Megtartotta első közös nukleáris hadgyakorlatát a brit és a francia légierő

Közös nukleáris csapásmérési hadgyakorlatot tartott a héten a brit és a francia légierő. A londoni védelmi minisztérium péntek éjjeli tájékoztatása szerint a két ország most első ízben hajtott végre ilyen jellegű gyakorlatot. A tárca ismertetése szerint a Rummy néven kedden és szerdán megtartott légi hadgyakorlat során a brit királyi légierő (RAF) Typhoon típusú harci repülőgépei kísérő feladatot láttak el a francia légierő Rafale katonai gépei mellett, amelyek a nukleáris csapásmérés szimulációs gyakorlatát végezték a Földközi-tenger légterében. A gépek a franciaországi Saint-Dizier támaszpontról szálltak fel.

A brit védelmi minisztérium péntek esti beszámolójában hangsúlyozza, hogy a hadgyakorlatban részes harci repülőgépek nem szállítottak nukleáris fegyvereket, és a csapásmérési szimulációs manővert robusztus biztonsági intézkedések mellett hajtották végre. A hadgyakorlat központi célja a két légierő együttműködésének javítása volt, annak biztosítása végett, hogy ha az Egyesült Királyságot súlyos fenyegetés érné, a brit fegyveres erők gyors és hatékony válaszlépéseket tudjanak tenni legközelebbi európai szövetségesükkel vállvetve – írja a brit védelmi minisztérium.

A tárca felidézi, hogy a nyáron előterjesztett új brit védelmi beruházási terv legnagyobb egyedi tétele az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitás korszerűsítésére szolgáló 63 milliárd fontos (27 560 milliárd forintos) előirányzat, amelyből egyebek mellett az új, Dreadnought osztályú tengeralattjárók gyártását is finanszírozzák. A majdani Dreadnought-flotta a brit nukleáris ütőerőt jelenleg hordozó, Trident rakétákkal felszerelt négy Vanguard osztályú tengeralattjáró helyébe lép. Ugyanebből a keretből vásárolhat a brit királyi légierő tizenkét új, nukleáris fegyverzet hordozására alkalmas F-35A harci repülőgépet. Nagy-Britannia ezeknek a repülőgépeknek a hadrendbe állításával csatlakozik a NATO légi nukleáris csapásmérő kapacitásához.

A brit és a francia kormány már tavaly nyáron, Emmanuel Macron francia elnök állami – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként tett – londoni látogatásán új nukleáris együttműködési deklarációt fogadott el, amely kimondja, hogy jóllehet az Egyesült Királyság és Franciaország nukleáris elrettentő ereje továbbra is egymástól független, de alkalmazását London és Párizs ezentúl összehangolhatja. A deklaráció szerint ez azt jelenti, hogy mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely az Egyesült Királyság vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti.