Baka András: A nemzeti összetartozás helyreállításához tettekre, kölcsönös tiszteletre és jóhiszeműségre van szükség
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen. Az államfő hangsúlyozta: 1956. október 23-án a magyarok nem egyszerűen változást követeltek, hanem visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat. Az egyes emberek követeléseiből egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta – fogalmazott. Felidézte: 70 évvel ezelőtt ezen a napon a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett. Emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy visszaköveteljék a szabadságot, az igazságot és az emberi méltóságot, és a Parlament előtt összegyűlt tömeg még nem tudhatta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának a részese.
A tömeg nem sejtette, hogy alig másfél hét múlva szovjet tankok indulnak meg a forradalom leverésére, és a remény napjait a megtorlás hosszú évei követik. A magyarok azonban azt tudták, hogy nem akarnak többé félelemben, lehajtott fejjel élni. Az emberi méltóság minden hatalomnál előbbre való, és vannak jogok, amelyeket semmilyen önkény nem vehet el – mutatott rá a köztársasági elnök. Szerinte a fennmaradt fényképeken az látható, hogy az emberek arcán a feszültség és az elszántság mellett ott van a felszabadultság öröme, annak az embernek az öröme, aki hosszú idő után először érzi, hogy szabadon kimondhatja, amit gondol és maga dönthet a sorsáról.
Azokban a napokban a személyes remények és a közös célok egymásra találtak, a szabadság egyszerre kézzelfogható valósággá vált. A forradalom nagyságát pedig az is mutatta, ahogyan az emberek egymás felé fordultak: egy nemzet, amelyet hosszú éveken át félelemmel és bizalmatlansággal próbáltak megosztani, néhány napra újra megtapasztalta az összetartozás erejét – mondta Baka András. felidézve, november 4-én elindult a szovjet támadás, a szabadságharcot katonai erővel leverték, és kezdetét vette a megtorlás. Kivégzések, börtönbüntetések, szétszakított családok és a hazájuk elhagyására kényszerült magyarok százezrei jelezték a következő évek tragédiáját – fogalmazott.
Bár a szabadságharcot leverték, annak igazságát nem tudták megsemmisíteni, tovább élt abban a meggyőződésben, hogy Magyarországnak egyszer ismét szabadnak kell lennie – hangsúlyozta az államfő.

Fotó: Purger Tamás / MTI
Baka András köszönetet mondott, hogy a hetvenedik évfordulón Európa több országának vezetői is Magyarországon tisztelegnek a forradalom hősei előtt. Jelenlétük arra is emlékeztet, hogy 1956 jelentősége messze túlmutatott Magyarország határain: egy kis nemzet állt szemben egy világhatalommal, és olyan értékek mellett tett tanúbizonyságot, amelyek minden embert megilletnek függetlenül attól, hogy hol él, milyen nyelvet beszél, vagy milyen meggyőződést vall. A magyar forradalom a szabadság egyetemes jelképévé vált – jelentette ki a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy Helmut Kohl egykori német szövetségi kancellár a magyar forradalmat az európai egység megteremtésére is ösztönzőleg hatónak nevezte.
A magyarok küzdelme a világ számos országában együttérzést és segítőkészséget ébresztett – idézte fel Baka András, köszönetet mondva azoknak, akik tüntettek a magyarokért, adományokat gyűjtöttek a forradalmároknak és segítséget nyújtottak a menekülteknek.
Hetven évvel később Európa ismét olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek próbára teszik a nemzetek közötti szolidaritást. A múlt arra figyelmeztet, hogy a béke, a szabadság és az emberi méltóság tisztelete nem tekinthető biztosítottnak, megőrzésük Európa nemzeteinek közös felelőssége – jelentette ki Baka András. Beszélt arról is, hogy az elmúlt években a magyar közéletet egyre mélyebb ellentétek jellemezték. A demokrácia nem kívánja meg, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk, nem fogadhatjuk el ugyanakkor, hogy a politikai hovatartozás határozza meg, kit tekintünk honfitársunknak, és hogy közös történelmünk, nemzeti ünnepeink, legfontosabb értékeink is az egymással szembeni küzdelmek eszközévé váljanak.
Ursula von der Leyen az Országgyűlés előtt: 1956 mártírjai reményt hoztak Európának
A haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona – hangsúlyozta Baka András, arra kérve mindazokat, akiknek a szava és döntése hatással van országunk életére, hogy saját felelősségüket is ennek tudatában viseljék. A nemzeti összetartozás helyreállításához tettekre, következetességre, kölcsönös tiszteletre és jóhiszeműségre van szükség. Valahol el kell kezdeni, és kevés alkalom méltóbb erre, mint 1956 hetvenedik évfordulója – fogalmazott.
Baka András 1956-ot kegyelmi pillanatnak nevezte a nemzet életében: a tömegből nem taszítottak ki senkit, pedig az korántsem volt egységes, tarka és színes volt. Ahol nincs megbélyegzés, nincs megalázás, nincs jogtalanság, nincs önkény, ott igazi hazára találunk – mutatott rá az államfő.
Ezt is ajánljuk
Kiengedik Bús Balázst a börtönből
Orbán Viktor indította el a kiadatási egyezményt az Emírségekkel, de aligha Matolcsy Ádám „diszkrét dubaji sofőrje” miatt
Schmidt Máriával, Bayer Zsolttal, Pócs Jánossal és Takács Péterrel érkezik a DPK téli tábora
Szabó Stein Imre vagy Kert Attila lesz a közmédia új vezérigazgatója
Vitézy Dávid: Véget vetünk a Balaton-part további beépítésének









