Tovább apadt a Velencei-tó, az ingatlanárak viszont maradtak

Hétről hétre, napról napra csökken tovább a Velencei-tó vízállása, szó szerint elképzelhetetlen mélységekbe immár. E hét elején az agárdi vízmérce 4 centimétert mutatott – az egy évvel korábbi 69 centiméter helyett.

A tó több mint fele hiányzik, óriási a baj, amit csak tovább tetéz, hogy ebből olyan negatív szenzáció lett, ami öngerjesztővé vált – érzékeltette a helyzetet Básti Marcsi – Tulajdonosbarát Ingatlanos. A helyi ingatlanpiacot közelről ismerő gárdonyi ingatlanközvetítő szakember szerint a negatív kampány rendkívül káros volt, a tóparti vendégforgalom bezuhant, a vendéglátósok nagyon megszenvedték a bevételkiesést, egy-két fesztiválon és az augusztus 20-ai ünnepnapon kívül nem sok foglalásuk volt. A lokálpatrióta lakosság – igazából – örült a csendnek, hiszen a környék évek óta egyre túlterheltebb, az infrastruktúra nem tudta követni azt a tempót, amit a beköltözők diktáltak. Básti Marcsi szerint a tó vízminősége és a vízállása nem befolyásolja olyan szinten az ingatlanpiacot, amit rá akarnak húzni.

Nem csak itt kevesebb a vevő

Alapvetően mindenhol van egy visszaesés az ingatlanpiacon, amit ott rá akarnak fogni az alacsony vízállásra, pedig nincs egyenes összefüggés.

Ezt erősítik az ingatlan.com adatai is. A Népszabadság megkeresésére a hirdetési portál azt közölte, hogy a kereslet a nyár végén esett vissza érezhetően. Augusztusban 39, szeptemberben 35 százalékkal kevesebben érdeklődtek telefonon a Velencei-tó öt településének – Gárdony, Agárd, Velence, Sukoró, Pákozd és Kápolnásnyék – eladó ingatlanjai iránt, mint egy évvel korábban.

„A vízhiány hatását azért nehéz mérni, mivel a kereslet csökkenése összeér a nyaralópiac szezonális lecsengésével is. Az árakban viszont ennek még nincs nyoma: az eladók kivárnak, és az eladó hirdetések száma is csökken. Ha az érdeklődés tartósan alacsony marad, az előbb-utóbb az árakban is meg fog jelenni – mondta a lapunknak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Július–szeptember között 30 százalékkal, az év első kilenc hónapjában összességében 14 százalékkal csökkent az érdeklődések száma a térsgében. Legnagyobb mértékben, összesen 29 százalékkal az első kilenc hónapban a nyaralók iránti kereslet esett, ami augusztusban volt a mélyponton, −41 százalékos éves szintű csökkenéssel. A nem nyaraló besorolású házak iránt mindeközben a visszesesés 11 százalékos, a lakásoknál 4 százalék volt.

Fontos és jól árnyalja a képet, hogy a Balaton déli partján hasonló visszaesést láttak – derül ki az ingatlan.com összesítéséből, augusztusban konkrétan 35, szeptemberben 31 százalékos keresletcsökkenést. A Balaton északi partján ugyanakkor kisebb (−11 százalék, illetve −15 százalék) volt a visszaesés. A nyár végi lassulás tehát nem csak a Velencei-tavat érinti, de ott a tóhoz legjobban kötődő nyaralópiac szenvedte meg a legjobban. 2025 augusztusa ráadásul erős bázis volt az Otthon Start Program tavaly nyári bejelentése miatt.

Eladási hullámnak egyelőre nincs nyoma a Velencei-tónál, a kínálat nem nőtt, sőt, a meghirdetett ingatlanok száma egy év alatt 12,5 százalékkal 754-re csökkent. (A Balaton déli partján +2 százalék, az északi parton −4 százalék a változás). Velencei-tó környékén nyaralóból jelenleg 130 van eladó, 15 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Még nem látni az árváltozást

Az eladók egyelőre nem tartják kevesebbre az ingatlanjukat itt, mint tavaly, amikor még – a jelenlegihez képest – bőven volt víz a tóban. A medián kínálati négyzetméterár egy év alatt 8 százalékkal 952 ezer forintra emelkedett. Ez ugyanannyi, mint a Balaton északi partján, és több, mint a délin (+2 százalék). Összességében a Velencei-tó még mindig 17–19 százalékkal olcsóbb a Balatonnál – közölte az ingatlan.com szakértője.

A Velencei-tó környékének vonzerejét nem önmagában a tó táplálja, hanem a Budapesthez való közelség, hogy szinte agglomerációs település, a jó életminőség együttesen adja Básti Marcsi szerint. A gárdonyi ingatlanközvetítő erről korábbi ügyfeleit kérdezte nemrég, olyanokat, akik az elmúlt tíz évben vásároltak ingatlant, alapvetően állandó ottlakásra a tóparti településeken.

A szakember szerint nem azzal lesz gond, hogy nem akarnak majd a környéken ingalant venni az emberek, és emiatt lejjebb megy a négyzetméterár. Szerinte inkább az lehet a rémhírkeltések következménye, hogy többen akarják majd eladni a környékbeli ingatlanjukat a leértékelődéstől tartva. Ebben az esetben öngerjesztővé válhat a folyamat: a kínálat növekedése, a nagyobb konkurencia lesz az árakra a legnagyobb hatással. Ez veszélyesebb alternatívának tűnik, mint az, hogy a tó – hiánya – miatt nem akarnak oda költözni.

A Velencei-tó nincs kiszáradva, és továbbra is vannak, akik ott akarnak élni. Mint Básti Marcsi Tulajdonosbarát Ingatlanos leszögezi, a Velencei tó sosem volt kis Balaton, noha sokáig, sokan annak akarták beállítani. Sok még a nyaralónak épült ingatlan, de a környék lényegében nem nyaralóövezet, hanem jó adottságú lakóövezet. Ma már körülbelül ugyanannyi új építésű ingatlan van, mint eladó használt, a térségben is megjelentek a vállalkozók.

Nyilván ők is szeretnék tudni, hogy mi lesz a tóval. Weitzel Zsolt, a REMAX Hillside irodák partnere és vezető értékesítője szerint miután már jóideje sokkal több a lakhatási célú vásárlás, az ellensúlyozza a nyaralópiac visszaesését. Elkerülhetetlen viszont – tette hozzá – hogy valamilyen korrekció jövőre legyen a tó körül, ami biztosan nagyobb lesz, mint az országos korrekció. A kormányzati döntésektől sok függ, hogy mennyire gyorsan, mennyire biztosan áll a térség mögé az állam, a korábban elhangzott 50 milliárd forintos fejlesztési igények, a víz utánpótlása alapvetően befolyásolja majd, hogy mennyire és milyennek látják a tó jövőjét az emberek és a vállalkozók. Most azt látni még csak, hogy mennyiért teszik fel az ingatlanokat, és eszerint nem estek vissza az árak. Tapasztalatok szerint az áremelkedés gyors, az árengedmények viszont lassabbak, a tulajdonosoknak fél év, vagy egy év átfutás kell, hogy belássák, ha nem lehet már a korábbi áron eladni az ingatlant. A Remax értékesítője szerint a mostani válság jó beszállási lehetőséget teremthet a vevőknek, hosszabb távon azonban a tó rehabilitációja újra felértékelheti a térséget.