A fokozatos béremelés sem tette vonzóvá a pályát, még mindig kevesen végzik el az ötéves tanárképzést

Tavaly mindössze 1214-en szereztek oklevelet az ötéves, osztatlan tanárképzésben, több mint 100-zal kevesebben, mint 2024-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk megkeresésére küldött adataiból. Az ötéves képzést (ahol elsősorban az általános és középiskolai tanárokat képzik) elvégzők száma korábban sem volt kifejezetten magas: 2024-ben 1325-en, 2023-ban 1657 fő, 2022-ben 1110, 2021-ben 1423, 2020-ban (a nyelvvizsga-mentesítéssel oklevelet szerzők számával együtt) 1245 fő szerzett tanári diplomát az osztatlan képzés keretein belül. 

A felvi.hu adatai szerint 2020-ban az általános és a pótfelvételi eljárásban összesen 1724 főt vettek fel az osztatlan tanárképzésbe, öt évvel később pedig 1214-en szereztek diplomát, ami a 2020-as kezdőlétszámnál 30 százalékkal kevesebb. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a tavaly diplomát szerzők közül nem biztos, hogy mindenki 2020-ban kezdte a képzést, lehetnek köztük olyanok is, akik korábban kezdték, de félévet halasztottak.

Vannak elkeserítő számok

Bár az Orbán-kormány az elmúlt években folyamatosan azt kommunikálta, hogy a fiatalok számára egyre vonzóbb a pedagógusképzés és lesz utánpótlás, a felvételi adatok ezt nem igazán támasztják alá. A pedagógusképzésbe idén felvettek több mint a fele (a 16,2 ezer főből 8,3 ezren) nem az érettségiző korosztályból, de még csak nem is a 20-26 éves, hanem a 27 évesnél idősebb korosztályból érkezett, nagy részük kétéves mesterképzésekre jelentkezett. 

A pedagógusképzés területére felvett 16,2 ezer főből összesen 2759 hallgatót vettek fel az ötéves, osztatlan tanárképzésbe az idei általános és pótfelvételi eljárást követően, ami a tavalyinál ugyan 352 fővel több, de még így sem lehet azt mondani, hogy az ötéves tanárszakok különösen népszerűek volnának a pedagógiai képzések körében. A 2-4 féléves tanári mesterképzésekre például több mint 4500 hallgatót vettek fel, óvodapedagógus és a gyógypedagógia alapképzésekre pedig egyaránt több mint 3-3 ezret. 

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, elkeserítőnek tartja, hogy az ötéves tanárképzésben diplomát szerzők száma tavaly épphogy csak meghaladta az 1200 főt, miközben több mint 6 ezer pedagógus érte el a nyugdíjkorhatárt 2025-ben. Továbbra is jelentősnek tartja a lemorzsolódás mértékét a tanárképzésen belül, amin szerinte nem segített, hogy az utóbbi években egyre alacsonyabb pontszámokkal –  akár hármas vagy kettes érettségivel –  is be lehet kerülni pedagógiai képzésekre. 

A béremelés sem tette annyival vonzóbbnak a pályát

–  Biztos, hogy volt hatása az elmúlt években történt fokozatos béremelésnek, ám nem tette annyival vonzóbbá a tanári pályát, mint amire számítottam. Több jelentkezőt és pályakezdő diplomást vártam –  fogalmazott a PSZ elnöke. Úgy véli, az előző kormány jelentősen megtépázta a tanári pálya vonzerejét és társadalmi megbecsülését azzal, hogy sokszor egyértelműen lenézte vagy gúny tárgyává tette a kritikákat megfogalmazó tanárokat, pedagóguscsoportokat. De Totyik Tamás szerint már generációs kihívásról is lehet beszélni: úgy látja, a Z-generáció számára egyébként sem jelent „álomhivatást” a tanári pálya, amely számos kötöttséggel is jár, a fiatalok körében egyre népszerűbb home office-ra nem nagyon van lehetőség, vagy csak akkor, ha az iskolai munkaidőn túl még szükség van otthoni felkészülésre, dolgozatok javítására.

Oktatási béremelés: nem akkor, nem annyi, a tanárokkal pedig nem is egyeztettek

A pedagógusok korfájának lombkoronája is egyre csak szélesedik: a KSH adatai szerint az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozó pedagógusok aránya az előző évi 51 százalékról 52 százalékra emelkedett a 2025/26-os tanévben, míg a pedagógusok mindössze 7,1 százaléka volt 30 év alatti.