Összefésült vádalku választás után: mi köze Fürcht Pálnak a parkfenntartási botrányhoz?

„Kérlek, válaszolj a következő kérdésekre: 1. Pontosan hogyan hamisítottátok meg az úgynevezett „óbudai ügyben” a bizonyítékokat? Kinek az ötlete volt, hogy a 2022-óta nálatok lévő pendrive kapcsán kitaláljátok az autómosós történetet? 2. Kitől kaptál utasítást a letartóztatásomra? 3. Ebben is Budai Gyula tartotta veled a kapcsolatot? 4. Ki írta alá a hamis vádalkukat? Igaz, hogy Te is beugrottál néhány percre, csak, hogy lásd, minden rendben van? 5. Ki döntött arról, hogy az úgynevezett „Park-ügyben” és az úgynevezett „óbudai ügyben egyeztetitek a ’vádalkukat’? 6. Igaz-e, hogy mindkét ügyben már a Völner-ügyben kipróbált emberek nyomoznak?”

Ezt a sok szempontból igencsak rejtélyesnek tűnő bejegyzést tette közzé Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, aki a kérdéseivel valójában a Központi Nyomozó Főügyészség korábban lemondott vezetőjéhez, majd a napokban ügyészi állásából felfüggesztett Fürcht Pálhoz fordult. A felfüggesztéséhez vezető útról annyit érdemes tudni, hogy az ezt elrendelő legfőbb ügyész közleménye szerint Fürcht Pál  „félreérthető állítást tett annak kapcsán, hogy az ügyészség politikai elvárások szerint járt-e el. Az etikai normák alapján a félreérthető információk nyilvánosságra hozatala is kerülendő”. Fürcht Pál egy nyílt levelében ugyanis az ügyészség szerint az úgynevezett aranykonvojügyben olyan nyomozati anyagokat hozott nyilvánosságra, amelyek korábban főügyészként a tudomására jutottak, s ez sérti a nyomozás bizalmas jellegét és az ügyész titoktartási kötelezettségét. Ezen kívül súlyosan sérti az ügyészség szervezeti érdekeit és jó hírnevét, hogy Fürcht Pál a nyilatkozataiban ennek kapcsán egyértelműen arra utalt, hogy a Legfőbb Ügyészség akadályozta egy büntetőügyben a teljes körű felderítést.

Nos, Fürcht Pál valószínűleg nem a levegőbe beszél, meglehetősen jól ismeri a Polt Péter-féle ügyészség belső rendszerét és működési szabályait, amelynek következménye botrányos eljárások egész sora volt, gondoljunk csak az Elios-ügyre, de megemlíthetnénk a Schadl–Völner-ügyet vagy a Fuzik-eljárást, amelyből a Fürcht Pál vezette nyomozó ügyészség nemes egyszerűséggel kiemelte Jászai Gellértet, a 4iG vezetőjét, de bízvást e körbe sorolhatjuk az úgynevezett óbudai és a parkfenntartási botrányt is, vagyis azt az ügyet, amelyben bal- és jobboldali önkormányzati vezetőket vádolnak egy korrupciós hálózat állítólagos fenntartása miatt, szinte csak úgy szemezgetve a szóba jöhető személyek közt.

Tény, hogy például – és ebből érthető Kiss László indulata – kifejezetten zűrös előéletű figurák vallomásain alapszik az az eljárás, amelynek során letartóztatták őt pár hónappal 2024-es újraválasztása után.

