Trump „gazdasági ösztönzőkkel” venné rá a Putyin-rezsimet a korlatozott energetikai tűzszünetre

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán, a Truth Socialön közzétett bejegyzése szerint mindkét fél elfogadta a megállapodást. Azt viszont nem részletezte, mit is jelent az azonnali hatály ez esetben, mikor kezdődik és meddig lesz érvényes ez a korlátozott tűzszünet, pontosan mire terjed ki: kizárólag a két ország területén található energetikai infrastruktúrára vagy tengeri kikötőkre és szállítmányokra is. Arról sem tett említést, ki, hogyan, milyen formában ellenőrzi és szavatolja a megállapodás betartását.   

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai Axiosnak azt mondta, Donald Trump bejelentése számára is újdonság volt, ő maga sem tudott erről az amerikai elnök szerint mindkét fél által elfogadott energetikai tűzszüneti megállapodásról. „Ha Trump elnök erről megegyezett Putyinnal, akkor mondják meg nekünk, mikor lép hatályba: készen állunk rá, és elfogadjuk” – tette hozzá az ukrán államfő.

Donald Trump szerint energetikai tűzszünet lép életbe Ukrajna és Oroszország között

A Putyin-rezsim azonban vasárnap estig nem reagált a bejelentésre, a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka fogja eldönteni, mit is jelent a gyakorlatban az azonnali hatály. Az orosz haderő ugyanis az utóbbi hetekben rendre fokozódó támadásokat indít főleg éjszakánként az ukrán energetikai és szállítási infrastruktúra ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este azt jelentette be, hogy az orosz erők Trump bejelentése után is mértek csapást ukrán energetikai létesítményre. 

Az újabb Trump-béke ára

A november 3-i amerikai félidős választások véghajrájában Trump számára minden, az energiaválságot enyhítő lépés fontos – amint azt az orosz dízelolajra kivetett amerikai szankciók pénteki feloldása is mutatja –, de hogy milyen árat kész ezért fizetni, arról a New York Times információi adnak átfogó képet. E szerint a Trump-adminisztráció egy sor jövedelmező gazdasági ösztönzőt ajánlott fel Oroszországnak, hogy a Putyin-rezsimnet rávegye az energetikai infrastruktúrát és a fekete-tengeri szállítási folyosókat érintő korlátozott tűzszünet elfogadására.

A lap tárgyalásokat ismerő hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az amerikai tárgyalók három fő kereskedelmi és pénzügyi ösztönzőt mutattak be az oroszoknak, hogy rávegyék a Kremlt egy részleges tűzszünet elfogadására még a tél beállta előtt. A források hangsúlyozták, hogy a javasolt gazdasági csomagot az amerikai tisztviselők kezdeti ösztönzőként mutatták be, amelynek célja az ellenségeskedés korlátozott felfüggesztésének biztosítása, nem pedig egy olyan későbbi jutalomként, amelyet a megállapodás létrejöttéért és annak életbelépése után kapnának meg.

Az első ösztönző intézkedés több milliárd dollár értékű orosz vagyon felszabadítását foglalja magában, amelyeket  a nyugati országok a szankciók miatt korábban befagyasztottak. Ez leginkább külföldi bankokban elhelyezett pénzt, kötvényeket vagy egyéb pénzügyi tartalékokat jelent.

A befagyasztott orosz vagyon (az orosz központi bank deviza- és aranytartalékai) teljes összege globálisan körülbelül 260 milliárd euró (mintegy 300 milliárd dollár) , ebből 210 milliárd eurót zároltak az EU-tagállamok területén.

A második ösztönző az orosz olajtermelő, a Lukoil külföldi eszközeinek eladására vonatkozó megállapodás folytatása. A több milliárd dolláros üzlet állítólag egy közel-keleti befektetőkből álló nemzetközi konzorciumot érint, beleértve azokat a szervezeteket is, amelyek korábban üzleti kapcsolatban álltak Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai főtárgyalóval. Ők harmadik ösztönzőként újraélesztettek egy ajánlatot, amely eltörölné a belarusz kálium-karbonát exportjára kivetett szankciókat és lehetővé tenné, hogy Oroszország fő regionális szövetségeseként a minszki vezetés újra exportálhasson a világpiacra.

Nem volt titkos a terv, csak nem fogadták el

Múlt hét csütörtökön, október 9-én Miamiban eredetileg kétnaposra tervezett tárgyalásra ültek össze az Egyesült Államok, Ukrajna, az Európai Unió, a NATO, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság képviselői. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalások azonban váratlanul korábban értek véget, második nap nem volt, bár Steve Witkoff közösségi oldalán konstruktívnak nevezte az egyeztetést és egyértelművé tette, hogy a Trump-adminisztráció Oroszországgal is külön fog tárgyalni.

Az amerikai elnök különmegbízottjának az X közösségi oldalon közzétett bejegyzése szerint a találkozó résztvevői „konstruktív megbeszéléseket folytattak a deeszkalációról és az Oroszországgal vívott háború még a tél beállta előtti befejezésének lehetséges módozatairól. … A megbeszélések számos kérdést érintettek, köztük a téli felkészüléssel kapcsolatos rövid távú intézkedéseket (energiastabilitás, gabonaexport), a biztonsági garanciákat, valamint az Ukrajna és Európa biztonságával kapcsolatos hosszú távú megállapodásokat a jövőbeni konfliktusok megelőzése és Ukrajna háború utáni újjáépítésének és gazdasági fellendülésének támogatása érdekében, beleértve az EU-hoz való csatlakozását”. Azt is hangsúlyozta, hogy „a produktív véleménycsere lehetővé tette számukra, hogy meghatározzák a munka további területeit az Egyesült Államok és Oroszország közötti soron következő kapcsolatfelvételek előtt”.

Az amerikai elnök miatt szakadt meg a találkozó

A kétnapos találkozó azért szakadt meg az első napon, hat óra tárgyalás után, mert amíg a főtárgyalók az ukránokkal és az európaiakkal egyeztettek, Trump váratlanul bejelentette az orosz dízelre kivetett vámok eltörlését, Az európaiak tetszését az Oroszországnak ajánlott gazdasági ösztönző csomag sem nyerte el, meg is kérdőjelezték, a Putyin-rezsim hajlandó-e egyáltalán csökkenteni a feszültséget.

Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok gázolajat vesz Oroszországtól

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a Putyin-rezsimnek tett egyoldalú gazdasági engedmények azt sugallják, hogy a Nyugat gyenge. A politikus hangsúlyozta, hogy csak az elrettentés pozíciójából kölcsönösen érvényesített, ellenőrizhető és tárgyalások útján kidolgozott tűzszünet vezethet az ellenségeskedés tartós csökkentéséhez és a regionális energiapiacok stabilizálódásához.

Az amerikai lap információi szerint az ukrán tárgyalók a kétoldalú tárgyalásokon nem utasították el nyíltan az amerikai javaslatokat, de ragaszkodtak a biztonsági kockázatok enyhítésére vonatkozó kötelező érvényű garanciákhoz, valamint határozott garanciákat az azonnali katonai segítségnyújtásra, ha az orosz erők megsértik a tűzszünetet.

Az európai aggodalmakat támasztja alá az is, hogy Trump egy Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés után tett bejelentést az orosz gázolajat célzó amerikai szankciók feloldásáról. Erről a beszélgetésről – amint arról lapunk is beszámolt – utólag Jurij Uszakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója azt mondta, hogy Putyin elutasította a hivatalos béketárgyalások folytatását, és megerősítette a Putyin-rezsim szándékát, hogy mindaddig folytatja a háborút, amíg minden célkitűzése nem teljesül.