XIV . Leó pápa felhívta Vlagyimir Putyint, tűzszünetet sürget az ötödik éve megszállt Oleski számára

A katolikus egyházfő a római Gemelli kórházból intézte kérését, jelenleg ott lábadozik, mióta kedden műtéten esett át, amely során eltávolítottak egy daganatot a jobb tüdejéből.

A pápa „mély aggodalmát fejezte ki a herszoni régióban lévő Oleski városának súlyos humanitárius helyzete miatt, és tűzszünetet szorgalmazott, hogy lehetővé váljon az élelmiszer- és orvosi segélyek célba juttatása, valamint a polgári lakosság önkéntes és biztonságos evakuálása” – jelentette az AFP a Vatikánra hivatkozva.

A Reuters értesülései szerint a Kreml támogatta a Vatikán kezdeményezését és együttműködést ígért, ugyanakkor a humanitárius válságért ismét Ukrajnát tette felelőssé. A Kreml saját közleménye szerint Putyin „részletes magyarázatot” adott a pápának arról, hogy szerinte a kijevi rezsim a felelős az oleski humanitárius helyzetért.

Máig több ezren sínylődnek az ötödik éve megszállt városban

Az Ukrajna déli részén, a Herszoni területen, a Dnyeper folyó bal partján fekvő Oleski – amely mintegy öt kilométerre délkeletre található Herszon városától – 2022 februárjában, a teljes körű invázió kezdetén került orosz megszállás alá.

A Kyiv Post hozzáteszi, hogy Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa éppen egy hónapja adott ki nyilatkozatot az Oleskiben uralkodó állapotokról, kijelentve, hogy „a várost halálcsapdává változtatták” Becslései szerint a városban mintegy hatezer lakos – köztük közel kétszáz gyermek – van még mindig, akik csak szűkösen jutnak élelemhez, vízhez és áramhoz, miközben az orosz erők megakadályozzák távozási kísérleteiket.

Az adatok független forrásból nem ellenőrizhetők, különösen mivel az orosz megszálló hatóságok szigorúan korlátozzák a hozzáférést a térségből származó információkhoz.

A biztos elmondta: hivatala 176 megkeresést kapott az oleski humanitárius helyzettel kapcsolatban, s legalább 358 olyan személyt azonosított, akiknek sürgős segítségre lenne szükségük a biztonságos távozáshoz. Sok lakos saját szakállára próbál menekülni, aknamezőkön vágva át, mivel „nem látnak más módot arra, hogy kimeneküljenek ebből a pokolból” – fogalmazott Dmitro Lubinec. Tetyana Haszanyenko, az Oleski városi katonai adminisztráció vezetője júliusban arról számolt be, hogy a város lakói hónapok óta ivóvíz és élelem nélkül élnek; az utolsó élelmiszer-szállítmány május 26-án érkezett a településre.

Drónokról dobnak le segélycsomagokat

Az ukrán erők október elején már nem először dobtak le  drónokról segélycsomagokat a rommá lőtt város különböző részein, ezek hasznosulásáról azonban nincs pontos értesülés. Oleskiből korábban elmenekült emberek szerint a várost ellenőrző orosz katonák nem engedik, hogy a helyiek hozzáférjenek a ledobott segélycsomagokhoz, és maguknak próbálják begyűjteni azokat.

Pénteken Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is kétségbeejtőnek nevezte az oleski helyzetet, és felszólította Oroszországot, tegye lehetővé a civilek evakuálását. Az ukrán hatóságok hónapok óta sürgetik nemzetközi partnereiket, hogy járjanak közre az azonnali humanitárius hozzáférés biztosítása érdekében – írta a Kyiv Post. Andrij Szibiha külügyminiszter kijelentette, hogy „az orosz megszálló hatóságok gyakorlatilag túszként tartják fogva a civileket, köztük a gyermekeket is”. „Ez nem más, mint emberi tevékenység által okozott humanitárius katasztrófa” – hangsúlyozta.

Október 7-én az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) figyelmeztetett egy készülő orosz dezinformációs kampányra. E szerint az orosz csapatok utasítást kaptak arra, hogy – helyiek bevonásával – olyan propagandaanyagokat készítsenek, amelyek kedvező színben tüntetik fel Moszkvát, miközben „az ukrán védelmi erőket vádolják a város folyamatos ágyúzásával és blokád alá vonásával”.

A pápa felhívása mindössze egy nappal azután hangzott el, hogy az orosz külügyminiszter kizárta egy általános tűzszünet lehetőségét a háborúban. Szergej Lavrov azzal érvelt, hogy a harcok bármilyen szüneteltetése lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy újrafegyverkezzen. Emellett hangsúlyozta, hogy Moszkva háborús céljai semmit sem változtak.