Belföld

Ma, holnap és holnapután is Sztálin-szobrot lehet ledönteni a Városháza Parkban Karácsony Gergellyel

A főpolgármester felidézte, hogy a rendszerváltáskor ő is részt vett ilyesmiben, a diktatúra szimbólumainak a ledöntése maradandó élményt nyújtott számára.

Ma, holnap és holnapután is Sztálin-szobrot lehet ledönteni a Városháza Parkban Karácsony Gergellyel
Fotó: Ilyés Zalán / Népszava archív

Különleges módját választotta az 1956-os forradalom és szabadságharcra való ünnepi megemlékezésnek a főváros: Karácsony Gergely főpolgármester Facebookon közzétett bejelentése szerint 19:30-ra várnak mindenkit a budapesti Városháza Parkba, amelynek tetőpontja az lesz, hogy 21:37 perckor ünnepélyesen le lehet dönteni közösen Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor és tömeggyilkos szobrát.

A budapesti Sztálin-szobrot 1951-ben, a Rákosi-diktatúra idején állították fel a mai Ötvenhatosok terén, a Városligeti fasorral szemben, majd 1956. október 23-án, a forradalom első napján ledöntötték és darabokra vágták, ezzel végrehajtva a felkelés egy nagy, szimbolikus tettét. A szobor talapzatán csak a diktátor csizmája maradt meg, a teret így a népnyelv Csizma térnek nevezte el.

 

Budapesten már ma elkezdődnek az ünnepi programok az 1956-os forradalom 70. évfordulóján

 

Karácsony Gergely ezt is felidézve elmondta, ő 1989-ben Debrecenben döntögetett le kommunista szobrokat és ezt, valamint a vele járó felszabadulás-érzést nagyon menő dolognak élte meg. Mint mondta, azóta az az érzése, hogy ezt újra és újra át akarja élni, ezt adta az ihletet a mára tervezett, rendhagyó akcióhoz. A fényfestés 19:56 perckor kezdődik a Városháza Parkban, a szobordöntés pedig 21:37 perckor lesz, tisztelegve a forradalmárok előtt, akik pontosan 70 éve 21:37-kor döntötték le a szovjet diktátor szobrát. Aki lemaradna az akcióról, annak se kell búslakodnia, ugyanis a szobordöntést megismétlik 24-én és 25-én, tehát szombaton és vasárnap is.

Egy másik videóbejegyzésben Karácsony Gergely hagyományos megemlékező beszédet is mondott. Ebben úgy fogalmazott, 1956 erkölcsi mérce, és most, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján lehetőség van arra, hogy a nemzet végre megbékéljen önmagával.

A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a forradalom legutóbbi kerek évfordulói ennek az erkölcsi mércének nem tudtak megfelelni. Az 50. évforduló 2006-ban a hazugság beismerésének és az utcai erőszaknak esett áldozatul – utalt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszédére és az azt követő, október 23-ai zavargásokra, valamint a rendőrattakra. Karácsony Gergely szerint a 60. évfordulóra „szintén rátelepedett a hazugság köde, hiszen az előző kormány azt az ünnepet is az Európa-ellenes uszításra használta, megcsúfolva ’56 örökségét” – fogalmazott.

 

Magyar Péter: Velünk ünnepel az egész világ

 

Karácsony Gergely kiemelte, a 70. évfordulón szükség is és lehetőség is van arra, hogy másképp ünnepeljünk és másképpen emlékezzünk, valahogy úgy, ahogy sok évvel ezelőtt Sólyom László néhai államfő igényelte; ’56 megünneplésének az akkori felszabadulást, annak elemi és tiszta örömét kell megörökítenie. „Felszabadulás és öröm, miért ne próbálhatnánk ezt meg a 70. évfordulón, idén október 23-án?” – vetette fel a főpolgármester.

Karácsony Gergely felidézve a Sztálin-szobor ledöntésének eseményeit, azt mondta, ez volt a forradalom első tényleges cselekedete, „olyan katartikus pillanat, ami a zsarnokság feletti szimbolikus győzelmet jelentette”. A főpolgármester azt mondta, hogy a szobor szétverésével „a közös győzelem kézzel foghatóvá vált, és hamar nevetségessé lett az egykor félelmetes rendszer”. Szavai szerint ismerős lehet ez az érzés pár hónappal ezelőttről: a budapesti utcákat elárasztó boldog arcok emléke, amikor láthatóvá válik, hogy az emberek képesek visszavenni a nyilvános tereket, megkérdőjelezni a hatalom sérthetetlenségét, és ami oly sokáig legyőzhetetlennek tűnt, azt képes legyőzni a közös akarat.

Karácsony Gergely azt mondta, idén október 23-tól minden budapesti hídon a lyukas zászló lobog majd azért, hogy „egyszer végre beteljesüljön a Göncz Árpád által megfogalmazott óhaj, hogy a magyar társadalom a nemzeti függetlenség és a polgári szabadság ’56-os lobogója alatt megbékél önmagával. (…) Nagyon szeretném hinni, hogy 70 évvel 1956, az emberi méltóság forradalma után nemcsak ideje van, de lehetősége is annak, hogy ez a nemzet végre tényleg megbékéljen önmagával” – zárta videóját a főpolgármester.

 

Karácsony Gergely: Nem tehetünk úgy, mintha egy szigeten élnénk

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás