Karácsony Gergely: Ismét előkerült az Orbán-kormány egy bűne, amit az új kormánynak kell rendbe tennie

Ismét felfeslett egy bűn, amit az Orbán-kormány követett el, és amit a mostani kormánynak kell rendbe tennie: az állam alaptörvény-ellenesen halogatta éveken át az Óbudai Gázgyár területének kármentesítését – közölte Karácsony Gergely a Facebookon.

A főpolgármester szerint több mint egy évtized óta nyilvánvaló, hogy az állami MVM Next Zrt.-nek fel kell számolnia az Óbudai Gázgyár területén, a föld alatt található mintegy 200 ezer tonna mérgező anyagot. Tavaly Budapest csatlakozott ahhoz a perhez, amelyet a Graphisoft Park indított annak érdekében, hogy cselekvésre bírja az államot a kármentesítés ügyében, a pert pedig meg is nyerték – írta Karácsony. Felidézte, a Fővárosi Törvényszék fordult az Alkotmánybírósághoz azzal, hogy összeegyeztethető-e az egészséges környezethez való joggal egy olyan állami szabályozás, amely szerint a kötelezett akkor is mentesül a jogkövetkezmények alól, ha nem végzi el a környezeti károk felszámolását. Mint írta, az Orbán-kormány erre a szabályozásra hivatkozva tologatta a kármentesítés határidejét, és emiatt bújt ki hosszú éveken át a felelősség alól, s ezt a szabályt semmisítette most meg az Alkotmánybíróság.

Döntött az Alkotmánybíróság, nem lehet tovább halogatni az Óbudai Gázgyár kármentesítését

„Az Óbudai Gázgyár területe nemcsak a város egyik legszennyezettebb, hanem az egyik legértékesebb fejlesztési területe is. Az, hogy az államnak sürgető dolga van az Orbán-kormány eme pusztító örökségének felszámolásával, nemcsak a bírósági ítéletekből következik, hanem abból is, hogy nyáron, a Duna alacsony vízállásakor a szennyezés okozta kár már szabad szemmel is jól látható volt” – fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve, innentől a kármentesítési folyamat elindításának kell következnie és Budapest ebben is partnerségre törekszik a kormánnyal.

Mint előzőleg megírtuk, az Alkotmánybíróság nyilvános ülésen kihirdetett határozatában megállapította, hogy Alaptörvény-ellenes a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben szereplő beavatkozási terv felülvizsgálatát szabályozó eljárás, ezért megsemmisítette azt. Az eljárás ugyanis gyakorlatilag jogi értelemben kedvezőbb helyzetbe hozta a kármentesítésre kötelezettet akkor, ha hozzá sem látott a feladat elvégzéséhez.

Az indoklásban a testület hangsúlyozta, hogy a megsemmisített szabály nem érvényesítette a magyar és az uniós jogban egyaránt hangsúlyos „szennyező fizet” elvet. A kormányrendeletben rögzített eljárási mechanizmus teljes egészében kivonta a kármentesítés alól a szennyezések által legsúlyosabban érintett területeket. A testület kimondta, hogy a megsemmisített szabály nem egyszerűen csak veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését, hanem nyilvánvalóan hozzájárul a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához, ráadásul lényegében automatikusan biztosítja a kötelezett számára a kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a határidő meghosszabbítását is.