Egyre nagyobb kereteket görgetnek maguk előtt, szinte habzsolják a hiteleket a magyarok

A magyaroknak csak a bő egyharmada képes rendszeresen megtakarítani, ami viszont gyakran súlyos lemondásokkal jár – derül ki egy friss kutatásból. A spórolt pénzt leggyakrabban lekötetlenül, a folyószámlájukon, illetve otthon, készpénzben tartják az emberek. Egy átlagos jövedelemből ma Magyarországon nem lehet félretenni, legalábbis a Hitel Barométer felmérés válaszadóinak döntő többsége szerint. A hiteladatok is azt mutatják, hogy hiába nőtt a reálkereset az elmúlt években, a magyarok egy jelentős része folyamatosan átmeneti és ráadásul drága hitelt vesz fel a megélhetési költségeinek fedezésére.

Az emelkedő reálkereset ellenére hitelre szorulnak

Az idei év első hét hónapjában több mint tízéves csúcsot ért el a háztartások folyószámlahiteleinek szerződéses összege – számolta ki a BiztosDöntés.hu. A jegybank statisztikái szerint ez az összeg már meghaladta a 2327 milliárd forintot. Ennél nagyobb összegre legutóbb 2015 első hét hónapjában akadt példa. Fontos azonban tudni: ezeknél a szerződéseknél a keretösszeg még nem jelenti azt, hogy azt valóban ki is használják. A ténylegesen felhasznált hitelkeretek összege gyakorlatilag stagnált az elmúlt időszakban. Ennek összege júliusban 279,6 milliárd forint volt, hajszállal, 1,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy hiába a statisztikában jelentkező reálkereset emelkedés, ez nem volt képes csökkenteni azt az összeget, amit az anyagi nehézségekkel küzdők kénytelenek felvenni folyószámlahitelként, amikor megszorulnak.

Az ügyfelek tehát egyre nagyobb folyószámlahitel-keretre szerződnek, de azt azért igen óvatosan veszik igénybe. Ezt jól is teszik, hiszen ez az egyik legdrágább kölcsön, a kamata vetekszik a hitelkártya-adósságéval. A felhasznált hitelkeret pedig azonnal kamatozni is kezd. Ha tehát valaki igénybe veszi a keretét – például azért, mert hó végén kifut a pénzéből –, akkor ennek minél gyorsabb rendezésére mindenképpen figyelni kell. Amennyiben rendben érkezik a fizetés, akkor ez automatikus, viszont rögtön ennyivel kevesebb pénzből gazdálkodhat abban a hónapban – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Megtanulták a hitelkártya használatát

A másik kiemelkedően nagy kamattal ketyegő adósság a hitelkártya. Amíg azonban a folyószámlahitel azonnal kamatozik, a hitelkártyapénz okosan használva ingyenessé tehető. Itt viszont arra kell figyelni, hogy nekünk kell visszafizetni a pénzt, és ha ezt nem tesszük meg időre, akkor rögtön nagyon drágává változik ez a hitel. A szakértő szerint ezt a helyzetet úgy is el tudjuk kerülni, ha automatikus utalást állítunk be a hitelkártyánkra, mert akkor biztos nem feledkezünk meg a feltöltésről.  A hitelkártya-követelések összege nem mutat jelentős kilengéseket: július végén összesen 158 milliárd forintnyit tartott nyilván a jegybank, ami kereken egymilliárd forinttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A hitelkártya-követelések kapcsán ugyanakkor az utóbbi évek fontos fejleménye, hogy már stabilan 50 százalék felett jár a nem kamatozó tételek aránya. A július végi 158 milliárdból például 84 milliárdnyi tartott a még kamatmentes időszakon belül, ami több mint 53 százalékos aránynak felel meg. Ehhez képest néhány évvel ezelőtt még a hitelkártya-követelések 60-70 százalékát nem fizették vissza a kamatmentes időszakban az érintettek.

