Tárgyal a Magyar-kormány a CEU-val, van esély a peren kívüli megegyezésre

Tárgyal a Magyar-kormány a Fidesz által ellenségnek kikiáltott és Magyarországról száműzött, Soros György amerikai magyar milliárdos által alapított felsőoktatási intézménnyel, a CEU-val – a HVG úgy értesült, hogy a megbeszélések részben arról a perről zajlanak, amelyet a CEU még 2023-ban indított az ellehetetlenítése miatt a magyar állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), és amely jelenleg is zajlik Strasbourgban.

Korábban csak a tárgyalás tényét erősítette meg a kabinet, jóllehet Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára néhány héttel ezelőtt azt is mondta: „a kormány nyitott arra, hogy a CEU újra teljes diplomát és képzést nyújtó egyetem legyen Budapesten, a többi az intézményen múlik.”

Az Orbán-kormány a 2017-es „Lex CEU” néven elhíresült törvénymódosítással üldözte el Magyarországról az egyetemet, amely módosítás értelmében csak olyan intézmény működhet itthon és adhat külföldi oklevelet, amely a saját hazájában is oktat. A CEU megpróbált megfelelni a kifejezetten ellene kitalált feltételnek, ám miután jutott is valamire, az Orbán-kormány azt szimplán nem ismerte el és nem volt hajlandó aláírni a megállapodást New York állammal. Az eredmény az lett, hogy a CEU a budapesti épületét megtartva 2019-ben Bécsbe költözött, ahonnan azonban már azt követően sem tért vissza, hogy az Európai Unió bírósága 2020-ban elkaszálta a nyilvánvalóan az egyetem ellen meghozott jogszabályt, így az Orbán-kormány 2021-ben kénytelen volt a felsőoktatási törvényt is módosítani.

Az intézmény ennek ellenére 2023-ban is panaszt nyújtott be Strasbourghoz, miután az Alkotmánybíróság elutasította korábbi kereseteit. A CEU szerint ugyanis az Orbán-kormány ténykedése sértette az akadémiai szabadságát, a működéshez való jogát, kiüresítette a működési engedélyét, megsértette az egyesülési szabadsághoz való jogát, sőt, úgy látják, a 2021-es törvénymódosítás rendelkezései diszkriminatívak voltak.

Miután az Orbán-kormány nem sokkal az idei országgyűlési választások előtt természetesen elutasította, hogy a perben megpróbáljon megegyezni a CEU-val, a bukása után a Magyar-kormányra hárult a feladat, hogy kezdjen valamit az egész üggyel. Az EJEB a kormányváltásra tekintettel meghosszabbította a válaszadási határidőt, s most úgy tűnik, az új kormány elődjével ellentétben megpróbál peren kívül megegyezni. Hogy a CEU erre mit fog lépni, azt egyelőre nem tudni, de Carsten Q. Schneider, a CEU ideiglenes elnök-rektora a HVG-nek arról beszélt, hogy az egyetem nyitott a tárgyalásokra és előnyben részesíti a megegyezést. Hangsúlyozta azt is, hogy az ügyet elvi okokból vitték Strasbourg elé és nem a pénzről szól, így kártérítést sem kérnek. „A pert akkor indítottuk, amikor még úgy tűnt, az Orbán-kormány örökké hatalmon marad Magyarországon. Sajnálatos egybeesés, hogy az ügy a kormányváltást követően került a nyilvánosság figyelmének középpontjába, ami az eljárás elhúzódását is megmagyarázza” – fogalmazott Schneider, aki szerint ugyanakkor az ügy bírósági eljárás nélkül is rendezhető lehet, csupán meg kéne vitatni néhány, még tisztázatlan jogi kérdést.

Carsten Q. Schneider elismerte, az áprilisi választásokat követően számos magyar kolléga és barát jelezte a CEU-nak, hogy vissza kellene térni Budapestre, hangsúlyozta viszont, hogy egy ilyen döntést nem lehet egyik napról a másikra meghozni, bonyolult folyamatról van szó. Mint mondta, olyan megoldást kellene találni a budapesti és a bécsi helyszín működésének kombinálásra, hogy a hallgatók is profitáljanak abból, hogy a CEU egyazon egyetemként két városban van jelen. Azt viszont leszögezte, hogy az egyetem Nádor utcai épülete megmarad, hiszen a CEU budapesti jelenléte az egyetem számára hatalmas értéket jelent. „A gyökereink Budapesten vannak. Itt váltunk sikeressé, ebben a városban hallgatók ezrei végeztek, akik joggal mondhatják, hogy ez az ő egyetemük. A Bécsben működő egyetem pontosan ugyanaz az intézmény, csak más helyszínen. A jövőben meg kell találnunk annak a módját, hogy a két helyszín stratégiai és logisztikai szempontból is együtt tudjon működni” – fogalmazott.