„Fejes Péter fegyelmit kapott, de szakmaisága utat tört magának”

„A megbeszélés során megállapították, hogy napjainkban az igazságszolgáltatás, mint önálló hatalmi ág függetlensége veszélyeztetett. Érezhető ez például a törvényhozó hatalom részéről, amikor a legfőbb ügyészt szakmai kérdésekben interpellálják, a végrehajtó hatalom részéről, amikor az ítélőtáblá(k) felállításáról vagy a bírósági szervezet költségvetéséről van szó. Hasonló a veszély a médiumok részéről, amikor a folyamatban lévő ügyekről, avagy jogerős bírósági ítéletekről nem mindig szakszerűen és teljes mértékben hűen, olykor megalapozatlanul tájékoztatják a közvéleményt.”

Ez egy negyedszázaddal ezelőtti, pontosan 2001. december 19-én megtartott találkozóról készült memorandumban szerepel, amely a Népszabadság birtokába került. A megbeszélésen a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK), a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) és az Ügyészek Országos Egyesületének (ÜOE) vezetői vettek részt. A MÜK elnöke akkor Horváth Jenő, a főtitkára pedig Gábor László volt. A BÜK-öt elnökként Bánáti János, főtitkárként Bárándy Péter képviselte. Az ügyészi egyesület részéről annak elnöke, Hegedűs András, valamint alelnöke, Fejes Péter volt ott a megbeszélésen.

Egy másik aláíró ügyésznek kettétört a pályája

A résztvevők megállapodtak arról, hogy rendszeressé teszik a találkozókat, hogy kezdeményezzék az igazságszolgáltatási tájékoztatásra vonatkozó szabályozás módosítását, illetve a sajtóval való ügyvédi kapcsolattartás szabályait újragondolják.

2001-ben, az első Orbán-kormány idején Polt Péter első legfőbb ügyészi ciklusát töltötte (2000-2006). Úgy tudjuk, hogy Solt Páltól, a Legfelsőbb Bíróság (LB) akkori elnökétől értesült a megbeszélésről kiadott anyagról. – Solt Pál úgy érezte, hogy megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás függetlenségét, ezért azonnal interjút adott az RTL-nek – emlékezett vissza egy neve elhallgatását kérő, az ügyet ismerő forrásunk. Elmondta, hogy az LB elnöke aztán Polton is számon kérte, hogy a memorandumot aláíró ügyészek a vádhatóság egészének véleményét képviselik-e. – Végül Fejes Péter fegyelmit kapott, a másik aláíró ügyésznek, Hegedűs Andrásnak pedig kettétört a pályája. De hogy az utóbbi esetében volt-e még valami más is, azt nem tudom – jegyezte meg informátorunk.

A 25 évvel ezelőtti találkozóról megkérdeztük Borbély Zoltán ügyvédet, aki akkor kezdő ügyészként dolgozott.

– Láttam a közleményt, és első olvasatra nem lehetett nem egyet érteni vele. Veszélytelen, ártatlan dolognak tűnt, ennek ellenére hatalmas balhét kavart – közölte a Népszabadsággal. Utólag azonban valamennyire érthető volt, hogy az LB első embere személye, illetve az igazságszolgáltatás elleni támadásnak vette a memorandumot, és lehet, hogy én is így éreztem volna magamat a helyében – tette hozzá Borbély Zoltán. – Fejes Pétert a történtek lelkileg megviselték, ráadásul hosszú évekre árnyékba került, de aztán a szakmaisága utat tört magának – utalt arra Borbély Zoltán, hogy Fejes még hosszú ideig ügyész maradt, sőt vezető pozíciókat töltött be.

Ki Fejes Péter, az új legfőbbügyész-jelölt?

Hogy Polt mennyire vette kritikának a kiadott memorandumot, a megkérdezettek nem tudták megmondani. Mindenesetre egy a 24.hu által közölt cikkben megszólaltak korábbi bírósági és ügyészségi vezetők, akik arról számoltak be, hogy Polt Péter vezetési stílusára jellemző volt a teljes lojalitás megkövetelése. Elég volt egyetlen kritikus vagy önálló megjegyzés a vezetőség felé, hogy valakit azonnal partvonalra tegyenek.

Rideg jogszabályok és tárgyi bizonyítékok

Polt Péter 2012-ben váltotta le azonnali hatállyal és indoklás nélkül Fejes Pétert a Veszprém megyei főügyészi pozícióból. A korabeli cikkek szerint Polt lépését az válthatta ki, hogy a vörösiszap-perben a vádat képviselő Fejes a tárgyalóteremben nyíltan elhatárolódott a miniszterelnök politikai nyilatkozatától, az abban megfogalmazott elvárásoktól, hangsúlyozva a vádhatóság függetlenségét.

A főügyész akkor kijelentette azt is, hogy a vádhatóságnak kizárólag a rideg jogszabályok és a tárgyi bizonyítékok alapján szabad eljárnia, nem pedig a kormányfő által előre megfogalmazott politikai megrendelések szerint. Ezt a szakmai autonómiát a kormányzat és a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség a lojalitás hiányaként és politikai különvéleményként értékelhette, és ez vezethette Poltot akkori lépésében.

A leváltást Baka András köztársasági elnök bizalomvesztéssel magyarázta, amikor 2026. október 12-én bejelentette, hogy a 66 éves Fejes Pétert jelöli az új legfőbb ügyészi pozícióra. A köztársasági elnök szerint a döntés az ügyészség szakmai jövőjéről szól. Ismert, a jelölésre azt követően került sor, hogy az Országgyűlés Tisza párti többsége szeptember végén elutasította az államfő első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt, miután a testvére az „aranykonvoj-ügy” egyik gyanúsítottja.

Fejes Péter csaknem 40 éves ügyészi pályafutást tudhat maga mögött, amelyet végig a vádhatóság kötelékében töltött, a ranglétra legalsó fokától a legmagasabb megyei és fellebbviteli szintű pozíciókig. Pályafutását Szombathelyről indulva, főként Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben futotta be. A leváltását követően Fejes Péter nem hagyta el a pályát: a Győri Fellebbviteli Főügyészségen, majd később a Vas Megyei Főügyészségen dolgozott tovább büntetőjogi főügyész-helyettesként, egészen a tavalyi nyugdíjazásáig.