Itt az önkormányzati és megyei választás, Orbán Viktor még mindig hosszú árnyékot vet a szlovákiai magyar politikára

Október 24-én, szombaton rendeznek önkormányzati és megyei választásokat Szlovákiában. A választók egyszerre döntenek a helyi polgármesterekről, a helyi önkormányzati képviselőkről, valamint a 8 megye elnökeiről és a megyei képviselőkről.

A megméretés tétje nagy erőpróbát jelent a kormánykoalíció, a szlovák ellenzék, valamint a magyar kisebbség számára is.

A helyhatósági választások Szlovákiában rendszerint nem tükrözik le teljességgel az országos politikai erőviszonyokat, mivel a jelöltek igen nagy százaléka nem pártszínekben, hanem egyéniben indul, és helyi viszonylatban nem ritkán az országos pártközi viszonyoktól és együttműködésektől jelentősen eltérő választási együttműködések születnek, mégis valamiféle képet ad az országos tendenciák tekintetében is. Még úgy is, hogy a szlovák belpolitika folyton tartogat meglepetéseket.

Az utóbbi időben például, hiába mélyült a Robert Fico vezette kormánykoalíción belüli feszültség és sodródott a széthullás szélére a hárompárti kormányzó szövetség, a demokratikus ellenzék nemhogy nem tudott ebből profitálni, hanem maga is egyenesen mélyrepülésbe kezdett.

Fej fej mellett a két legnagyobb párt 

A csütörtökön kezdődött kampánycsend beállta előtt közzétett utolsó országos felmérés, az IPSOS közvélemény-kutatása szerint már fej-fej mellett áll a két legnagyobb párt, Fico Smerje és az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) támogatottsága, miközben folytatódik a koalíciós partner, az államfőt is adó szociáldemokrata Hlas mélyrepülése, erősödik viszont a szélsőjobb.

A Progresszív Szlovákia minden korábbi előnyét elveszítette, jelenleg 18,6, a Smer pedig 18,4 százalékon áll. Harmadik helyen a Szlovákiában „barnaingesként”, illetve „neonáciként” is emlegetett Republikát mérik 10,8 százalékon. Bejutna még a parlamentbe a volt populista miniszterelnök Igor Matovič vezette Szlovákia mozgalom (10 százalék), a liberális SaS (8,1), a konzervatív kereszténydemokrata KDH (7,3). Peter Pellegrini államfő szociáldemokrata pártja, a Hlas történelmi mélypontra, 6,6 százalékra süllyedt, a 2023-as választások óta szavazóinak több mint felét elveszítette. Az Eduard Heger volt miniszterelnök által létrehozott, jelenleg Jaroslav Naď korábbi védelmi miniszter által vezetett Demokrati párt a bejutási küszöb körül mozog, 5,3 százalékkal. A Magyar Szövetség viszont ezúttal sem jutna be a törvényhozásba, ha most épp parlamenti választásokat rendeznének. Kiesne a parlamentből a jelenlegi kormánykoalíció legkisebb tagja, a nacionalista szélsőjobboldali, de a Republikához mérve mégiscsak mérsékeltebb Szlovák Nemzeti Párt, az SNS is.

Egy színpadra állt a szlovák ellenzék Robert Fico ellen , de a közös jövő még bizonytalan

A politikai erőviszonyok országos patthelyzetet mutatnak: egyik oldal sem tudna kormányzáshoz szükséges többséget felmutatni. A 150 fős pozsonyi törvényhozásban minimum 176 mandátum szükséges a kormányalakításhoz, ez viszont egyik oldalon sem adott. Robert Fico a Hlas és a Republika segítségével is csak 63 mandátumhoz jutna, a populista Matovič nélkül csak 69 mandátumon áll a demokratikus ellenzék.

A múlt árnyai

A Magyar Szövetség, amennyiben bejutna, akár a mérleg nyelve is lehetne, ha sikerülne megszabadulnia az Orbán-kormányhoz való ideológiai-politikai kötődés bélyegétől. A szombaton sorra kerülő helyhatósági választások azonban nem ebbe az irányba mutatnak.

