép- és kelet-európai, valamint a déli tagországok ragaszkodnak a kohéziós és agrárpolitikai források megóvásához.

A vitának az osztrák belpolitikában is kiemelt jelentősége van. A szövetségi választásokat követően hivatalba lépett koalíció kancellárjának tekintettel kell lennie a hazai közhangulatra és az ellenzéki pártok folyamatos nyomásgyakorlására.