Ukrajna drónhadjáratot indít az orosz repülőterek megbénítására

A The Atlantic amerikai magazin értesülése szerint Ukrajna olyan, mesterséges intelligencia vezérelte drónok bevetésével készül az orosz repülőterek működésének eddiginél is súlyosabb megzavarására, amelyek képesek kijátszani a légvédelmet és közvetlenül a légiforgalom infrastruktúrát támadni.

Az M&Ms kódnevű hadműveletet a tervet ismerő két forrás szerint még az év első felében, Mihajlo Fedorov rövid védelmi minisztersége idején dolgozták ki. A koncepció lényege olyan kis méretű, olcsó drónok alkalmazása, amelyek távirányítás nélkül is képesek tájékozódni. Ezek a drónok a kijelölt célpontok részletes térképeit és képeit hordozzák, s ezeket fedélzeti számítógépeik összevetik a kamerájuk által rögzített valós idejű felvételekkel. Amint a drón azonosítja a célpontot, célba veszi, becsapódik és felrobban – mindezt anélkül, hogy operátori megerősítésre lenne szükség.

Ukrán tisztviselők a The Atlanticnak elmondták, hogy a hamarosan induló hadművelet várhatóan jóval agresszívebb lesz az orosz repülőtereket rendre működésük felfüggesztésére kényszerítő támadásoknál, mivel az alkalmazott drónok nem függenek az amerikai hírszerzési támogatástól, és hamarosan sorozatgyártásba is kerülhetnek. 

Az ukrán támadások eddig is komoly fennakadásokat okoztak Moszkva légi forgalmában

A cikket ismertető Kyiv Post hírportál felidézi, hogy október 3-9. között az orosz repülőtereken 345 járatot töröltek, közel négyezer pedig késéseket szenvedett; az utasok egy részének akár tíz órán át vagy annál is hosszabban kellett várakozniuk. Október 10-én további 692 járat késett, 93-at töröltek. 14-én 238 járat késett, és 124-et töröltek. A moszkvai repülőtér-hálózatot naponta átlagosan három órára le kellett zárni.

Október 9-én még Vlagyimir Putyin orosz elnök gépe sem tudott leszállni Moszkvában, miközben az elnök Türkmenisztánból tért haza; a főváros négy repülőtere közül kettőt ugyanis hét órára le kellett zárni egy dróntámadás miatt. A repülőterek elhúzódó lezárása arra kényszerítheti a külföldi légitársaságokat – köztük a Turkish Airlinest és az Emiratest –, hogy felülvizsgálják az orosz fővárosba irányuló járataikat, ami megszakíthatja az orosz politikai elit és a külvilág közötti egyik kulcsfontosságú összeköttetést.

A tervet a hírek szerint az év elején mutatták be Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, aki aggályait fejezte ki a polgári repülőgépeket, az utasokat és a reptéri dolgozókat fenyegető kockázatok miatt, de mégis engedélyezte az előkészületek folytatását, utasítva Mihajlo Fedorovot, hogy minimalizálja az utasokat fenyegető kockázatokat.

Ukrajna ma még nem képes beváltani a fenyegetést

A terv egyik kidolgozója szerint a közvélemény nyomása is hozzájárult, hogy Zelenszkij szeptember 1-jén bejelentette a hadművelet kezdetét. Aznapi videóüzenetében felszólította a nemzetközi légitársaságokat, hogy függesszék fel oroszországi járataikat. „Ukrajna nem a polgári légi közlekedést fenyegeti – egyetlen polgári repülőgépet sem” – jelentette ki. „Egyszerűen csak olyan mennyiségű drón jelenik majd meg Oroszország légterében, amivel számolni kell.”

Ám a művelet egyik ukrán szervezője szerint Ukrajnának még nem állnak készen az eszközei ahhoz, hogy be is váltsa a Zelenszkij-féle fenyegetést. Bejelentésére reagálva csak az Air Tanzania függesztette fel egy kis időre moszkvai járatait. A nagyobb légitársaságok a megszokott rend szerint folytatták működésüket. Az ukrán fegyvergyártók jelenleg is fejlesztik azt a speciális drónflottát, amely a célpontok azonosításához és a csapásmérés időzítéséhez egy mesterséges intelligencián alapuló, „térkép-összehasonlításnak” nevezett technológiát alkalmaz – árulta el a terv egyik ismerője. Közlése szerint Ukrajna szeptember közepén vetette be először harci körülmények között ezt az új típusú drónt, amikor annak néhány példányával a donyecki régió orosz megszállás alatt álló részében hajtott végre csapásokat.

Kijev másképp is nyomást gyakorolhat Moszkvára

A tervezett eszkalációra a Kijev és Washington viszonyának példátlan mélypontra süllyedése közepette kerülhet sor, amit az orosz olajipari infrastruktúra elleni felettébb sikeres ukrán csapások váltottak ki. A novemberi félidős választásokra készülő Trump hetek óta Ukrajnát okolta a gázolaj világpiaci és amerikai árának emelkedéséért. Múlt pénteken bejelentette, hogy az árak lenyomása érdekében megállapodott Putyinnal, hogy Oroszország dízelolajat szállíthat az amerikai és a globális piacokra, s ennek biztosítására „energetikai tűzszünetet” jelentett be a háborús felek között.

Bár lépése éles bírálatokat váltott ki amerikai törvényhozók és az európai szövetségesek között is, fehér házi tisztségviselők vasárnap megfenyegették Kijevet, hogy Washington leállítja hírszerzési támogatását és az Ukrajna amerikai fegyverekkel való ellátását biztosító PURL-programot, ha nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásaival.

Kijev három napig tett eleget Washington követelésének, majd csütörtökön felújította az olajipari célpontok elleni támadásait, miután Oroszország közben rendületlenül folytatta az Ukrajna városai elleni légicsapásait, energetikai infrastruktúrájának lerombolását. Az ukrán lépést Trump „gyalázatosnak” nevezte az ultrakonzervatív Newsmax csatornának adott interjúban, és kijelentette: egy békemegállapodás csak az ukrán elnök nélkül jöhet létre, mert Zelenszkijjel nem jó tárgyalni.

Donald Trump közölte, csak Volodimir Zelenszkij nélkül jöhet létre békemegállapodás

Az ukrán elnök  még szerdán Piers Morgan brit televíziós újságírónak adott interjújában a Kreml számára „könnyű győzelemnek” nevezte a dízelszállítási megállapodást. „Sajnálatos, hogy elveszítünk egy erős partnert” – fogalmazott Zelenszkij, azzal vádolva Trumpot, hogy a háborúban Oroszország pártjára állt, holott semlegesnek kellett volna maradnia.

Volodimir Zelenszkij szerint az amerikaiak elárulták őt, a britek támogatást ígértek neki

Beszámolójában a The Atlantic külön kitért arra, hogy Trump nem emelt kifogást nyilvánosan az orosz repülőterek vagy adatközpontok ellen zajló ukrán támadásokkal szemben – márpedig az ukrán erők a múlt héten éppen ilyen célpontokat vettek tűz alá. Amikor ugyanis Trump a múlt hónapban először beszélt telefonon Zelenszkijjel, állítólag felvetette, hogy Kijev az olajfinomítók helyett választhatna magának más célpontokat is. „Rengeteg más célpont is létezik” – mondta.