A Magyar Szövetség önállóan fut neki a megméretésnek azzal a céllal, hogy megőrizze vagy megerősítse a 2022-ben elért – akkor rekordnak nevezett – helyhatósági pozícióit. A magyar kisebbségi párt 22 járásban összesen 272 polgármesterjelöltet és több mint kétezer önkormányzati képviselőt indít, két kulcsfontosságú déli megyében indít saját megyeelnök-jelöltet is: Nagyszombat megyében a korábbi MKP-elnök Berényi Józsefet, Nyitra megyében pedig Csenger Tibort.

Az Orbán-kormány mindent felrúgott, soha nem látott bűnöket követett el 16 év alatt a határon túli magyarok ellen

A megyei képviselet tétje kiemelkedő, mivel a megyei önkormányzatok döntenek az úthálózatok, a középiskolák, a szociális intézmények fenntartásáról és a fejlesztési források igazságos regionális elosztásáról. De politikai tétje sem elhanyagolható, a Magyar Szövetség számára különösen nem. A párt vezetését két éve átvevő Gubík László megpróbál szakítani elődjei politikájával, felszámolni az MSZ Budapesttől és az Orbán-kormánytól való függőségét és alárendeltségét. Az Orbán-kormánynak való alárendeltség azt eredményezte, hogy a szlovákiai magyar politikai képviselet – előbb az MKP, majd a jelenlegi MSZ – teljesen eltávolodott a szlovák demokratikus ellenzéktől és a szlovákiai magyarok körében korábban általánosan elutasított Robert Fico és pártja vonzáskörébe került. Az új pártelnök minden igyekezete ellenére, a Magyar Szövetség nem szívesen látott partner a szlovák demokratikus oldalon. A  büntetőtörvény tavaly decemberi módosítása, amely többek között a Beneš -dekrétumok megkérdőjelezését is büntethetővé teszi, utcára vitte a szlovák ellenzéket, a Progresszív Szlovákia a magyar érdek-képviseleti új vezetőt, Gubíkot is meghívta a pozsonyi demonstrációra és lehetőséget adott számára, hogy szóljon a tüntetőkhöz. A liberális SaS tiltakozásképpen nem küldött szónokot, a liberálisok azóta is elutasítanak bármiféle együttműködést a magyar párttal, mert változatlanul Orbán szövetségesének, az orbáni ideológia szlovákiai képviselőjének tartják.

Berényi József – Fotó: Berényi József / Facebook

Gubík minden igyekezete ellenére a most szombati választásokon igen vegyes képet mutatnak a Magyar Szövetség helyi választási együttműködési szövetségei, igen sok esetben Fico pártjával és/vagy a Hlassal működnek együtt, míg a remélt közeledés és együttműködés a PS-el elmaradt.

Berényi indítása sem tesz különösebben jót a Magyar Szövetség imázsának. Az ő elnöksége idején a szlovákiai magyar párt Orbán-kormány „stratégiai partnere” lett, teljesen kiszorítva a magyar-magyar együttműködésből az akkor még létező belső riválist, Bugár Béla Híd-Most pártját. Az, hogy Berényi nekivág, az együttműködéstől vonakodó liberális ellenzék fenntartásait igazolja, azt, hogy a vezetőváltás nem tudta megtörni a másfél évtizeden át rögzült párton belüli erőviszonyokat és nézeteket sem.

Sok kérdésre választ adhatnak az új erőviszonyok és szövetségek

Bármilyen eredményt ér is el a Magyar Szövetség a szombati voksoláson, az nem fog képet adni arról, hogy képes lesz-e jövő ősszel átlépni a parlamenti küszöböt, hiszen a 2022-es kiugróan jó szereplés után 2023-ban továbbra is parlamenten kívül maradt. De a mostani eredmények és az ezek mentén kialakuló helyi szövetségek sok mindenre így is választ adnak majd. Például arra, hogy Fico névlegesen szociáldemokrata pártja, a Smer képes lesz-e valóban együttműködni majd a neonáci Republikával is a majdani kormánytöbbség megszerzése érdekében? Vagy, hogy mi felé tart az ellenzéki együttműködés a sok tekintetben különböző demokratikus pártok között: túl tudnak-e lépni ellentéteiken és stabil Fico-ellenes szövetséget alkotni a parlamenti választásokra? Az új helyhatósági erőviszonyok, a kialakuló helyhatósági testületeken belüli majdani együttműködések arra is választ fognak adni, milyen irányba mozdul el a jelenleg még az új helyét kereső szlovákiai magyar képviselet – a demokratikus ellenzék vagy a szuverenista, EU-szkeptikus Smer irányába.