Gyanúsítás meglehetősen ellentmondásos vádalkuk alapján

Nézzük: 2021 decemberében egy titokzatos férfi jelentkezett a nyomozó hatóságnál, aki úgy érezte, itt az ideje, hogy föltárja a III. kerületi korrupciós hálózatot és annak szereplőit. Ez a férfi azt állította, hogy különféle személyeken keresztül túlárazott vagy fiktív szerződéseket köt az önkormányzat, s az azokért fölvett pénzt visszacsorgatják saját zsebükbe. A férfi azt vallotta mások elmondása alapján, hogy tudomása szerint Kiss László polgármesternek is visszaosztanak a fiktív és túlárazott megrendelések után. Igaz, őt a vallomásában nem nevesítette, hanem nemes egyszerűséggel „főnöknek” nevezte, és azt mondta, ő úgy hallotta másoktól, hogy a főnök a polgármester. Az ügyészség végül az összevont önkormányzati és EP-választás előtt megszállta a polgármesteri hivatal épületét, ahonnan számos szerződést vitt el – csakhogy pont olyanokat, amelyek eleve nyilvánosak, tehát bárki számára elérhetők voltak, ahogy a teljesítés-igazolásuk, s a teljesítésükről szóló dokumentumok is. Nem csak Kiss Lászlót vitték el, már korábban erre a sorsra jutott Czeglédy Gergő alpolgármester is. Őt 100 millió forintos vesztegetéssel vádolták, amit akkor határozottan tagadott.

Visszatérve a polgármesterre: letartóztatásához az vezetett, hogy egy korábbi munkatársa a várható 14-15 év fegyházbüntetését 14 hónapra csökkentette azzal, hogy Kiss Lászlóra vallott. Vagyis a polgármester ellen látszólag két vallomás szólt: az egyik egy hallomásra épül, amely szerint úgymond a „főnöknek” visszaosztanak pénzt, a másik már közvetlenül rá utal, 18 millió forint értékben, egy olyan vádalku keretében, amelynek során a nagyjából 180 havi fogházbüntetést tudta valaki 14 havival kiváltani. Más bizonyíték nem volt ellene, sőt, az ügy egyik gyanúsítottja éppen azt vallotta az ügyészségen, hogy a „főnök” nem is Kiss László volt.

Kiss László: Ki adott parancsot Fürcht Pálnak?

Ennek ellenére Kiss Lászlót kilenc hónapig tartották fogságban, 18 millió forint kenőpénz elfogadásával gyanúsították meg két, meglehetősen ellentmondásos vádalku alapján. Az első vádalku egyébként annak nyomán született, hogy az önmagát feladó, meglehetősen kétes hírű, sokak szerint  valójában fedett ügynökként dolgozó személy állítólag már hosszú ideje gyűjtött anyagot a kerület viselt dolgairól, de a munkájának  gyümölcsét, vagyis a leleplező képeket és anyagokat  tartalmazó pendrive-ot állítólag egy autómosóban ellopták tőle, s rejtélyes módon  épp annál az Anonymusnál landolt, aki akkoriban a nyilvánosságot bombázta különféle konstruált, az akkori ellenzéket lejáratni hivatott történetekkel. Így például az úgynevezett Városháza-üggyel, amelynek során még a volt kormányfőt, Bajnai Gordont is lehallgatták, szavait és mondandóját a nyilvánosságban eltorzították. Kiss László feltételezése szerint az ő letartóztatása ennek a Városháza-ügynek a része lett volna, s a kilenc hónapos fogsága alatt többször érezte úgy, hogy valójában Karácsony Gergelyre és más polgármester társaira próbálnak tőle – persze, vádalku reményében – vallomást kicsikarni. Más nyilatkozataiból pedig egyértelműen az tükröződik, hogy a rejtélyes Anonymus mögött a közvetlen kormányirányítás alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal állhatott, vagyis szerinte politikai megrendelés áll a letartóztatása hátterében.

