Tavasszal úgy számoltak, hogy a 2036-os budapesti olimpia költségeinek tíz százaléka hárulna az államra
Ez mintegy 184 milliárd forintot jelentene. Az erről szóló dokumentumban számszerűsíthető gazdasági haszonként nettó 4,7 milliárd eurót tüntettek fel.
A 2036-os budapesti olimpiarendezési tervekhez még tavasszal készített pénzügyi stratégia úgy számol, hogy a költségek mindössze 10 százaléka hárulna az államra – írja a HVG.
A lap beszámolója alapján a hozzá eljutott, a rendezvény pénzügyi hátterét felvázoló dokumentumot a PwC tanácsadócég készítette a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a főváros és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) között zajló, a 2036-os olimpia esetleges megrendezésére irányuló párbeszéd során. Ez a játékok pénzügyi stratégiájának áprilisi változata. Tavasszal a szervezés költségvetését 5,464 milliárd euróra (mai árfolyamon nagyjából kétezer milliárd forintra) tették, ebből
- a Magyarországra eső rész 4,754 milliárd euró (1740 milliárd forint),
- a néhány helyszínnel a rendezésbe beszálló Ausztriára 481 millió euró,
- míg Szlovákiára 229 millió euró esne.
Állami költség és állami szolgáltatások
A két legnagyobb kiadási terület a sportszervezési-működési költségek 1,638 milliárd eurója (600 milliárd forint), valamint a helyszínek infrastruktúrájára fordított 957 millió euró (350 milliárd forint) lenne, e kettő teszi ki a teljes összeg 47,5 százalékát. A további összegek a „technológia”, a „people management”, a „ceremóniák és kultúra”, a „kommunikáció, marketing és arculat”, a „vállalati irányítás és hagyomány”, az „egyéb kiadások (például marketingjogok)”, valamint a „tartalék” címszó alatt szerepelnek.
Bevallottan állami költségként az olimpiát követő paralimpiai játékok megszervezésének és lebonyolításának 547 millió eurós (184 milliárd forint) költségét tüntették fel, ez a teljes költség 10 százaléka. Mindezek mellett az olimpiához kapcsolódva, de nem közvetlenül arra elköltve egy 3 milliárd eurós (1,1 ezer milliárd forint) összeget tüntetnek fel „állami szolgáltatások” címen, de nem magyarázzák meg, hogy mit takar az elnevezés. A NOB hivatalos oldalán ezek közé egyebek mellett a létesítmény- és infrastrukturális fejlesztéseket, valamint a lebonyolításhoz szükséges különböző szolgáltatokat sorolják.
A Dunában úsznának, Portugáliában szörföznének, a Balatonon vitorláznának a 2036-os budapesti olimpián
4,7 milliárd eurós haszon
A kiadások finanszírozásához szükséges bevételekről jóval több információt osztottak meg a készítők:
- a legnagyobb hozzájárulásra, 1,228 milliárd euróra (449 milliárd forint) a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól számítanak. A szervezet ezt nem a vendéglátó ország kormányának, hanem kifejezetten a szervezőbizottságnak nyújtja a saját, például a szponzoroktól és játékok televíziós közvetítési jogainak értékesítéséből származó bevételeiből.
- a NOB támogatásához hasonló nagyságrendű összeggel, hét év alatt összesen 1,2 milliárd euróval (439 milliárd forint) számoltak „társaságiadó-hozzájárulásból”, vagyis az olimpiaspecifikus tao bevezetéséből.
- 1,1 milliárd eurós bevételt várnámak a jegyértékesítésből.
- a hazai szponzoroktól az összbevétel 11 százalékára, 600,9 millió euróra (220 milliárd forint) számítottak a készítők.
- a Szerencsejáték Zrt. által bonyolított olimpiai lottóprogramból – amelybe a lottó mellett többek között a kaparós sorsjegyeket is bevonnák – összesen 350 millió euróra (128 milliárd forint) számítanak a készítők a játékokat megelőző hét évben.
A cikk kiemeli, hogy amennyiben a paralimpia megrendezésének költsége mellett a tao-pénzeket és az állami tulajdonú vállalatok szponzorációs hozzájárulását, valamint a lottót is az állami szerepvállalás részének tekintjük, az jelentősen meghaladja dokumentum készítői által említett 10 százalékot.
Számszerűsíthető gazdasági haszonként nettó 4,7 milliárd eurót (1,7 ezer milliárd forint) tüntetnek fel, és még egyszer ekkora mértékű nem számszerűsíthető előnyt. A portál azt írja, a dokumentum borítóján „2026. április” szerepel, ez is azt támasztja alá, hogy a tartalma vélhetően az Orbán-kormány elképzeléseit tükrözi.
A HVG már korábban beszámolt arról, hogy több olyan márciusi és áprilisi keltezésű dokumentum is a birtokába jutott, amely felvázolja, hogyan festene egy budapesti olimpia, amelybe Bécs és Pozsony is bekapcsolódna.
Ezt is ajánljuk
Kiss László szerint rossz hangulatú ultimátumok helyett egyeztetésre lenne szükség a fővárosi parkolás ügyében
15 millió forintos támogatással nyílt traumaérzékeny nőgyógyászati rendelő Budapesten
Máris az NVVH-ra hivatkozva zsaroltak meg és raboltak el egy férfit álrendőrök
A mi hazánkos Novák Előd a Fidesz-KDNP-vel együtt megakadályozta, hogy Orbán Viktort is meghallgassák a kegyelmi botrány ügyében
Hankó Balázs volt miniszteri biztosa lett a Fidesz új parlamenti képviselője, korábban úgy reagált a kegyelmi botrányra, hogy tiszteletben tartja Novák Katalin döntését











