Valami megmozdult a társadalomban, egyre kevésbé tűrik a korrupciót a magyarok

Rövidtávon a politikának, illetve az államnak van lehetősége, hogy ráirányítsa a figyelmet a korrupció okozta problémákra, ám ahhoz, hogy hosszútávon is megváltozzon a magyar társadalomban az erről való gondolkodás az oktatás szerepe kiemelkedő – derült ki Szabó Andrea szociológus szavaiból az Integritás Hatóság (IH) „Tiszta úton” elnevezésű panelbeszélgetésen a magyarok és a korrupció viszonyáról. Biró Ferenc az IH elnöke jelezte: jó hír, hogy a korrupcióellenes küzdelemre komoly igény mutatkozik itthon, illetve a társadalom döntő többsége elutasítja a korrupciót.

Ami viszont rossz hír, hogy a első nagymintás, teljes magyar társadalomra kiterjedő korrupciós felmérésből kirajzolódik: míg a válaszadók tisztában vannak a helyzettel, a nagy többség tehetetlennek érzi magát. Mindössze 27 százalék az, aki aktívan cselekedne valamit, ha korrupciót lát, míg a többség, 73 százalék bizonytalan volt, vagy éppen nem tenne semmit. Biró szerint nem kétség, hogy ez a hazai bejelentővédelem hiányosságaira utal, más szóval a vesztegetést vagy más normaszegést látók nem bíznak abban, hogy ha jelentik az ügyet, végül nem rajtuk csattan-e az ostor.

Alig tudják, kihez forduljanak

Az is beszédes, hogy itthon a válaszadók mindössze 27 százaléka ismert valamilyen, korrupciós eseteket vizsgáló állami intézményt – ez az EU-ban 46 százalék – míg 70 százalékuk nem is hallott arról, hová fordulhat a jelzéseivel.

Egyelőre nyitott kérdés, hogy a korrupció mostani erős elutasítottsága rövid távú, politika által is gerjesztett fellángolás, vagy hosszú távú attitűd, netán intézményesül-e ez a társadalmi igény a korrupcióellenes küzdelemre.

A magyarok már 2025-ben is óriási problémának látták a korrupciót: a válaszadóknál az áremelkedés (56 százalék) a közegészségügy helyzete (47 százalék) után szorosan a korrupció volt a legsúlyosabb észlelt probléma, a válaszolók 41 százaléka jelölte meg mint a három legfontosabb probléma egyikét.

Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Óriási robbanás várható

Az Integritási Hatóság célja, hogy mostantól évente készítenek ilyen nagymintás – 1200 fős – közvélemény-kutatást, amellyel idővel kirajzolódik, hogy ténylegesen merre alakul a magyar társadalom korrupciós érzülete

A beszélgetés egy pontján Szabó Andrea szociológus megpendítette: helyben, a kistérségekben, kistelepülésekben az elkövetkező években óriási robbanás  várható a korrupció feltárásában.

Arra a kérdésünkre, kik lehetnek ennek az előmozdítói, szereplői, Szabó Andrea azt mondta: az egyéni kockázatok szintjén a korrupció érzékelése országos és helyi szinten teljesen eltérő. A helyi korrupció feltárása mindig nehezebb mint az országos ügyek felderítése, mivel ott olyan újságírók, helyi aktivisták kellenek, akik beágyazódtak az adott közösségbe és miután ismerik őket, sokkal nagyobb az egyéni kockázatuk, mivel nekik fel kell vállalniuk, hogy szembe mennek például a polgármesterrel, a helyi nagyvállalkozóval.

Az a kérdés, hogy a jelenlegi politikai változás milyen lassan vagy gyorsan tud leszivárogni a helyi szintre. Nem véletlen, hogy nagyon sokan várták az új hatalomtól, hogy a helyi szinten is legyen egy tabula rasa. Most ez még úgy tűnik, nem látszik.

Akkor lehet erős, helyi korrupcióellenes folyamatokról beszélni, ha az országos hatalom erre ösztönzi a helyi közösség embereit, adott esetben a Tisza-szigetek tagjait és azt mondja, megvédünk titeket. A másik kulcsfontosságú elem a szakértő szerint, hogy a helyi nyilvánosság tisztább legyen. Azaz: ne a Mediaworks vagy más hasonló szervezet irányítsa a helyi nyilvánosságot, hanem valódi újságírók dolgozzanak azon, hogy feltárják ezeket az ügyeket.