Enyhébb az elbírálás, ha nem beszélsz a fideszes kapcsolatról

Mindeközben az ügy átitatódott az úgynevezett parkfenntartási botrány részleteivel. Ennek koronatanúja Zámbó Zsolt, aki eredetileg más ügyben került a nyomozók látókörébe: néhány éve a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága lekapcsolt egy Kecskemét környékén működő számlagyárat, s a szálak hozzá vezettek, ám ekkor beütött a ménkű: Z. Zsolt elkezdett beszélni a politikai kapcsolatairól. Így került az ügy a Központi Nyomozó Főügyészséghez, s egyes vélemények szerint itt azt ajánlották neki: jobban jár, ha nem beszél a jobboldali kapcsolatairól, cserébe enyhébb elbírálásban részesül. De nem kapta meg, amit kért, s ezek után nyilatkozott így: „A Központi Nyomozó Főügyészségen előzőleg történt meghallgatásaim során elmondottakat szeretném némileg kiegészíteni, illetve kissé módosítani, illetve elmondanám, hogy ennek mi az indoka. Amikor felmerült, hogy hogyan lehetne az én ügyemben számomra valamilyen kedvezőbb fejleményt kieszközölni, akkor olyan tanácsot kaptam, hogy hatalmazzam meg az engem az előző meghallgatásaimon képviselő ügyvédet, aki majd össze fogja tudni hozni az egyezséget az ügyészséggel, és konkrétan megkaptam, hogy ha a baloldali politikusokkal kapcsolatos korrupciós együttműködéseim részleteit feltárom, ugyanakkor a jobboldali politikusokkal fennállt ugyanilyen jellegű kapcsolataimat teljes egészében rejtve hagyom, akkor konkrétan 3 év 2 hónap szabadságvesztést fogok kapni, nem lesz bűnszervezeti minősítés a költségvetési ügyemben, 2024 év pünkösdjére otthon leszek, és az egyezség el lesz intézve.”

Elképesztő a névsor, 32 embert hallgattak ki, ismert politikusok letartóztatását kezdeményezték a kétmilliárd forintos budapesti korrupciós ügyben

Nos, kétségtelen, hogy az addig eltelt fél év alatt Z. Zsolt valóban terítette a baloldali politikusokkal kapcsolatos állítólagos információit. Ennek nyomán egy korrupciós hálózat szálai kezdtek fölsejleni, kezdve az ügyben a már 2024-ben letartóztatott, majd 2025. márciusában házi őrizetbe helyezett Czeglédy Gergő MSZP-s óbudai alpolgármestertől Őrsi Gergely II. kerületi polgármesteren át Molnár Zsolt volt MSZP-pártigazgatóig és Puskás Péter egykori vezető óbudai fideszesig bezárólag: vallomásai szerint Z. Zsolt a legváltozatosabb módon fizette ki őket. Csak hogy ezek egyik kalandos momentumát felidézzük: „2022. nyarától kezdődően továbbra is a (…) hotel éttermében, de már nem az asztalnál adtam át a pénzt (…)-nek, hanem oly módon, hogy az étteremből a hotel bejárata felé indulva jobbra a folyosón volt egy férfi-női vécé, amibe belépve a jobboldali ajtó vezetett a férfi WC-be, majd oda belépve két egymás melletti ajtóval elzárható WC-helyiség volt, és mindig a jobboldali helyiségben, a vécé mögötti ablakpárkányra raktam az aktuális készpénz összeget (amit volt, hogy zacskóban, de volt, hogy csak magában helyeztem oda) és körberaktam WC-papírtekercsekkel, hogy ha véletlenül benyit oda a személyzet, akkor ne legyen egyből feltűnő. Azért csak a személyzetre kellett gondolni, mert miután elhelyeztem a WC-ben a pénzt, ennek a WC helyiségnek kulcsra bezártam az ajtaját, a kulcsot magamhoz vettem, majd amikor a megbeszélt időpont környékén (jellemzően mindig kicsit késve) megérkezett a hotelbe, illetve az étterembe (…), akkor az üdvözlő kézfogással már adtam is át neki a kulcsot, ő pedig magához vette a WC-ből a pénzt, a kulcsot pedig mindig benne hagyta az ajtajában. Ennek a metódusnak az általam történő bevezetése konspiratív megfontolások miatt történt.”

Zámbó Zsolt vallomásából az körvonalazódik, hogy Molnár Zsolt neki azt állította, hogy a Fővárosi Önkormányzat egyes vezetői is részesülnek az általa visszaosztott pénzből – e ponton ez a történet összeér a Városháza-üggyel és Kiss László álláspontjával.

