Extraadót is kapnak a nyakukba a vagyonmenekítő magyar gazdagok

A kormány társadalmi vitára bocsátotta a vagyonadót, az új kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) szabályait és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) sportolókra vonatkozó szigorítását. Az adóváltozások közös pontja, hogy az igazságosabb teherviselés felé mozduljon el az adórendszer – mondta Kármán András, pénzügyminiszter az új adókról tartott sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztériumban (PM). A miniszter elmondta, hogy a megörökölt jelenlegi adórendszerben a fogyasztást adóztatják leginkább, a vagyont csak minimális mértékben. Emiatt rendkívül aránytalan a magyar adórendszer, az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők jövedelmük nagyobb hányadát fizetik be közteherként, mint a magasabb jövedelműek. Az alacsonyabb jövedelműek ugyanis elköltik fogyasztásra jövedelmüket, ezért sokkal erősebben vannak adóztatva, mint a többet keresők, akik megtakarítanak és elkerülik a fogyasztási adókat. Ezt az aránytalanságot kezeli a vagyonadó bevezetése – mondta a miniszter.

Ugyanezt az aránytalanságot kezelik a már meglépett áfa-csökkentések, akárcsak az adójóváírás bevezetésével a mediánjövedelmek alatt a személyi jövedelemadózásban – fogalmazott Kármán András. A magyar gazdaságban jelentős a jövedelem-egyenlőtlenség, de még ennél is nagyobb a vagyonok eloszlásának az aránytalansága, ami nőtt is az elmúlt években. Ezt a jövedelem- és fogyasztási adók nem tudják megfogni, csak a vagyonadó – jelentette ki a miniszter. Az új adó azon vagyonosoknak jelent nagyobb terhet, akik nem produktív befektetésekbe fektetnek – hanem luxusba. A vagyonadó tehát egyfajta ösztönzés is a gazdagok számára, hogy vagyonukat produktív vagyonelemekbe fektessék – fogalmazott a miniszter. Szerinte a vagyonadó arra motiválja a tulajdonosokat, hogy megérje visszaforgatni a vagyon hozamát cégekbe és azt nem luxusmegtakarításba fektetni. Vagyis gazdasági növekedést serkentő hatása is lehet a vagyonadónak a jövedelemadóval szemben.

Jön egy extraadó vagyonmenekítőknek

A kormány éves szinten 200 milliárd forint bevételt remél az új vagyonadótól – ez egy konzervatív becslés, költségvetési megfontolásokból nem terveznek nagyobb számokkal. A miniszter szerint a vagyonadó úgy lett kitalálva, hogy ne legyen értelme elvinni a vagyont, ráadásul más országokban ennél magasabb céges és jövedelemadókkal találkoznának a vagyonosok. A társadalmi vitára bocsátott tervezet szerint 1 százalékos vagyonadót kell fizetni minden egymilliárd forintnál magasabb vagyonú magánszemélynek, a 100 milliárd forint feletti vagyonokra 1,5 százalékos adót vetnek ki első ízben 2027-ben.

Nem a vagyonadó részeként, de a külföldre menekülő vagyonosokra exit-adót vetne ki a kormány – derült ki a háttérbeszélgetésen. Az elképzelések szerint ha egy magyar állampolgár megváltoztatja adóilletékességét – vagyis külföldre költözik –, akkor vagyongyarapodása után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni az 500 millió forintnál nagyobb értékű vagyonok, megtakarítások esetében. Ezt úgy számolják ki, hogy ha értékesítenék a költözéskor az adózó vagyonát, akkor a szerzés óta elért, nem realizált hozam lesz az adó alapja. Az unión belüli költözés esetében lesz egy 10 éves türelmi idő, de ha az unión kívülre költözik valaki, akkor az exit-adót a költözés évében kell megfizetnie, de csak abban az esetben, ha 500 millió forintnál nagyobb vagyonról van szó. Ez még csak terv, a részletek változhatnak, de a végleges adótörvény-tervekkel a kormánynak egy-két héten belül kész kell lenni, hogy azok januártól hatályba léphessenek.

A katánál nem a bevételnövelés a lényeg

2022-ben az előző kormány lényegében kinyírta a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát, a szabályok szigorításával. Ezt az igazságtalanságot korrigálja most a Tisza-kormány úgy, hogy újranyitja ezt az adózási formát. Bár emelkedni fog a havi adókötelezettség, a jelenlegi havi 50 ezer forintról százezer forintra, az mégis kedvezőbb adózást jelent a mikrovállalkozók számára a jelenleg elérhető átalányadózással szemben. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a havi 50 ezer forintos adó összege 2013 óta változatlan. A kormány azzal számol, hogy a kata-szabályok átalakítása semleges hatású lesz a költségvetésre, vagyis nem növeli a bevételeket. Nem ez volt ugyanis a cél – szögezte le Kármán András –, hanem az, hogy legyen az önfoglalkoztatóknak és mikrovállalkozásoknak egy olyan adózási forma, amely kedvező adminisztrációval jár és érdemi társadalombiztosítási ellátást (nyugdíjellátást) biztosít.

A kormány szigorítja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályait, úgy, hogy a sportolók esetében a jelenlegi 500 millió forintról évi 60 millió forintra csökkenti az adó alkalmazhatóságát. Ez a magas összeg csak a sportolókra volt érvényes, ami igazságtalan megkülönböztetést jelentett. A változtatás mindössze 200 adózót érint, akiknek fele külföldi állampolgár. A szigorításnak nem lesz érdemi költségvetési hatása, pluszbevétel egymilliárd forint lehet, vagyis itt sem a bevételszerzés motiválta a kormányt.