Rendszeresen csak kevesen tudnak félretenni

A Cofidis megbízásából készült reprezentítív felmérésben 1000 embert kérdeztek meg, akik 18-75 év közöttiek voltak, és használnak internetet. A friss Hitel Barométer által mutatott kép elsőre akár biztatónak is tűnhet, hiszen a megkérdezettek 66 százaléka tud valamennyit félretenni. Azonban az is kiderül, hogy ez gyakran esetleges. Rendszeres megtakarítónak csupán a megkérdezettek 37 százaléka tekinthető, havi rendszerességgel pedig mindössze 22 százalék tud félretenni. A válaszadók harmada egyáltalán nem tud megtakarítani Az egyszerre megtakarított összeg jellemzően alacsony. A megtakarítók 54 százaléka tud 20 ezer forintnál többet félretenni egyszerre, 50 ezer forint fölé viszont már csak negyedük jut, 100 ezer forintnál többet pedig mindössze 15 százalék tesz félre.

A háztartások szintjén a válaszadók 56 százalékának van valamekkora megtakarítása, 27 százalékának viszont egyáltalán nincs félretett pénze. 30 százalék 1 millió forint alatti, 25 százalék ennél nagyobb tartalékról számolt be, és mindössze 8 százalék mondta, hogy 10 millió forintnál is nagyobb megtakarítással rendelkezik. A legkedvezőtlenebb helyzetben a 40 és 59 év közöttiek, a szendvicsgeneráció tagjai vannak, akik gyakran egyszerre gondoskodnak a gyerekeikről és az idősödő szüleikről. Akinek meg kell húznia a nadrágszíjat, átlagosan három vagy négy kiadási tételen spórol. Elsőként az élmények esnek áldozatul. A megtakarítók leginkább az éttermen és az ételrendelésen, a szórakozáson és az utazáson spórolnak. A legnehezebben a bevásárláson lehet faragni, a megtakarítók 8 százaléka még ezen is kénytelen.

A legtöbben takarékoskodnának, de nincs miből

Aki nem tud félretenni, annál jellemzően nem a szándék hiányzik. A nem megtakarítók 66 százalékának saját bevallása szerint nincs ehhez elég jövedelme, míg 34 százaléknál a megélhetési költségek emésztik fel a bevételt. 12 százalékot a hiteltörlesztés akadályoz a megtakarításban. Mindössze 1 százalék mondta, hogy azért nem kezd takarékoskodni, mert nem tudja, hogyan tegye. A lakosság összességében is borúsan látja a helyzetét. A Cofidis Hitel Barométerének megkérdezettjeinek 73 százaléka egyetért azzal, hogy aki átlagos jövedelemből él, az ma Magyarországon nem fog tudni érdemben megtakarítani.

Akinek viszont marad pénze megtakarítani valamennyit, az sem oda teszi, ahol az a legtöbbet fialhatna. A megtakarítók 39 százaléka lekötetlenül, a folyószámláján tartja a pénzét, 38 százalékuk pedig otthon, készpénzben. Szinte ugyanannyian őrzik tehát a tartalékukat a négy fal között, mint a bankszámlájukon. Akármelyiket is választják, közös bennünk, hogy a pénzük nem kamatozik. Ennél kevesebben tartják a megtakarításukat banki megtakarítási termékekben (27 százalék) vagy állampapírban (26 százalék választanak. A válaszadók 69 százalék szerint a bankok nem adnak jó kamatot. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint jól látszik ebből, hogy mennyire erős ez a beidegződés, hiszen manapság több olyan betéti ajánlat van, amelynél az infláció sokszorosát megadják a bankok kamatként.  

Két kölcsön mindent visz

2026-ban összességében a magyarok szinte habzsolják a hiteleket. Az augusztus végéig  felvett új lakáshitelek összege csaknem megduplázódott, ami túlnyomórészt az Otthon Startnak köszönhető, hiszen 70 százalékban ezt veszik fel az ügyfelek. De az új személyi kölcsönök összege is több mint 36 százalékkal nőtt. A többi hitelnél már jóval vegyesebb a kép: a babaváró új szerződéseinél például minimális növekedés, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 8 százalékos csökkenés látható az első nyolc hónapban.