Nem kapta meg, amit kért, beszélni kezdett

Visszatérve Z. Zsolt vallomására: 2024 októbere, vagyis a megvilágosodása előtt még arról beszélt például, hogy az egyik az ügyben érintett kerületben „szó sem volt, hogy korrupcióval próbálkoztam volna a szerződés fenntartása érdekében az akkori vezetésnél”. Az akkori vezetés persze fideszes volt. A történetnek e ponton van egy meglehetősen érdekes, és eddig a nyilvánosságban csak kevés helyen említett szála. Időközben ugyanis egy volt karrierdiplomata, aki közvetett rokoni kapcsolatban áll Zámbó Zsolttal, azt állította, sms-ekkel is tudja igazolni, hogy a fideszes Budai Gyula megpróbálta őt közvetlen felettesén keresztül arra rávenni, hogy Z. Zsoltot arra biztassa: hagyjon ki fideszes politikusokat a vallomásából.

Mindenesetre 2024. októbere után a reményeiben csalatkozott Zámbó Zsolt egy vádalku keretében megnyílt, s vallomásai nyomán letartóztatásba kerültek fideszes politikusok is. A rendszer tehát terített betliként állt már az ügyészség előtt 2024 telére, legkésőbb 2025 tavaszára, vagyis érthetetlennek tűnik, hogy miért csak idén nyáron tartóztattak le baloldali és fideszes politikusokat.

Aláírás egy évvel vádalku után

Talán könnyebb lesz megérteni annak fényében, hogy a Népszabadság birtokában lévő dokumentum szerint a 2024 júliusában letartóztatott, s a következő tavasszal szabadon engedett III. kerületi volt alpolgármester, Czeglédy Gergő is vádalkut kötött. Az egyezséget még 2024 augusztusában kezdeményezte az ügyvédje. Ennek nyomán Czeglédy kilenc alkalommal tett vallomást, amit négy alkalommal egészített ki írásban. 2025. március 25-én tette az utolsó vallomását.

Ennek részletezése azért érdekes, mert a Központi Nyomozó Főügyészségen 2026. április 30-án, 12. óra 01 perckor írták alá Czeglédy Gergő vádalkuját, vagyis bő egy évvel később, mint ahogy az utolsó vallomását tette, s bő két héttel a választások után. Az aláírók: Fürcht Pál akkori főügyész, Bakos Orsolya ügyész, ő vitte végig a nyomozást, s a Schadl–Völner-ügy egykori ügyészeként már a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal sorait erősíti, illetve aláírta az iratot egy meghatalmazott védő is, akinek a személye azért érdekes, mert felbukkan a Zámbó Zsoltot védők körében is. Valószínűleg erre utalhatott tehát Kiss László, amikor minapi Facebook-posztjában egyeztetett „vádalkukról” írt.  Kétségtelen: nehezen érthető, hogy ebben a két ügyben hogyan köthetett a két koronatanú nevében ugyanaz az ügyvédi kör vádalkut.

Vagyis – és ez igen nyugtalanító lehetőség – , van olyan olvasata a történteknek, mintha az ügyészség csak a választás eredményére várt volna, s attól tette volna függővé az eljárás további menetét.

A dolgok jelenlegi állása szerint az ügy – pontosabban az ügyek – vádalkun alapszanak, s jelenleg nincs tudomás arról, hogy ezeken kívül bármiféle tárgyi vagy másmilyen bizonyíték alátámasztaná a gyanút. Ezt hangsúlyozta egy múltkori nyilatkozatában Őrsi Gergely, a II. kerület gyanúba vont polgármestere is, aki a hvg-nek azt nyilatkozta, egyetlen vallomás, Zámbó Zsolté áll az ő szavaival szemben, és semmiféle tárgyi bizonyíték nem szól ellene.

„Őrsi Gergely, Láng Zsolt és Molnár Zsolt letartóztatása mögött az állhat, hogy előkerülhettek olyan tanúk, akik eddig kussoltak”