Berlinben a Baloldal párt előtt megnyílt a kormányzás útja, de nehéz együttműködés várható

Berlinben két és fél héttel a tartományi választás után megkezdődhetnek az egyeztetések egy új, baloldali vezetésű kormány megalakításáról. A szeptember 20-i voksoláson győztes Balpárt (Die Linke), a Zöldek és a szociáldemokrata SPD csütörtökön bejelentette, hogy sikerült rendezniük azt a vitát, amely eddig az előzetes koalíciós tárgyalások útjában állt. A megállapodás elsősorban az antiszemitizmus elleni fellépésről és a zsidó közösség biztonságáról szól. A három párt egy külön dokumentumban a szervezett bűnözés kezelésének alapelveiről is megegyezett. A fejlemény különösen fontos Elif Eralp számára. A Balpárt 45 éves vezető politikusa a választási győzelem után a berlini kormány élére készül, amire pártjának eddig nem volt példája. Berlin egyszerre Németország fővárosa és önálló tartomány, kormányfőjét kormányzó főpolgármesternek nevezik. Eralp kinevezéséhez azonban a választási eredmény önmagában kevés: a leendő partnereknek a kényes politikai kérdésekben is közös nevezőre kell jutniuk.  

Választási győzelem, nehéz tárgyalások

A szeptemberi választás alaposan átrendezte a berlini politikát. A Balpárt 25,7 százalékkal az első helyen végzett, több mint megkétszerezve korábbi támogatottságát. A korábban kormányzó CDU 18,8 százalékra esett vissza, a szélsőjobboldali AfD 16,3 százalékkal a harmadik helyet szerezte meg. A Zöldek 14,3, az SPD 12,1 százalékot kapott. A 158 fős képviselőházban a Balpártnak 47, a Zöldeknek 26, az SPD-nek 22 mandátuma van. Együttesen 95 helyet birtokolnak, ami kényelmes parlamenti többség lenne. Az antiszemitizmusról folyó vita a választás után gyorsan kiéleződött. A Balpárt berlini szervezetét korábban is bírálták egyes tagok Izraellel kapcsolatos megnyilvánulásai miatt. A választási kampány egyik rendezvényén Izrael elleni erőszakra buzdító kijelentés hangzott el, a voksolást követően pedig újabb viták támadtak szélsőséges aktivisták megjelenése és egy baloldali szövetségi képviselő kapcsolatai miatt. A párt vezetése elhatárolódott az antiszemitizmustól; Eralp többször hangsúlyozta, hogy a berlini zsidó közösség biztonságát alapvető feladatának tekinti.

Írásos garanciák a zsidó közösség védelmére

A csütörtökön elfogadott nyilatkozat kimondja, hogy Berlinben mindenki számára biztosítani kell a vallási és közösségi identitás szabad megélését. A dokumentum elutasítja a terror és az erőszak dicsőítését, a holokauszt tagadását vagy relativizálását, valamint az Izraelhez kapcsolódó antiszemitizmust. A felek vállalják a rendőrség és az alkotmányvédelmi hivatal megerősítését, hogy hatékonyabban léphessenek fel a zsidó közösség elleni fenyegetésekkel és bűncselekményekkel szemben. A megállapodásnak személyi következményei is lehetnek. Az alapelveket megsértő párt- vagy frakciótagok kizárással is számolhatnak, bár a konkrét szankciókról az érintett képviselőcsoport maga dönt, és a döntést nyilvánosan meg kell indokolnia. A tárgyalópartnerek ezzel igyekeznek megakadályozni, hogy egy későbbi botrány az egész koalíció működését veszélyeztesse. A német sajtó beszámolói szerint vitás ügyek tisztázásában szakértői testület is szerepet kaphat. A nyilatkozat történelmi háttere különösen jelentős Berlinben. A német fővárosban a náci diktatúra bűneire való emlékezés a közélet meghatározó része, ugyanakkor a városban jelentős zsidó és palesztin közösség él. A gázai háború óta a tüntetések, az egyetemi tiltakozások és a közel-keleti konfliktusról folyó viták gyakran megosztják a helyi politikát. A három pártnak egyszerre kell védelmet nyújtania a fenyegetett közösségeknek és biztosítania a jogszerű politikai véleménynyilvánítást. A mostani egyezség jelentőségét jelzi, hogy a tárgyalások megindítását a szervezett bűnözésről kötött külön megállapodáshoz is hozzákötötték. Ez a kérdés a Balpárt egyes politikusainak vitatott kapcsolatai, valamint a rendőrség és a belső elhárítás szerepéről folyó vita miatt került előtérbe. A Zöldek országos vezetéséből korábban olyan követelés is megfogalmazódott, hogy a Balpárt ne kapja meg a belügyi vagy az igazságügyi tárcát. Arról azonban, miként osztják el a minisztériumokat, még nincs megegyezés.

A lakáskérdés lehet a következő akadály

A politikai bizalmi vita rendezése után várhatóan a lakhatás kerül az egyeztetések középpontjába. Ez volt Eralp és pártja választási kampányának egyik fő témája is. A rendkívül magas bérleti díjak és a megfizethető lakások hiánya évek óta meghatározza a berlini mindennapokat. A Balpárt a nagy ingatlancégek lakásállományának köztulajdonba vételét is napirenden tartja, és arra hivatkozik, hogy a berliniek egy korábbi népszavazáson támogatták az erre irányuló kezdeményezést. Csakhogy ebben a kérdésben a lehetséges partnerek álláspontja eltér. A Zöldek alapvetően nyitottak a nagy lakásvállalatok köztulajdonba vételére, az SPD viszont ellenzi a kisajátításokat. A vita nem elméleti: az ingatlanok átvétele jelentős közpénzt igényelne, és jogi, finanszírozási, valamint végrehajtási kérdések egész sorát vetné fel. El kellene dönteni azt is, milyen gyorsan, milyen tulajdonosi körre és milyen kártalanítással alkalmaznák az új szabályokat. A CDU sem mondott le arról, hogy szerepet kapjon a következő városvezetésben. A kereszténydemokraták, a Zöldek és az SPD számszerűen szintén képesek lennének többséget alkotni, de mindössze szűk parlamenti fölénnyel, ráadásul az utóbbi két pártban erős az ellenállás a korábbi felállás folytatásával szemben. A választási eredmény után a Balpártnak van a legtöbb mandátuma és a legnagyobb politikai kezdeményezőképessége, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szakpolitikai követelését keresztülviheti. Berlin eseményei országos figyelmet kapnak. A szövetségi SPD a CDU-val kormányoz, a fővárosban viszont baloldali többség része lehetne. A csütörtöki megállapodás csak az előzetes tárgyalások kezdetét jelenti. Sikerük esetén következhet a részletes koalíciós egyeztetés, majd a parlamenti kormányfőválasztás.